160494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemiciklikus amidinek előállítására

29 28. példa: N-i[ l-aza-ieifcloheptén-('l )-il-(2)]-íN'-(p4dór-benzu)-piperazin • 2HC1 (65. vegyület) 5 A 3. példa módszerével előállított 1Í8,1 g (0,1 mól) 4. sz. vegyület 150 ml abszolút benzoics oldatához forralás köziben 1 óra alatt 16,1 g (0,1 mól) pnklórJbenzilklorid 50 ml abszolút .benzoics oldatát csepegtetve, majd az oldószert le- jo desztillálva, nyers monoklórhidrátot kapunk. A reakció más oldószerben, mint pl. tetrahidrofuránban, dioxánban, toluolban is elvégezhető. A vegyületet alkoholos közegben sósavas etamollal diklórhidráttá alakítva és etanolból háromszor j§ látkiristályosítva, 62%-os termeléssel 266 °C-on bomló sót kapunk, amely a % példa szerint előállított azonos vegyülettel op .-depressziót nem ad. Analízis: 20 Molekulasúly: 378,79 Számított: N 11,09%, Cl 28,08% Talált: N 10,90%, Cl 28,21%. T • 25 Jominősegű nyers amidin-bázisokat kapunk, •ha a 4. sz. vegyületet ismert módon dioxános, benzolos, vagy xilolos közegben nátriummal, nátriumhiidriddel vagy nátriumaimiddal előbb nátriumvegyületté alakítjuk és azt aeilíezzüik, alkiiezzük, vagy aralkilezzüfc. (Weygand—Hüge•tag: „Origainiisah^ehemißche Experimentierkunst", 3. kiadás, Johann Ambrosius Barth Ed. Leipzig, 1964. pp. 5116—540.) OK Az így előállított 20., 47., 61. és 65. sz. vegyületek, fizikai állandóikat, valamint a hozamot a 7. sz. táblázat tartalmazza. .,.••. Jelmagyarázat a 7. sz. táblázathoz: . b. = bomlásipont Kisbetűk zárójelben •= átkrástályosítószerek: 45 (a): acdton-izopropainol 2:1 (b): aceton (c): acsetonnizopiropanol 3:1 (d): 95^/o^os izopropanol (e): izoptnopanol (f): albszolút etanolban oldva és acetonnal kétszeresire hígítva (g): aeetionos oldatából abszolút éterrel kicsapva (h): 90%-os dzopropanol (i): etamoMáioxáin 1:1 <j): 96%-os efcanol 55 (k): metanolos oldataiból acetonnal "kicsapva (1): abszolút etanol (m): 80%-os etanol 60 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás I képletű új szemicikMkus amidinek, továbbá savaddiciós vegyületeik előáffitá- gg 30 sara, — a képletben Ei és R2 egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1—16 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú .telített alku-csoportot, feml-gyoköt, benzíl-gyökö't, fenil-etil-csoportot, piridil-, vagy tiazolil-gyököt jelent, de Rt és R2 iá niitrogénnel együttesen jelenthet 5—8 tagú telített gyűrűt is, amelybein esetleg második heteroatamiként még egy nitrogén-, illetve oxigénatom szerepelhet, mimellett 'ezen gyökök egy vagy két, azonos vagy különböző szubsztituenst is hordozhatnak, éspedig a feniil-gyök halogénatomot, ihidroxil-gyököt. szulfonsav-csoportot, a fendl-etól-gyök metóxi-csoparltot, az alkil-igyök hidroxid-, 1—12; szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alfcoxi-, karboxil-, 1—6 széniaítamos alMl-atmino-, vagy dialknaminocsoportot, a másodiiik heteröatomként szereplő nitrogénatom 1—6 szónatoinos egyenes vagy elágazó láncú afllkil-, vaigy 1—2 szénatomos acil-gyököt, utóbbi amino-csoport szubsztituenst is hordozhat, a második heteroatomiként oxigénatomot tartalmazó 5—8 tagú telített gyűrűs gyök metil-, és/vagy ífenil-csoporttal helyettesítve is lehet, n pedig 4—6 közötti egész számot jelent, azzal jellemezve, hogy a) egy II iképletű lafetÉmétert, illetve tiolaktimétert — ebben a képletlben X oxigén-, vagy kénaitomoit jelent, n jelentése pedig a fent közölt — III képletű aminnal reagáltatunk — n képletben Rt és R2 jelentése változatlanul a fent közölt — és kívánt •esettben laz így kapott szeimicikilikus amidmbázist — célszerűen vákuumdesztálláciával végzett tisztítás után — savaddiciós vegyületté alakítjuk, vagy b) a II képletű liaktiméterít, illetve tiolaktimétert — a képletben X és n jelentése a fenti — :a III fcéptetű amin — a képletben Rí és R2 jelentése a fenti — savaddiciós vegyületével reagáltaitva alakítjuk az (I) képletű termék savaddiciós vegyületévé, vagy c) a II képletű laiktiméter, illetve ttolaktiméter — a képletben X és m jelentése változatlanul a fenti — savaddiciós vegyületét reagáltatva a III képHetű — ahol Et és E2 jelentése a fent közölt — aminnal alakítjuk az (I) képletű termék savaddiciós vegyületévé, vagy d) egy IV képletű tiolaktámot — ahol in jelentése a fenti — III képletű amimmal — e képletben Rí és R2 jelentése a fent közölteknek felel meg — hozunk reakcióba, célszerűen kénhidrogénimegkötő szer — amelynek jellegétől függően az I képletű (bázis vagy sója keletkezik — jelenOétében, vagay e) egy IV képletű tttolaktámot — a képletben n jelentése a fenti — valamely foszfarhaloMdal reagáltatunk, majd a keletkező taid-haloidot III képletű aminnal — ahol Rt és R2 jelentése a fenti — továbbreagáltatjuk, és a keletkező ami'din-sóból .az. I képletű bázist — célszerűen nátóumhidroxiddal — felszabadítjuk és kívánt esetben savaddiciós vegyületté alakítjuk, vagy 15