160461. lajstromszámú szabadalom • Eljárás evomonozid-származékok előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. XH. 15. (BO—1266) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1969. XII. 15. (P 19 62 757.7) Közzététel napja: 1971. XI. 25. Megjelent: 1973. IX. 28. 160461 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 173/02 W'l]VL'v'i.'** -'•> i-. £«•••• • •'• ,,,,7 Feltalálók: Dr. Kaiser Fritz vegyész, Lampertheim, Prof. Dr. Schaumann Wolfgang farmakológus, Heidelberg, Dr. Stach Kurt vegyészmérnök, Mannheim-Waldhof, Dr. Voigtländer Wolfgang vegyész, Viernheim, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Boehringer Mannheim GmbH cég, Mannheim-Waldhof, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás evomonozíd-származékok előállítására A találmány evomonozíd-származékok előállí­tására szolgáló eljárásra vonatkozik. A találmány szerinti (I) általános képletű új evomonozid-származékokban Rí, R2 és R3 gyökök közül egy vagy kettő rövid­szénláncú alkil- vagy alkoxialkil-csoportot és a fennmaradó kettő vagy egy gyök hidro­génatomot vagy egy acil-csoportot jelent, mimellett az R2 és R3 gyökök együtt egy rövidszénláncú alkilidén-csoportot is képvi­selhetnek. Azt találtuk, hogy ezek a vegyületek a helyet­tesítetlen evomonoziddal szemben meglepően nagy, 80—90%-os felszívódást tanúsítanak és ezért a szívelégtelenség kezelésénél perorális be­adásra különösen alkalmasak. Az (I) általános képletű anyagok előállítását az jellemzi, hogy evomonozidot önmagában is­mert módon alkilezünk, illetve ketálozunk és adott esetben ezt követően O-acilezünk. Az alki­lezés alkalmas alkilezőszerekkel különösen al­kilhalogenidekkel, díalkilszulfáto'kkal és diazoal­kánokkal való reakció útján megy végbe. 10 15 20 25 Az O-acilezést minden, a cukorkémiában szo­kásos acilezőszerrel, így savanhidridekkel, sav­imidazolidokkal, piridinben oldott savkloridok­kal, piridinben oldott p-toluolszulfokloriddal és a szabad savval stb. hajthatjuk végre. > 30 A ramnóz 2,'3'-helyzeteiben levő hidroxil-cso­portoknak valamely ketonnal való átalakításá­nál katalizátorként előnyösen frissen olvasztott cinkkloridot, vízmentes rézszulfátot, vízmentes káldumszulfátot, ioncserélőket és foszforilezett cellulóz-készítményeket alkalmazunk. Ketonok helyett ezek reakcióképes származékai, például a rövidszénláncú dialkilketálok is felhasználha­tók. A következő példákban az új vegyületek elő­állítását szemléltetjük. 1. példa Evomonozid-mono-metiléter 1 g evomonozidot feloldunk 8 ml dimetilfor» mamidban, az oldatot 12 ml toluollal hígítjuk, majd 0,3 g báriumhidroxid és 0,1 g báriumoxid hozzáadása után keverés közben szobahőmérsék­leten 60 perc leforgása alatt cseppenkint hozzá­adjuk 0,4 ml dimetilszulfát 12 ml toluollal készí­tett oldatát. A reakcióelegyet 18 óra hosszat tar­tó, szobahőmérsékleten való keverés után 150 ml kloroformmal hígítjuk, leszívatjük, kloroform­mal utánamossuk, á szűrléthez 3 ml piridint adunk és csökkentett nyomáson betöményítjük. A maradékot kloroformban felvesszük, vízzel ki-160461

Next

/
Thumbnails
Contents