160391. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés több szálból álló végtelen fonal előállítására

160391 tosítása, amelyek segítségével a kezelés feltételeit és a kohézióra visszavezethető fizikai jelenséget szigorú ellenőrzés alatt lehat tartani miind a kohézió mértéke vagy nagysága tekintetében (amelyet a vonatkozó irodalom „a fonal hosszegységére eső hamis vagy ál-csomók függvényében" fejez ki), mind pedig a fonalban az ilyen kohézió állapotának vagy erejének tartóssága vagy labilitása tekintetében. A találmány szerint úgy járunk el, hogy a fonalköteget gázsugárral ütköztetjük a haladási irányban elhelyezett fonalvezető eszközökkel, a gázsugárral való ütközés folyamata alatt az elemi szálak rezgését korlátozzuk, az oldalirányú eltérések behatárolására pedig vezető-eszközöket alkalmazunk. Az eljárás foganatosítására olyan berendezésit alkalmazunk a találmány szerint, amelynek a szálköteg vezetésére alkalmas, a szálköteg haladási irányának (X—X) mindkét oldalán elhelyezett, az egyedi szálak oldalirányú rezgései amplitúdójának határolására szolgáló keresztirányú szakaszt (A) beállító vezetőeszköze' vannak.. A találmány alapgondolata, valamint a kialakított eljárások és eszközök lényeges jellemzői és eddig ismerteken túlmenő hafadás kitűnik a következő részletes leírásból és az'ahhoz tartozó rajzokból. Az 1. ábra a már említett 700 695 számú olasz szabadalmi leírás 1. ábrájának felel meg, melynek magyarázó szövegére hivatkozunk jelen találmány előzményeinek jobb megértése céljából. Ez az ábra megkönnyíti az összehasonlítást a már ismiemt kivitellel, a 2. ábrával együtt, amely az 1. ábrán látható berendezés részleges nézete az 1. ábra II— ÍI vonalában vett metszetben. A 3., 4. és 5. ábrák a találmány szerinti be^ rendezés lényeges és jellemző alkatrészek kiviteli változatait mutatják perspektivikus ábrázolásiban. A 6. ábra részben oldalnézetben és részben a 7. ábra VI. síkjában vett metszetben mutatja az 1. ábrán látható típusú berendezést a találmány szerinti módosított kivitelben, a 4.. ábrán bemutatott típusú alkatrész felhasználásával. A 7. ábra a 6. ábrán bemutatott kiviteli változat egy részletének nézete, a 6. ábra VII— VII-el jelölt vonalában vett síkban. Röviden utalva a hagyományos módszerre, hivatkozással az 1. és 2. ábrákra, az Fe összetapasztott fonal kialakítása mesterséges, előnyösen szintetikus, sodratlan vagy elhanyagolható mórtékben sodrott Ff folyamatos elemiszálkötegből kiindulva úgy történik, hagy az elemászálköteget X—X irányban vezetik a 10 és 12 két fonalvezető között, amelyek egy vonalba esnek és megfelelő D távolsággal oldalt vannak elhelyezve, míg a szálköteg a 14 fúvókiából kibacsájtott gázsugár hatásának van alávetve a köteghez viszonyítva merőleges vagy közel merőleges irányban olyan ponton, amely előnyösen az említett fonalvezetők közötti D távolság közepén van úgy, hogy az elemiszálakat nekinyomja a domború felületnek, melynek alkotói 5 előnyösen olyan irányúak, hogy megközelítően merőlegeseik az elemiszálak útjára a 10 és 12 fonialveaetők között, valamint a gázsugár tengelyére. A megoldás, egyszerűsítése céljából a kérdéses domború felület a lényegében hangele res 16 alkatrész hátsó oldala. Ez a szerkezeti megoldás a végeredmény szempontjából is előnyösnek mutatkozott, azonban a 16 alkatrész keresztaieítszati alakjának különleges kialakítása nem kritikus a korábbi módszerű alíkalmal5 zás eredménye szempontjából, amennyibein annak a felületnek a domború görbületi feltételeit megfelelően kielégíti, amelynek az elemiszálak a gázsugár aerodinamikai hatására neM-nyomódnak és abból a szempontból, hogy a 16 alkatrész olyan alakú és. térfogatú, hogy lehetővé teszi a gázsugár könnyű áramlását az oldalai mellett, miután nekiütközött az elemiszálaknak és elhaladt az elemiszálköteg mellett. 25 35 E konvencionális módszernél maradva, a köteget alkotó elemiszálak a két fonalvezetőt öszszekötő egyenes által meghatározott elméletileg egyenes útjukból eltérítve véletlenszerűen és időlegesen ériiinitkezinek a domború felülettel és ..„ a domború felületre érintőleges irányban egyedi átrendeződés és rezgés következik be, amely keresztirányú a fentemlítetit elméleti pályához képest is. Feltételezhető, hogy ezen egyedek mozgások következtében az egyes elemiszálak között sok kereszteződés következik be úgy, hogy a kívánt kohéziós hatás létrejön: az utóbbi feltételezhetően arányos a mozgás szabadsági fokával. 40 Meglepőnek bizonyult, hogy még a kísérletekkel megállapított és ellenőrzött legkedvezőbb körülmények között is, különös tekintettel a gázsugár keresztmetszetének és sebességének körülményeire, a domború felület görbületi su-45 garára, amely meggátolja a gázsugár hatása alatt álló eleimszálak kitérését, valamint a 14 fúvóka és az említett felület közötti távolságra, nem lehet kielégítő tapadást elérni, ha az anyag haladási sebessége bizonyos határértéket átlép. Ez a tény természetesen korlátozza az összetapadást létrehozó berendezés teljesítményét vagy termelési hatékonyságát. Váratlanul megállapítottuk, hogy amennyiben az etem'iszálak mozgásának szabadságát erősen korlátozzák a kezelési zónában, ahol a gázsugár nekiütközik az elemiiszálaknak és ahol az elemiszálak érintkezhetnek a szemben levő felülettel, de a gázsugár szabad áramlását az említett zónán kívül semmilyen jelentős akadálynak nem tették ki, jelentősen megnövekedetit a tapadás (amelyet a hosszegységre eső „hamis csomók" számával jeltemeznek) azonos haladási sebesség mellett. Megfordítva, fennáll 65 a lehetőség az anyag haladási sebességének je-60 S