160383. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági szélvédő járművekhez
160383 13 14 kivüteli változatait mutatják: Ezeknél a kiviteli vál'toaaitoknál a 30 középmező legalább 50 kp/ /mm2 , előnyösen 70—100 kp/mm 2 hajlítószilárdságú sziiiíkátüvegből áll. A 31 peramtartománynaik ellenben legföljebb 20 kp/tmm2 a hajilítószilárdságla. A 31 penemtartomány a 32 ragasztóréteg segítségével van a karosszéria 33 peremével összekötve. A 33 karosszéria-lemez 35 felhiajlfitásániaik a felső része, amely a 32 peremtartoimányon túlnyúlik, és amelynek az üveglemez 30 középmezejét kell a jármű belseje felé való behatolással szemben biztosítani, nincs viszont az üveglemezzel összeragasztva. Ugyanez érvényes a gumiprofil belül fekvő részének a 36 felső szakaszára. Az 5. ábra azt szemlélteti, hogy hol célszerű a lemez peremitartománya mentén egy 33 kényszertörési hornyot elrendezni. E kényszertörési hornyot a 33 kerettel szilárdan összekötött peremtartományhoz oly közel kell kialakítani, amennyire ez lehetséges, ily módon törés esetében a befogás maximálisan mentes a nyílásba benyúló törött üvegdar&boiktol. A 4. vagy 5. ábra szerinti szélvédőlemezek különféle módokon valósíthatók meg. A következőkben az ilyen szélvédőlemezek előállítására vonatkozó néhány lehetséges kiviteli példát írunk le. nevezett „kémiai előfeszítéssel", azaz az üvegleimez felületének ioncserélő" eljárással való kezelésével. Ezt követően a felületi réteget a, pereim mentén oly mértékben csökkentjük, amíg 5 a hajlí'űászilárdság itt a megkövetelt értéket eléri. 5. példa: 10 Olyan hajlítószilárdságú üvegrétegből indulunk ki, amely a peremtartoimányban megkívánt szilárdsági érték szempontjából megfelelő. Ezuitán a peremtartományt erre alkalmas módon befedjük és a középmező hajlítósziláirdsá-15 gát egy ioncserélő eljárással való kezelés révén magas hőmérsékleten 50—100 kp/lmm2 -re növeljük. 6. példa: 1. példa: Olyan szélvédőlemezt állítunk elő, amelynek nagy felületi nyomófeszültségei és ennek következtében egész felületén 50—100 kp/mni2 hajlítószilárdisága van. A lemeznek a peremtartományát addig melegítjük, amíg a nyomófeszültlség és ezzel a hajlítószilárdság a megkívánt értéket eléri. 2. példa: Egy teljes felületén 50—100 kp/mm2 hajlítószilárdságú szélvédőlemez peremétől csekély távolságban, amely távolság a befogás szélességének felel meg, egy kényszertörési hornyot alakítunk ki. 3. példa: Egy teljes felületén 50—100 kp/mm2 hajlítószilárdságú szél védőlemezt készítünk, a befogás széJességének megfelelő pereimtartományban azután egyik, vagy mindkét oldalon egy emailréteget hordunk fel, amiálital, mfcut ez ismeretes, a hajlítószilárdság a megkívánt értékre csökken. * 4. példa: Egy szélvédőlemezt egész felületén 50—100 kp/mm2 bajlítószilárdsággal állítunk elő úgy-20 Ezt a kiviteli példát a 6. ábra alapján ismertetjük. A szélvédőlemez a 40 üveglemezből áll, amelynek hajlítószilárdsága 50—100 kp/mm2 . Erre a 40 üveglemezre a kerülete mentén egy 25 néhány cm széles 41 sávot ragasztunk fel, amely üvegből, vagy más ezen anyaghoz hasonló merevségi értékkiel bíró és hasonló törési viszonyokkal rendelkező, csekélyebb hajlítószilárdságú anyagból készül, és amely sáv a 30 nagy hajlítószilárdságú üveglemez peremrészén túlnyúlik. Ezek a 41 peremsávok a 42 karoszszéria-lamezen a 43 ragasztoreteg segítségével vannak rögzítve. A 41 üvegsavjok a 40 üveglemezzel egy 44 ragasztoreteg útján vannak szi-35 lárdan összeerősítve. A 44 ragasztoreteg egy „kemény" ragasztóból áll, azaz olyan ragasztóból, amely a hajlítási hullámokat a 40 üveglemezről a 41 peremsávokra csillapítatlanul továbbítja. Erre a célra például egy epoxi-gyan-40 tát tartalmazó ragasztót alkalmazhatunk. A karosszéria 42 lemezfelhiajlításának a felső 45 része ugyancsak nincs a 40 üveglemezzel szilárdan összekötve, hanem a 41 üvegréteg törése esetében a 40 üveglemeznek a keretből való azonnali 45 kiesését teszi lehetővé. A 7. ábrán egy eirő-idő-görbékíből álló sorozatolt mutatunk, amelyek a találmány szerinti új szélvédőlemezre való ütközéskor, az ütközési idők lényegesen megrövidülését mutatják. 50 A kísérletekhez kiválasztott kísérleti elrendezés egy összesen 20 kg súlyú kísérleti testből áll. Ez a kísérleti test a tulajdonképpeni ü1> közési testből, nevezetesen egy 19 cm átmérőjű, fiából készült fejből és egy e mögött elren-55 dezatt 14 kg-os súlyból áll. Ez a 14 kg súly az ütközésben résztvevő testtömegnek felel meg és azért választották ilyen nagyságúra, mert azt tételezték fel, hogy szélső esetben a testtömeg mintegy 20—25%na adódik át a nyakig csigolya-oszlopon keresztül mozgási energia formájában a fejre. A fából készült fej és a súly között, tehát azon a helyen, amely anyák, csigolya helyének felel meg, a fellépő erők mérésére egy mérőcella van elrendezve. E mérő-C5 cella saját súlya 1 kg, úgylhogy ily módon az 7