160383. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági szélvédő járművekhez

160383 15 16 ütköző' test teljes súlya összesen 20 kg. Ezt a kísérleti testet különböző magasságokból, ame­lyek a megkívánt ütközési sebességeiknek felel­nek meg, egy kísérleti lemezre ejtették, amely­nek méretei 50x110 cm. A kísérleti lemezeiket különböző feltételek 'között fogták be a pere­mem, mégpedig egyik esetben egy 56 kg súlyú keret felfeikitetésével, ami 120 p/cm2 befogó erő­nek felel .meg, más esetben a ráfektetett keret­hez való csatározásával, ami által abszolút szi­lárd befogást értek el; lényegében azonos kö­rülményeseit, mint a szélvédőleimeznek a ka­rosszériába való beragaszt ásakor. Egy ilyen merev test esetén azt találjuk, azonos ütközési sebességet ós az ütközésben résztvevő azonos tömeget feltételezve, hogy nagyobb ütközési erő és rövidebb össz-ütközési idő, azaz az ütközési erő rövidebb behatási idő­tartama .tapasztalható, mint természetes ké­szítményeknél, amilyeneket például orvosi kí­sérleteknél alkalmaztak. Ennek oka az ütköző tömegek eltérő viselkedésében keresendő; a merev, ütköző test esetében kezdettől fogva az egész tömeg részt vesz az ütközésben, míg az emberi test ütközése esetén annak deformálha­tósága miatt a testtömeg többé vagy kevésbé, kisebb nagyobb mértékben az ütközést követő­leg is .részt vesz a folyamatban. Ezeknek az el­téréseiknek az ellenére is mérési eredményeikből kiderül, a találmány szerinti új szélvédőlemez lényeges, előnye, amit a leírt kísérleti testtel folytatott kísérletek világosan bizonyítanak. Valamennyi kísérletet 22,5 km/ó ütközési se­bességgel hajtottuk végre a I. kísérlet kivéte­lével, amelynél az ütközési sebesség 19,7 km/ó volt... A •sebességet ebben az: esetben ilyen mér­tékben csökkenteni kellett, mert a lemez na­gyobb sebesség esetén keresztültörne és ezál­tal összehasonlításira alkalmatlanná válna. A befogási feltételeket minden kísérletnél állandó szinten tartottuk, a befogási erő 120 p/cm2 volt. A 7. ábrán látható görbék .a következő szél­védőlemez-tíipusok ütközési viszonyait ábrázol­ják: . . . . • -I. görbe:. normál egyesített biztonsági üveg­lemezeikből álló szélvédőlemez, amely két egyenként 3,1 mm vastagságú egyrétegű üveg­lemezből és egy .0,38 mm vastag poMvinilbuti­rál anyagú közbenső rétegből áll; II. görbe: az első görbének megfelelő típusú ..egyesített üveglemezekből álló szélvédő, azon­ban 0,76 mm vastagságú poMvinilbutirál köz­benső réteggel; III. göirbe: a •találmány szerinti felépített szél­védőlemez, 4,2 mm vastag, hűtött szilkátüveg­lemezzel és 0,25 mm vastag poliészterfóliával; IV. görbe: egy -ugyancsak a találmány sze­rint felépített szélvédőlemez, 4,2 mm vastag, .azonban termikus úton előfeszített sziliikátüvég­lemezzel, . és egy 0,25. mm vastag poliészterfóliá­val. Velaimeinniyi gönbe alapjába véve ugyanazt a jellegzetes folyamatot ábrázolja, amely a ..két ütközési fázis során végbemegy; nevezetesén egy hirtelen beálló nagy erőhatásból (első fá-5 zis), kb. 1 msec-mal az ütközés kezdete után, majd egy azt követő, az első erőhatás időtar­tamaihoz képest lényegesen hosszabb időtarta­mú második erőhatásból (második fázis) össze­tevődő folyamatot. Az első ütközési fázisra, -10 amelynek az erőmaximuma megegyezik a szi­li'kátüveg töréséhez szükséges erővel, eltekint­ve a hajlítósziilárdsáigtól, lényegében a szélvé­dőlemez vastagsága mértékadó. Mivel ez a maximális erőhatás nem ér el veszélyes érté-15 ket, az egyes rétegek vastagságának a meg­adott maximális értékeket nem szabad túllép­ni ök. A jobb áttekinthetőség érdekében csak az L görbénél tüntettük fel az erőhatá*>k teljes, fo-20 lyamatát, egyébként mindig csak az első erő­csúcsnak, a maximális értékeit adtuk meg, eze­ket az értéköket II'—IV'-vel jelöltük, Miután a szilikát-üveg eltört, az erő nagyon gyorsan is­mét csőikként. Noha az első erőcsúcs viszony-25 lag magas, a belső sérüléseik szempontjából mégis veszélytelen, mert a behatási időtartam rendkívül rövid. Veszélyes viszont a második erőhatási fázis, :Í0 és a találmány éppen ennek az erő^részarány­nak a csökkentéséire irányul. Az erőhatásnak ezt a további folyamatát most lényegében a középmezőnél mindenkor alkalmazott mű­anyag, azaz e műanyagnak a plasziticitása és az 35 alak változási hullámok továbbításával kapcso­latos viselkedése határozza meg. Az I. görbe önmagában figyelmen kívül hagyható, mivel egy ilyen felépítésű szélvédő-40 lemez már kísérleti test kb. 20—25 km/ó se­bességénél keresztültörik és ily módon ez a szél védőlemez-típus túlságosam veszélyes „nyalk­fodrok" képződésekhez vezethet. Azonban ezek­nél az alacsony sebességeknél is a teljes ütkö-45 zési idő már mintegy 38 msec. A II. görbénél ez az érték 60 m-sec-dia növekszik, mimellett ugyanakkor az effektív erő, azaz a második erőhatási fázis időtartamán át ható átlagos erő 120 kp-TÓl 190 kpnra növekszik. Összehasonlít-50 via a II. görbével (normál egyesített biztoinsága üvegrétegeik „nagymértékben ütésálló" közben­ső fólia réteggel), a III.— és IV. görbék (a találmány szerinti szél védőlemezek) mutatják, hogy a találmány szerinti megoldásokkal mi-55 lyen nagy mértékben csökken az össz-ütközési idő: mindkét esetben csak mintegy 16 msec-ot ér el. Az erő nagyságát számbavehető mérték­ben nem befolyásolják a találmány szerinti megoldások, azonban az ily módon elért rövid 60 idők a makroszkopikus nyakcsigolyasérülések lehetőségét kizárják. Számos, a találmány szerinti új szélvédőle­mez többi leírt kiviteli változatán végrehajtott ütközési kísérlet kvalitatíve ugyanarra az ered­g5 menyre vezetett, azaz minden esetben az ütkö-

Next

/
Thumbnails
Contents