160360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabad aminósavakban dúsított növényi készítmény előállítására

3 • 160360 4 említünk — lassú hervasztásnak tesszük ki, oly képpen, hogy páratelítetlen, de annyira páradús térben tartjuk, amennyi a növény gyors elhervadását — kiszáradását — megakadályozza, közben a környezet hőmérsékleteit a növényben meglevő klorofill asszimilációjának fenntartásához szükséges hőfokon tartjuk, a növényben a szabad aminosavak rövid idő alatt — néhány nap alatt — nem várt módon, igen nagymértékben feldúsulnak anélkül, hogy az aminosav dúsulás az ismert megállapításoktól eltérően jelentős fehérjelebomlással járna együtt. Ennek a folyamatnak a magyarázatát abban látjuk, hogy az izolált növényi részek klorofillja, megvilágítás esetén még asszimilál, a levegő széndioxidjából energiadús vegyületeket — szénhidrogéneket épít fel, mindaddig, amíg a növényi részek a vízvesztés miatt válságos élettani állapotba kerülnek. A felépített energiadús vegyületek, mivel a növény a gyökértől el van választva, nem juthat tovább, ezért felhalmozódnak és a jelenlevő nitrogén vegyületekből aminosavakká szintetizálódnak. Kedvező viszonyok között termesztett, ezért jelentős szénhidrát tartalékkal rendelkező zöld növényi részek megvilágítás nélküli 2 napos« élvehervadása során is jelentős szabad aminosav dúsulást lehet elérni, ha a növény előző nitrogéntáplálása ;:íis optimális volt • .< •••••• Ezt a folyamatot nevezzük „élvehervasztásnak", (biodehidratációnak), ami mindaddig tarthat — négy és öt napig — amíg a növény eredeti, optimális víztartalmának 60—70%-át el nem veszti. Az élvehervasztással elért aminosav dúsulás igen nagymértékű. Az élvehervasztással kezdetben az összes aminosavak dúsulnak 200—300 %-al, eredeti mennyiségüknek 3—4-szeresére, a növény szárazanyagának 4—8%-ára. Ez olyan nagy mennyiség, ami elérhető eddig még nem volt és alkalmas az aminosavak gyakorlati kinyerésére is. Az élvehervasztást az összes aminosav maximum elérése után tovább folytatva az eddig csak nagyon kis mennyiségben ismert és rendkívül értékes szabad prolin dúsul fel kezdeti koncentrációjának 50—100 (ötven-száz)szoirosára és mennyisége a növény szárazanyagának 4—5%-át is elérheti. Ekkor a szabad prolin az összaminosav mennyiségének 80%-át is kiteszi, ez ezideig maximálisan ismert szárazanyag 0,2%-át és összaminosav 2,0%-át messzemenően meghaladva. Különösen értékessé teszi az élvehervasztással elért szabad aminosav dúsulást az a megállapításunk, hogy a rövididejű élvehervasztással (2—3 nap) felhalmozódott aminosavaik minősége és spektrális eloszlása közel áll az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, un. esszenciális aminosavak spektális eloszlásához. A találmány értelmében kiindulási anyagul levágott, zöld, vagyis klorofill tartalmú növényi részek,, leveleik, hajtások, szárak szolgálnak. Ezek, a legváltozatosabbak lehetnek, úgy mint: zöldfőzelékfélék, pl. spenót, kelkáposzta. Aminosavkoncentrátum, illetve aminosavkinyerés céljára lágyszárú, aprólevelű növények, pl. lucerna, herefélék, borsó- és fűfélék. Olyan nö-5 vények zöldrészei is, amelyekről az első termést már leszedték, pl. paprika, zöldborsó, kender. Továbbá gyomnövények, erdei és gyümölcsfák levelei. Általában mindén zöld növényi rész, amely túlságosan nem öregedett el. i0 A találmány értelmében eljárva a levágott, zöld növényi részeket páratelítettlen, célszerűen 60—80% relatív páratartalmú térben, a klorofill asszimilációjának fenntartásához szükséges hőfokon, célszerűen 20—25 °C-on tartjuk, . • 15 megvilágítás mellett, vagy szórt fényben. Az aminosavak dúsulását naponta, önmagában ismert módszerrel, pl. kromatográfiás módon ellenőrizzük. Az összaminosav dúsulásának maximuma elérésekor, ami rendszerint 2—3 nap 20 alatt megtörténik, a növényt 50—60 °C-on megszárítjuk (kíméletes szárítás, hogy a hőlabilis értékes vegyületek ne bomoljanak). Emberi" táplálék céljára az élvehervasztással aminosavakban dúsított növényi készítményt, 25 pl. zöldfőzelékfélét, kívánt mértékig porítjuk — őröljük — ez adott esetben közvetlenül felhasználható készítményt képez, vagy a relatív minimumban levő treonin és lizin pótlására kazeint és/vagy egyéb, önmagában ismert adalékra anyagot adunk hozzá. Különösen előnyös a megvilágítás, illetve a növény jelentős szénhidráttartaléka, ha az élvehervasztást az összaminosav maximumának 35 elérése után még tovább folytatjuk, a szabad prolin maximumának eléréséig (prolinkinyerés). A megvilágítás erőssége célszerűen 1000—3000 lux. A szabad prolin dúsulását célszerűen izatinpapír-indikátosrral naponta ellenőrizzük. A 40 prolinmaximumát általában 3—6 nap alatt éri el, amikor az élvehervasztást abbahagyjuk és a növényt 50—60 °C-on fixáljuk és kiszárítjuk, majd az előzőekben ismertetett mód valamelyiké a járunk el. 45 Tovább fokozhatjuk a szabad aminosavak, különösen a szabad prolin dúsulását a növényi készítményben, ha a növényt előzetesen monoés/vagy diszacharidok, pl. szacharóz, vagy 5Q dextiróz 1,5—2.0%r-os vizes oldatában, amely egyban szervetlen és/vagy szerves nitrogént és szervetlei foszfort OjOl—0,1% koncentrációban tartalmaz, megvilágítás mellett 3—4 óra hoszszat áztatjuk. Nitrogénként célszerűen ammó-55 niumhidirogénkarbonátot, vagy karbamidot, foszforként és nitrogénként diammóniumfoszfátot használunk. Az áztatás után a növényt az oldat fölöslegétől megszabadítjuk és így .. tesszük ki élvehervasztásnak. Eljárhatunk úgy is, hogy az oldatban a növényt 5—6 percig csökkentett nyomáson tartva, az oldattal infiltráljulk, majd élvehervasztjuk. A találmány értelmében az élvehervasztással szabad aminosavakban dúsított és szárított noil 5 vényi készítményből az aminosavakat önmagá-2