160340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéntartalmú piridin-származékok előállítására

11 160340 12 b) A (III) általános képletű kiindulóanyagba az R2 gyök bevitele szokásos módon az S-alki­lezésre, illetve S-acilezésre alkalmas reagensek­kel végezhető el. Ezek a reagensek és a kiviteli módszer pl. a Houben-Weyl, „Methoden der or­ganischen Chemie" szakkönyv 4. kiadás, 9. kö­tet (1955), Georg-Thieme-Verlag, Stuttgart, 197. oldalán van ismertetve. , Az alkilezésre megfelelő R2 gyököt tartalma­zó reakcióképes észterekként főként alkilhaloge­nidek vagy alkilénsavészterek, vagy alkilszul­fonsavészterek, főként a p-toluolszulfonsavész­ter használható fel. Például az R2 -halogén, il­letve (R2 )2SC>4 általános képletű, adott esetben szubsztituált alkilkloridokat, alkilbromidokat, alkiljodidokat, illetve alkilszulfátokat alkalmaz­zuk, amelyekben R2 szubsztituens jelentése a fentiekkel megegyezik. Ilyen reagensekként az alábbi vegyületek jönnek számításba: metil jodid, propilklorid, butilbromid, /?-klóretilamin, a-amino-/?-klór-propionsav, /?-klór-etil-merkaptán, dimetilszulfát, klórhangyasavas észter, klórecetsavas észter, allilbromid, propargilklorid, p-toluolszulfonsavas metilészter, propilbromid, propiljodid, izopropilbromid, izopropiljodid, szekunder-butilbromid, szekunder-butiljodid, dietilszulfát, p-toluolszulfonsavas etilészter, p-toluolszulfonsavas-(/?-hidroxi)-etilészter, p-toluolszulfonsavas-(yS-klór)-etilészter, klórecetsav, brómecetsavas észter, /?-piperidino-etilklorid, /?-piperidino-etilbromid, N-[/?-(klór)-, illetve bróm)-etil]-morfolin, N-[/?-(klór)- (illetve bróm)-etil]-tiomorfolin. Az aminoetil-gyök beviteléré alkilezőszerként az etilénimin is felhasználható. A (III) általános képletű kiindulóanvagokként az alábbi vegyületeket használhatjuk fel: [3-hidroxi-4-hidroximetil-2-metil-piridil(5)]-me­tilmerkaptán, [3Hacetoxi-4-acetoxiimeitil-2-metil-piridil(5)]-me^ tilmerkiaptán, illetve a megfelelő merkaptidek, főként a nátrium-mer­kaptidek. A (III) általános képletű kiindulóanyagok pl. úgy állíthatók elő, hogy a megfelelő 5-halogén­metil-piridin-származékokat alkálihidrogénszul­fiddal, tiokarbamiddal vagy káliumtiokarbonát­tal reagáltatjuk és adott esetben utólag még al­kálival reagáltatjuk. A (III) általános képletű kiindulóanyagok al-5 kilezését célszerűen úgy végezzük, hogy a reak­ciópartnereket adott esetben hűtés közben va­lamely iners oldószerben összekeverjük. Pél­dául valamely (III) általános képletű merkapti­dot vizes vagy alkoholos oldatban előkészítünk 10 és az oldathoz az alkilezőszert, pl. alkilhalogeni­det vagy dialkilszulfátot ekvivalens mennyiség­ben vagy csekély mennyiségben hozzáadagol­juk. Az alkilezési reakció már szobahőmérsék­leten végbemegy, pl. ha a reakciókeveréket éj-15 jelen át állni hagyjuk. Adott esetben emelt hő­mérsékleten is dolgozhatunk, pl. a reakciókeve­réket néhány óra hosszat gőzfürdőn történő melegítés közben alkilezzük. 20 Ha a (III) általános képletű kiindulóanyagok­ban R5 és R 6 szubsztituens szabad hidroxil-cso-r portot jelent, akkor nem célszerű az alkilező­szerek feleslegének alkalmazása, mivel így az O-alkilezés mellőzhető. Adott esetben a reakció-25 keveréket az alkilezés lezajlása után semlegesít­jük. A kívánt késztermék az oldatból általában lehűtésre kiválik. A (III) általános képletű merkaptánok vizes, 20 illetve alkoholos közegben valamely alkáli- vagy földalkálifémvegyület, pl. alkálihidroxid vagy földalkálifémhidroxid továbbá egy alkálifém-al­koholát, mint nátriummetilát vagy nátriumetilát jelenlétében szokásos módon is alkilezhetők. 35 Ilyen esetben először a (III) általános képletű merkaptid alkáli- vagy földalkálifémsója (X= alkálifém- vagy földalkálifém-kation) képződik. Az alkilezés befejezése után alkoholos közeg esetén az oldószert célszerűen a reakciókeverék 40 bepárlásával eltávolítjuk. A reakciókeverékben levő sókat vizes kezeléssel eltávolíthatjuk, a ma­radékból pedig valamely megfelelő szerves oldó­szerrel, pl. etilacetáttal vagy valamely klórozott szénhidrogénnel, mint, kloroformmal, metilén-45 kloriddal, triklóretilénnel, esetleg éterrel a terméket extraháljuk, az extrahálószert ledesz­tilláljuk és a kívánt végterméket izoláljuk. A fenti reakciókörülmények mellett a (III) 50 általános képletű kiindulóanyagokban jelenlevő, nem kívánt X szubsztituens is az alkilezőszerek hatására valamely kívánt alkilgyökké kicserél­hető. Ha pl. X szubsztituensként valamely nem kívánt gyököt tartalmazó (III) általános képletű 55 vegyületet, pl. metilhalogeniddel, főként metil­jodiddal reagáltatunk, akkor oly (I) általános képletű vegyületekhez jutunk, amelyekben R2 szubsztituens metilcsoportot jelent. Adott eset­ben a (III) általános képletű kiindulóanyagok 60 sóit, pl. szulfóniumsóit is felhasználhatjuk az al­kilező hasítási reakciónál kiindulóanyagként. Ha a fenti eljárásváltozatban olyan (III) álta­lános képletű kiindulóanyagot használunk, «a amelyben X szubsztituens adott esetben vala-6

Next

/
Thumbnails
Contents