160326. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzofurán- és benzotiofén karbonsavészterek előállítására
160326 13 14 -ö-metil-benzof urán-2 J karbonsavmetilészter-hidroklorid és 21$ g vízmentes nátriumacetát 16,5 g 2,3-dihidro-5-(2^metilén-3-metil-butiril)-6-metil-benzofurán-2-karbonsavmetilésztert. Fp: 145—147°/0,005 Hgmm. Kitermelés a c pont szerinti kiinduló anyagra számítva az elméleti hozam 72'%-a. A kiinduló anyagként felhasznált 2,3-dihidro-5-(2-dimetil-aminometil-3-metil-butiril)-6--metil-benzofurán-2-karbonsavmietilészter-hidroikloiridot a következőképpen állítjuk elő: b) Az ld) példához hasonlóan kapjuk 19,2 g 2,3-dihidro-6~metil-benzofurán-2~karbons,av-metiltészterből és 18,0g 3-metil-butirilkloridból a 2,3-dihidro-5-(3-metil-butiril)-6-metil-benzofurán-2-karboinsavmetilésztert. Fp: 147—1517 0,01 Hgmm. Kitermelés 21,5 g, az elméleti hozam 78%-a. c) Az le) példához hasonló módon alakítunk át 22,1 g b) pont szerint kapott észtert 4,1 g paraformaldehiddel és 8,2 g dietilamin-hidrokloriddal 34 g nyers 2,3-dihidro-5-(2-dimetilamino-metü-3-metil-butiril)-6-metilbenzofurán-2-karbonsavmetilészter-hidroikloriddá. 7. példa: a) Az la) példához hasonlóan kapunk 34 g nyers 2,3-dihidro-5-(2-dimetilaminometil-but iril)-6,7-dimetil-benzofurán-2-karbonsavmetilészterhidrokloridból és 21,0 g vízmentes nátriumacetátból 19,0 g 2,3-dihidro-5-(2-metilén • -butiril)-6,7-dimetil-benzoiurán-2-karbonsavmetilésztert. Op.: 5-0° (metanolvíz elegyből). Kitermelés 83'%-a a g) kiinduló anyagra vonatkoztatott elméleti hozamnak. A kiinduló anyagként felhasznált 2,3-dihidro-5-{2-dimetil^aminometil-butiru)-6,7-ámietil-benzofurán-2-karbon.savmetil-észterhidrokloridot a következőképpen állítjuk elő: b) 45,0 g 2,3-dimetil-fenolt és 50,0 g almasavat porrá alakítunk és alaposan összekeverünk. A keverékhez 100 ml töménykénsavat adunk és keverés közben lassan felmelegítjük oly módon, hogy a reakcióhőmérséklet 30 perc elteltével 130° legyen. Az oldatot további 30 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk, utána 1 kg jégre öntjük és a keletkezett szuszpenziót 30 percig keverjük. A kivált kristályokat leszivatjuk és etanolból átkristályosítjuk. Ily módon 7,8-dimetilkumarmt kanunk, amelv 128—130°-on olvad. Kitermelés 36,3 g, az elméleti hozam 56%-a. c) 34,8 g b) pont szerint kapott kumarint 60 ml kloroformban oldunk és a kapott oldathoz keverés és időnként jéggel való hűtés közben hozzácsepegtetünk 32,5 g 20 ml kloroformban oldott brómot úgy, hogy a reakcióhőmérséklet 20—25° legyen. Az elegyet további 20 percen keresztül szobahőmérsékleten keverjük és ezt kö-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 vetően a kloroformot csökkentett nyomáson tökéletesen lepároljuk. A maradékot adagonként 90,0 g káliumhidroxidnak 300 ml etanollal alkotott elegyéhez adjuk és a reakcióhőmérsékletet jéghűtéssel 30 és 40° között tartjuk. Az elegyet ezt követően 30 percig 40°-on és 30 percig 80°-on keverjük, majd utána 2 liter jegesvízre öntjük. A vizes, alkalikus oldatot kétszer 400—400 ml éterrel mossuk és tömény sósavval a pH-t 2—3 értékre állítjuk. A kapott szuszpenziót fél óra hosszat keverjük szobahőmérsékleten. A kivált kristályokat leszivatjuk és etanolból átkristályosítjuk. Ily módon a 6,7-dimetil-benzofurán-2--karbonsavat kapjuk, amelynek olvadáspontja 237—239°. d) Az lb) példához hasonlóan 38 g c) pont szerint kapott karbonsavat 500 g 5%-os nátriumamalgámmal 34 g 2,3-dihidro-6,7-dimetilbenzofurán-2-karbonsavvá redukálunk. Op: 182° (etanolból). Kitermelés az elméleti hozam 89%-a. e) 19,2 g d) pont szerint előállított karbonsavat az le) példához hasonlóan diazometánnal 18,3 g 2,3-dihidro-6,7-dimetil-benzofurán-2-karbonsavmetilészterré alakítunk. Op: 49—50°, az elméleti hozam 95%-a. f) Az ld) példához hasonlóan ad 20,6 g e) pont szerint kapott karbonsavészter 16,0 g butirilkloriddal 22 g 2,3-dihidro~5-butiril-6,7-dimetü-benzofurán-2-karbonsavmetilésztert. Op: 39° (metanol-víz elegyből). Kitermelés az elméleti hozam 80%-a. g) Az le) példához hasonlóan 22,1 g f) pont szerint kapott észtert 4,1 g paraformaldehiddel és 8,2 g dimetilaminhidrokloriddal 34 g nyers 2,3-dihidro-5-(2-dimetilaminometil-butiril)-6,7-dirnetil-benzofurán-2-karbonsavmetilészterhidrokloriddá alakítunk. 8. példa: a) Az la) példához hasonlóan kapunk 36 g nyers 2,3-dihidro-5-(2-dimetilaminometil-butiril)-6-klór-7-metil-benzofurán-2-karbonsavmetilészterhidrokloridból és 21,0 g vízmentes nátriumacetátból 21,0 g 2,3-dihidro-5-(2-metilén-butiril)-6j klór-7-metil-benzofurá/n-2-karbonsavmetilésztert. Op.: 57—'61° (metanol-víz elegyből). Kitermelés a g) kiinduló termékre vonatkoztatva 85'%-a az elméletinek. A kiinduló anyagot, a 2,3-dihidro-5-(2-dimetilaminometil-butiril)-6-Jdór-7^metil-benzo-furán-2-karbon.siavmetilészter-hidroikloiridot, a következőképpen állítjuk elő: b) 30 g 2-metil-3-klór-fenolt — lásd F. Ullmann és L. Pancbaud, A. 350, 108 (1908) —, 28,6 g almasavat és 57 ml tömény kénsavat keverés közben 90—100°-on hevítünk addig, ameddig széndioxidfejlődést már nem észlelünk. A 7
