160315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkanolamin-származékok előállítására
21 I603I5 22 mazékokból a 10. példában a (3-bróm-4-hidroxi-fenil)-aoetamid készítésénél leírt módon állíthatjuk elő. A (3-metil-4-hidroxi-'fenil)-acetamidot (op. 138—140 °C); (3 szék. buül-4-,hidroxi-feml)-acetamidot (op. 110—116 °C); (2-metil-4-hidroxi-fenil)-acetamidot (op. 164—166 °C); (2,3-dimeti]-4-ihidroxi-fenil)-acetamidot (op. 96—98 °C) és (2,5-dimetil^4-(hidroxii-f enil)-aoetamidot. (op. 160—163 °C) hasonlóképpen a megfelelő ecetsav-származékokból állíthatjuk elő; a 3-szek. butil-szárrnazék esetében az etilészter helyett a metilésztert alkalmazzuk. A i(3-metil-4-hidroxi-fen:l)-ecetsavat (op. 93— 101 °C) oly módon állítjuk elő, hogy 3^metil-4-hidroxi-acetofenont kénnel és niorfolinnal melegítünk (Willgerodt-reakció) és a terméket vizes nátriumhidroxid-oldattal hidrolizáljuk. A (2-metil-4-hidroxi-fenil)-ecetsavat (op. 147-^149 °C) hasonlóképpen 2jmetil-4-hidroxi-acetoíenonból állítjuk elő. A (3-szekjbutil-4-hidroxi-fenil)-eoetsavat (olaj) hasonlóképpen 3-szek. butil-4--Jhidroxi-acetofenonból (op. 128—130 °C) állítjuk elő; ez utóbbi vegyületet oly módon készítjük, hogy 2-szek. butilEenoit ecetsavanhidriddel reagáltatunk, majd a kapott 2-szek. butil-fenil-acetátot alumíniumkloriddal nitrobenzolos oldatban kezeljük. A (2,3-dimetil-4-hidroxi-fenil)-ecetsavat (op.-t nem mértük) és a (2,5-dimetil-4-hidroxi-fenil)-ecetsavat (op. 150—151 °C) hasonlóképpen 2,3--dimetil-fenolból, ill. 2,5-dimetil-íenolbcl 2,3--dimetilfenil-aoetáton és 2,3-dimetil-4-hidroxi-acetofenon (op. 141—142 °C), ill. 2,5-dimetil-fenil-acetáton és 2,5-dimetil-4-ihidroxi-ao9tofenon (op. 1,28—129 °C) keresztül állítjuk elő. A (3-n-propil-4-hidroxi-fenil)-iaoetamidot (op. 115—116 °C) oly módon állíthatjuk elő, hogy (3-allil-4-hidroxi-fenil)-acetamidot (13. példa) etainolos oldatban 5%-os palládium/szén katalizátor jelenlétében hidrogén-gázzal hidrogénezünk. A 4-hidroxifenil-N-n-butil-^aoetamidot <fp. 204 °C/0,5 Hgmm) és a 4-hidroxifeniil-N-a1 lil-aoetamidot (op. 79—80 °C) oly módon állíthatjuk elő, hogy 4-hidroxi-fenilecetsavat acetilkloriddal, majd tionilkloriddal reagáltatunk és a kapott 4-ace'toxiifenilaoetilkloridot benzoics oldatban n-.butilaminnal, ill. allilaminnal reagáltatjuk, az ily módon kapott 4-aeetoxifenilaoetamid-származékot szobahőmérsékleten vizes nátriumhidroxid-oldattal gyorsan hidrolizáljuk. A (3-allil-44iidroxi-feml)-N-metü-acetamidot (op. 78—80 °C) és a (3-allil-4-hidroxifenil)-N-allil-aoetamidot (op. 75—76 °C) a 4-hidroxifenil-N-metil-aoetamidból (14. példa), ill. 4-hidroxifenil-N-allil-acetamidből a 13. példában a (3-allil-4-hidroxifenü)-acetamid készítésénél megadott módon állíthatjuk elő. A közbenső termékek közül a 4-alliloxifenil-N-metilacetamid 64—66 °C-on és a 4-alliloxifenil-N-allil-aoetamid 78—80 °C-on olvad. 26. példa: 1 g l-p-etoxikarbonilmetil-fenoxi-3-izopropüamino-i2-propanol 75 ml vizes ammónia-oldattal 5 (fajsúly 0,88) képezett szuszpenzióját szobahőmérsékleten 18 órán át keverjük, majd a képződő oldatot szárazra pároljuk. Az ily módon kapott l-p-karbamoilmetiWenoxi-3-izopropilamino-2-propanol az 1. példában leírt vegyület-10 tel azonos. Kitermelés: 0,6 g. A kiindulási anyagként felhasznált 1-p-etoxikarbonumetiPfenoxi-3-izopropilamino-í2-propanolt a következőképpen állíthatjuk elő: 15 4,5 g l-p-cianometil-fenoxi-3-izopropilamino-2-propanol (26. példa) 150 ml vízmentes etanollal képezett, forrásban levő oldatán 6 óráig hidrogénklorid^gázt buborékoltaturík át és az 20 oldatot további 16 órán át szobahőmérsékleten tartjuk, majd szárazra pároljuk. A maradékot 1O0 ml vízben oldjuk, az oldatot szilárd nátriumkarbonáttal meglúgosítjuk és 2X10O ml kloroformmal extraháljuk. Az egyesített klo-25 roformos extraktdkat szárítjuk és szárazra pároljuk. A maradékot kevés etilacetátban oldjuk, 100 ml petrolétert (fp. 60'—80 °C) adunk hozzá és az elegyet 30 percen át állni hagyjuk. A felül elhelyezkedő folyadékot dekantál•iß juk és szárazra pároljuk. A maradékot petroléterből (fp. 60—80 °C) kristályosítjuk. Az ily módon kapott l-p-etoxikarbonilmetil-fenoxi-3--izopropilamino-2-propanol öl—152 °C-on olvad. 27. példa: A 10. példában ismertetett eljárást azzal a változtatással végezzük el, hogy kiindulási anyagként a megfelelő l-fenoxi-3-klór-2-propanol-származékot és izopropilamint alkalmazunk. A kapott (XIII) általános képletű vegyületéket és fizikai állandóikat az alábbi II. táblázatban tüntetjük fel. II. táblázat R«> A R3 Op. °C H —CH2 OH 2 — bróm 102--104 H -^CHzCHaCHjrbróm 69-- 71 H —CH2CH2— nitro 130--132 H -CH(CH3 )— H 101--104 H —CH2CH2—alul 93-- 95 H —CH2CH2CH2— alul 78-- 80 izopropil -^CH2 CH 2 — nitro 108--110 H —CH—CH— metoxi 138--140 izopropil —CH=CH— metoxi 123--125 H —CH2CH2CH2— H 8:5-- 87 A kiindulási anyagként felhasznált 1-fenoxi-3-klór-2-propanol-származékokat a megfelelő eft fenolok és epiklórhidrin reakciójával, a 10. pél-11