160270. lajstromszámú szabadalom • Kisérleti célokra szolgáló pneumatikus szemenkénti vetőgép

3 pontjából irreálisan kedvező helyzetbe jutnak, és így a kísérlet eredmény kiértékelhetősége. ill. az eredmények összemérhetősége válik illuzórikussá. Az ismert szemenkénti vetőgépek ún. szívó- 5 csövei 2—3 magot is fölszippantanak egyidejűleg, ami a fentiek értelmében kísérleti munka esetében teljesen megengedhetetlen. Számos esetben előfordul amellett — még a legkorszerűbb szemenkénti vetőgépek esetében is, — io hogy a szívócsövek eldugulnak, ami azt jelenti, hogy a vetésben foghíjak fognak mutatkozni. Az ismert szemenkénti vetőgépeknél hatásos módszer az eldugulás veszélyének megelőzésére nem ismeretes. A gép üzem közben állandó 15 megfigyelést kíván, és amennyiben az eldugulást észlelik, meg kell állni a munkával, a szívócsöveket pedig manuális beavatkozással ki kell tisztogatni. Ez a körülmény egyben azt is jelenti, hogy a különben nagy teljesítőképessé- 20 gű vetési munka hatásfoka a gyakori megállások és szívócső-tisztogatások miatt tekintélyes mértékben leromlik. Az ismert megoldások közé tartozik a 410 199 25 lajstromszámú svájci szabadalmi leírásban szereplő vetőgép, ahol a vetőmagnak a talajba való juttatása a járókerékből meghajtott hajtómű segítségével történik. Az adagolóberendezés kialakítása folytán azonban csak igen nehezen í0 vagy egyáltalán nem valósítható meg a magok szemenkéniti szétválasztása, és így — noha a gép aránylag korszerű — a kísérleti célokra szolgáló szemenkénti vetés szempontjából nem hasznavehető. 35 A szemenkénti vetés feladata megoldható az 1 162 683 lajstromszámú angol szabadalmi leírásban ismertetett mechanikus elven működő berendezés segítségével. E berendezés jó alapgondolatot valósít meg azáltal, hogy a szemen- 4

„ kénti adagolást légáramlás útján végzi. Hátránya azonban, hogy csupán ún. „kalibrált vetőmag" vetésére használható, mert különböző méretű vetőmagvak vetése esetén a berendezést mindig át kell alakítani. Szerkezeti fölépítése folytán egyébként inkább nagyüzemi ve- 4 lésre szolgál, mintsem kísérleti célra. Ugyancsak szemenkénti vetőgépet ismertet az 1 066 786 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás. Ennél mind a szemek különválasztása, mind pedig az egyenkénti talajba juttatás egyaránt mechanikus úton történik. Mint megoldás ez a legfejlettebbek közé sorolandó, mivel a mechanikus disszociáló és továbbító mechanizmus vákuum-kompressziós rendszerrel is párosul. Ennek lehetséges előnyeit azonban, a berendezés, nem használja ki, mert a vákuumot csupán biztonsági feladat ellátására használja föl. Hátránya amellett, hogy különböző méretű vetőmagvak, ill. egyidejűleg a különböző sorokban más-más fajta vetőmagvak vetésére a berendezés nem alkalmas, és ezért csupán nagyüzemi vetésnél jöhet szóba. Ez a gép egyébként bonyolult szerkezeti felépítése folytán aránylag költséges is. 65 4 Érdekes szerkezetet ír le az 1 292 926 lajstromszámú NSZK közzétételi irat. Ennél is vákuumot alkalmaznak, maga a vetés azonban perforált forgó gyűrűvel történik. Hátránya a szerkezetnek, hogy kompressziót nem alkalmaz, és ezért fönnáll az eldugulás veszélye, ami a szemenkénti vetés megbízhatóságát nagymértékiben rontja. Kedvezőtlen az is, hogy külön magltartálya van, és emiatt a soronkénti más magok elvetését célzó ún. „kísérleti sorvetés" ennek segítségével ugyancsak nein valósítható meg. Ugyancsak vákuummal működő berendezést ismertet a „Deutsche Agrotechnik" című folyóirat az 1967. évfolyamának 188,. gldalán. E megoldásánál forgó dgb palástfelü}ete van perforációval ellátva, a dob maga pedig bele van süllyesztve a vetőmagtartályba, amelyből a palástfelületen levő lyukak vákuum segítségével emelik ki a magvakat. A fölszippantott mago* kat a dobpalásttal tangenciálisan találkozó ler mez sodorja bele a vetőtölcsérbe. A berendezés hátránya, lipgy a lyukak fokozatosan eltömődnék, és így a vetés egyre pontatlanabbá válik. Emellett a soronkénti más maggal történő vetés ezzel a szerkezettel sem végezhető. E két ok miatt a berendezés kísérleti célokra nem alkalmas. A találmány célja a kézzel végzett megerőltető fizikai munka gépesítése, ugyanakkor pedig a nagyüzemi szemenkénti vetőgépek hibáinak és kísérleti célokra való alkalmazhatatlanságának kiküszöbölése érdekében olyan szemenkénti vetőgép létrehozása, amely egyrészt megbízhatóan biztosítja, hogy minden növényhelyre egy és csakis egy mag jusson, ugyanakkor pedig megszünteti az eldugulás veszélyét és ezáltal a vetésnek kihagyásmentes pontos egyenletességét biztosítja. Feladata a találmánynak ezen túlmenően az is, hogy automatikusan elvégezze a vetőtűk kitisztítását és megelőzze azok dugulást okozó elszennyeződését. Biztosítania kell továbbá annak lehetőségét is, hogy egyidejűleg több sorban és egymáshoz képest változtatható sortávolságban végzendő vetésre is alkalmas legyen. A kitűzött célnak megfelelően a találmányunk szerinti szemenkénti' vetőgéo kísérleti célokra — amely a közönséges vetőgépekhez hasonlóan komplex módon a nyitás, vetés és betakarás műveletét egyaránt elvégzi, és amely vetőgépnek a szemek tárolására, adagolására, valamint a talajba való bejuttatására szolgáló szervei, továbbá a többsoros vetés és az egymáshoz viszonyított vetési sortávolság biztosítása végett egymástól változtatható sortávolságra elhelyezkedő csoroszlyái vannak, minden csoroszlyához egy-egy adagolófej tartozik, melyek célszerűen közös összekötő tengelyen helyezkednek el, az .összekötő tengellyel pedig rögzítő elem útján együttforgásra kényszerített koaxiális forgótárcsái vannak, — oly módon van kialakítva, hogy minden csoroszlya fölötti 2