160253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés talajfelszín alatti vájatok, pl. alagutak, csatornák, aknák stb. előállítására
160253 11 12 Kik az indító aknában való megtámasztás, másrészt a már elkészült C biztosító eleimsor ettől kezdve a D húzóelemek útján • kifejtett erőhatások következtében húzva halad előre. 5 Az önjáróság elérése után az A vágópajzs ' előretolása ugyan sajtolással történik, de úgy, hogy a szükséges megtámasztó erő a már beépített „n" számú biztosító elem köpenysúrlódása útján jön létre. A mozgás tehát ettől 10 kezdve folyamatos, és voltaképpen két ciklusból, az A vágópajzs nyomóerővel történő előremozgaitásából, valamint a C biztosító elemsornak húzóerővel .történő mozgatási ciklusából tevődik össze. Ezen belül meg kell említeni, 15 hogy az A vágópajzs Ai vágóéirészének, az A^ pajzstörzsének és A3 pajzsfarokrészénak mozgása nem egy ütemben és egyidejűleg játszódik le. Első lépésben ugyanis az A vágópajzs A| vágóéirészét a 3 munkahengerek egyetlen H 20 lökettel előretolják az A2 pajzstörzsre, az A3 pajzsfarokrészre, valamint a már beépített C biztosító elemisorra támaszkodva. A H löket dm-nagyságrendű, szélső esetben kíb. 1 m is lehet. Az At vágóélirész előrehaladásának befe-25 jeztével az A2 pajzstörzs súrlódását növelő elemeket — a bemutatott kiviteli példa esetében a 6 támasztó tappancsokat — behúzzuk, és ezáltal lehetőséget teremtünk arra, hogy az A2 pajzstörzs az A*, vágóélrészt könnyen követhes-3Q se. E mozgás végrehajtásához; az erőt az; A3 pajzsfarokrészlben elhelyezkedő 5 munkahengerekiből álló sajtórendszer szolgáltatja, amely ily módon az Ao pajzstörzset az A3 pajzsfairokrészre, valamint a C biztosító elemsorra, támaszig kodva ugyancsak H lökettel előretolja. Miután az A2 pajzstörzs új helyzetét így elfoglalta, újból kitoljuk annak súrlódást növelő 6 támasztó tappancsain. E 6 támasztó tappancsoPtC kitolása egyébként a 4. ábrán is látható 7 munkahen-4n ganék segítségével történik. anyagot a 12 kotróvedrelk a B3 szállítószerkezet részét képező 29 kaparószalagra ürítik. A Bi fejtődob, mint a 2. ábrán látszik (szaggatott vonallal jelölve), a 28 vezetéken való axiális irányú mozgatás segítségével az 1 vágókoirona homldksíkja elé is kitolható. Ilyen helyzetbea akkor tud dolgozni a Bi fejtődob, ha az A vágópajzs állókony talajban halad. Meg kell jegyezni, hogy ilyen esetiben lehetőség van arra is, hogy a 12 kotróvedireket körbej arató végtelenített lánc csupán 11 nyitott lánctagokat tartalmazzon. Folyós, vagy omlékony talajrétegben való haladágkor a Bj fejtődobot az 1 vágókiarana homloksífcja mögé hátra, lehet húzni, és ilyenkor az 1 vágókoronának az Ai vágóéirész 30 palástfelületének folytatásába eső része ernyőszeírűen megvédi a Bi fejtődob 8 homloklemezét, illetőleg annak 24 nyílásában periodikusan megjelenő 12 kotróvedreket a laza talaj omlásától. Ilyen talajdk esetében természetesen a 12 kotróvedreket körbe járató végtelenített láncnak zárt lánotalpszönyegként túlnyomórészt a 10 zárt lánotagokból összeállítottnak kell lennie, csupán a 12 kotróvedreket megelőző egy vagy két 10 zárt lánctagot helyettesítjük 11 nyitott lánctaggal. Az A2 pajzstörzs és az A3 pajzsfairoikrész között, valamint az At vágóéirész és az A 2 pajzstöírzs között a 31 rugalmas vízzáró kapcsolatok vannak elhelyezve, amelyek biztosítják, hogy az A vágópajzson belül még talajvízszint alatt végzett munka esetén is a belső tér gyakorlatilag száraz legyen. Ugyanezt a vízzárási funkciót a C biztosító elemsor tagjai között a D húzóelemek, illetve az E védő-szigetelő elemek biztosítják. A B húzóelemek légnemű anyaggal fölfújható vagy esetleg folyékony anyaggal föltölthető tömlők, amelyeik a velük szomszédos két biztosító elemhez a 32 körbefutó peremekkel kapcsolódnak, és a föltöltést, illetve ürítést biztosító csatlakozó csonkokkal rendelkeznek. A találmány szerintii eljárás segítségév el és a fentiekben vázolt berendezés alkalmazásával a talajfelszín alatti vájatok előállítása a következő módon történik. Mindenekelőtt valamilyen indítóteret, pl. aknát készítünk, amelyből kiindulva a célszerűen körgyűrű, vagy más keresztmetszetű biztosító elemeket a nyomvonal menti haladási irányhoz képest mindig hátulról pótoljuk. Ennek során az A vágópajzsból, Valamint a hozzácsatlakozó néhány biztosító elemből álló szerelvényt kezdetben az indító aknában megtámasztva előresajtoljük. A műveletnek ez a része hasonlít a hagyományos pajzsiosssajtolásos építéstechnológiához. Erre a kezdeti lépésre azonban csupán addig van szükség, amíg az előrehaladt A vágópajzs és a már mögéje szerelt C biztosító elemsor tagjai és a kitörési szelvény fala közlött akkora súrlódó erő nem ébred, aimely a szerelvény „önjárósáigát" biztosítja. Attól kezdve, hogy a szerelvény ily módon önjáróvá vált, egyfelől szükségtelenné vá-Az A vágóipajzs előretolása után következik a C biztosító elemsor mozgatási ciklusa, melynek során az A vágópajzs jelenti a helybenmaradó, illetve Ieihorgonyzásfcónt szereplő ..lokomotivot", amely a C biztosító elemsor tagjait cm-magyságrendű (szélső esetiben 8—10 cm nagyságú) h löketben részletekben maga után vontatja. E részleteikben való mozgatás önmagában ismert vezérlő automiatika segítségével történik. Ez a kis lépésekben történő fokozatos előrehúzás jellegét tekintve a gyöngyfűzéshez hasonló, míg az A vágópajzs. és a C biztosító eleimsor együttes mozgása voltaképpen hernycszerű araszoló mozgásnak tekinthető azáltal, hogy váltakozva vagy az egyik része helybenmiaradó és a másik mozog, vagy megfordítva. Az A vágópajzs, illetve a C biztosító elemsor mozgatási arányát egyébként a H/h viszonyszám szabja meg. Ezzel a módszerrel elvileg tetszés szerinti hosszúságú szerelvényt lehetne összeállítani, vagyis más szóval egyetlen indítóakna segítségével tetszés szerinti hosszúságú és nyomvonalú talajfelszín alatti vájat lehetne elkészíthető. Valójálban a megszakítás nélküli hossznak, ha-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
