160253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés talajfelszín alatti vájatok, pl. alagutak, csatornák, aknák stb. előállítására
13 tárt szab, hogy a C biztosító elemsor hosszával arányosan növekszik mind a mozgatáshoz ."zükséges energiaigény, mind pedig a kitermelt anyag szállítási hossza. A már elkészített vajait növekvő hossza emellett' külön gondot okoz szsllőztetési szempontból is. Fenti meggondol ások miatt célszerű tehát néhány száz méterenként újabb „indító" aknák telepítésével a szerelvény mozgatását megszakítani. Ezt oly módon végezzük, hogy miután, az A vágópajzs a közbenső aknán keresztülhaladt, a C biztosító elemsor szétkapcsol ásat csak akikor hajtjuk végre, »miikor az A vágópajzs e közbenső aknától már olyan távolságira haladt tovább, hogy közte és az akna között ismét a szerelvény önjáiróságát biztosító köpenysúrlódás rendelkezésre áll az ezen a hosszon levő C biztosító elemsor mentén. Ez a módszer azért célszerű, mert ilyen esetben a közbenső aknákat nem kell ellátni megtámasztó szerkezettel, mivel az önjáróság eléréséig sem kell sajtolással előretolni a C biztosító elemsor tagjait. A közbenső aknánál történt leválasztás megtörténte után természetesen az elkészült várj »than a közbenső aknát megelőző biztosító elemsor-szakasz megszűnik mozogni. Így a mozgató energiával célszerűbben lehet gazdálkodni. Ugyancsak; a mozgató energiával való takarékosságot szolgálta az az intézkedés, hogy a szerelvény önjárcságát biztosító — vagyis az A vágópajzsot megtámasztani képes — első „n" darab bizto*sító elem után a C biztosító elemsor további tagjainál azok külső palástfelülete és a kitöresd szelvény fala közé tixotrop folyadékot adagolunk, melynek alkalmazásával a köpenysúrlódás lecsökkenthető. Így a szerelvény ezen állandóan növekvő szakaszának vontatása kisebb energiával is lehetséges. Az eljárás sikerességének egyik legfőbb biztosítéka a C biztosító elemsor tagjai között elhelyezkedő D húzóelemek megfelelő kialakítása és működtetése. Erre a célra — a vizsgáilatok tanúsága szerint — gumi vagy műanyag tömlőt célszerű alkalmazni, amelynek végeit célszerűen acélszerkezetű szerelvények rögzítik: a C biztosító elemisar tagjaihoz. A D húzóelemieket a kiviteli példa esetében sűrített levegővel működtetjük. Fölfújás esetén az eredetileg axiális irányban lapos keresztmetszetű D húzóelemek a fölfúvás hatásárra ovális keresztmetszetet igyekeznek fölvenni, miközben az őket megelőző biztosító elemhez a követőit utána húzzák, mégpedig mindig1 egy-egy h lölketnyi távolsággal. A D húzóelemek által kifejthető húzóerő nagysága függ a föltöltő közeg nyomásától és természetesem magának a D húzóelemnek geometriai adataitól. A vizsgálatok szerint a biztosító elemsor kerülete menténnmérve folyóméterenként 5—20 Mp nagyságú erő az, ami az elemsor vontatásához optimálisnak tekinthető. Meg kell jegyezni, hogy a D húzóelem a szomszédos biztosító elemtagok között vízzárást biztosít. 14 A D húzóelemek el vannak látva az E védő.szigetelő elemekkel is, amelyeik gondoskodnak arról, hogy a vájatból talajvíz és talajszemcse ne juthasson be a D húzóelsmiek és az azokat 5 a biztosító elemekhez rögzítő szerelvények közé. Az E védő-szigetelő elemek iaz 5. ábrán látható módon harangberesztmetszetű, gumiból vagy műanyagból készült rugalmas gyűrűk, amelyek a D húzóelem alakváltozását követni 10 tudják. Ugyanakkor a D húzóelemek és az E védő-szigetelő elemek arra is alkalmasak, hogy bevert ékek segítségével a C biztosító elemek egyes tagjainak véglapjai között a távolság, illetve a szomszédos biztosító elemitagok egymásíö hoz viszonyított relatív helyzete változtatható legyen, és így ívben való haladás esetén a biztosító elemtagok az íves nyomvonalhoz simuló húr polygon irányába beállhassanak. 20 Meg kívánjuk említeni, hogy az A^ vágóéirészben elhelyezett B jövesztő szerkezet 8 hoimlokiemsze ugyan zárt, és a rajta levő, a jövesztéshez szükséges 24 nyílást a 10 zárt lánctagokbóil álló lánctalpszőnyeg lefedi, és még 25 talaj vízszint alatti munka esetén is lezárja, mégis annak egymáshoz kapcsolódó részei között bizonyos szivárgás előfordulhat. A 12 kotróveder 25 vágóéle bevezetéséhez szükséges fölső nyílást maga a 25 vágóéi, az alsó nyílást pedig 30 egy esetleges 33 rugós zárólap tudja lefedni. Ezek között is csak minimális átszivárgás fordulhalt elő. A 12 kotróvederrel a 8 homloklemez 24 nyilasának lezárása egyébként akkor szükséges, ha „mesterséges" jövesztés nélkül is 35 a kitörési homlok felől az anyag be kíván áramrlani a B| fejtődobba. Ez az eseit laza, folyós altalajok esetében fordul elő. A B jövesztő szerkezetbe beszivárgott Vizek egyébként a 12 koitróveder rendes ürítési helyén koncentrál-40 tan tudnak csak eltávozni.a Bt fejtődobból, és innen szükség esetén elszivajttyúzhatók. A találmány szerinti eljárás és berendezés talajfelszín alatti csatornák, illetve alagutak 45 építésén kívül elvileg bármiilyen lejtős és szélső esetben, akár függőleges aknák mélyítésére is alkalmas az eddig ismert eljárásokkal összehasonlítva azoknál, gyorsabban; olcsóbban és nagyobb telj esít őfcép ess éggel. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás talajfelszín alatti vájatok, pl. alag-55 utak csatornák, aknák, stb. előállítására, ahol az eljárás végrehajtása jövesztőszerkezettel ellátott vágópajzssal, a kialakított vájatot megtámasztó' biztosító elemsorral, sajtolási műveletet végző szerkezetekkel, valamint a kiiter-60 melt anyagot a vájatból eltávolító szállítórendszerrel történik, azzal jellemezve, hogy a vágópajzsból és a hozzá elemenként vagy elemcsoportonként hozzákapcsolt biztosító elemsorból fokozatosan növekvő' hosszúságú szerelvényt ál-CS Htunk össze, amelyeknek elemeit rugalmas hú-1
