160215. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenoxikarbonsav-származékok előállítására
160215 6 2. el járás változat A (II) általános képletű biszfenol-származék és a (IV) általános képletű a-haloigén- vagy -hidroxi-alifás karbonsav-származék kondenzációja Ha X helyén halogénatomot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületekből indulunk ki, a következőképpen végezzük a reakciót: 1 mól (II) általános képletű biszfenol-származékot közömbös reakcióközegben oldunk vagy szuszpendálunk, és a vegyületet legalább 1 mól lúggal reagáltatjuk. A kapott sóhoz ezután legalább 1 mól a-halogén-alifás savszármazékot — azaz X helyén halogénatomot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületet — adunk. Amikor a kondenzációs reakció végetér, a reakcióelegyet a szokásos utókezelésnek vetjük alá. (I) általános képletű fenoxi-alifás karbonsavszármazékokat kapunk. Közömbös reakcióközegként pl. benzolt vagy toluolt alkalmazhatunk. A lúgos reagensek pl. az alábbi anyagok lehetnek: káliumhidroxid, nátriumhidroxid, alkálifém-alkoholátok, alkálifém-karbonátok, fémnátrium, nátriumhidrid, vagy tercier szerves aminők, így trimetilamin, trietilamin vagy piridin. A reakciót 20—120 °C-on hajtjuk végre. Ha főterméklként (I) általános képletű fenoxi-alifás monokarbonsav-származékokat (A = = H), ill. (I) általános képletű fenoxi-alifás dikarbonsav-származékokat (A = —C(R3)(R 4 )— —COY) kívánunk előállítani, a reakciókörülményeket, így a reagensek arányát, a reakció hőmérsékletét és a reakcióidőt pontosan ellenőrizni kell. Ha a (II) általános képletű biszfenol-szárniazékot ekvimoláris mennyiségű lúgos reagenssel és/vagy (IV) általános képletű a-halogén-alifás-savszármazékkal reagáltatjuk, főtermékként (I) általános képletű fenoxi-alifás monokarbonsav-származékot (A = H) kapunk, míg ha a (II) általános képletű biszfenol-származékot legalább 2 ekvivalens lúgos reagenssel és (IV) általános képletű a-halogén-alifás savszármazékkal kezeljük, főtermékként (I) általános képletű fenoxi-alifás dikarbonsav-származék (A = -,C(R3)(R 4 )— COY) képződik. Ha X helyén hid'roxil-csoportot tartalmazó (IV) általános képletű vegyületekből indulunk ki, a következő eljárást hajtjuk végre: 1 mól (II) általános képletű biszfenol-származékot savas katalizátor, pl. kénsav, p-toluol-szulfonilklorid, arzénsav, bórsav, nátriumhidrogénszulfát, káliumhidrogénszulfát vagy hasonló vegyület jelenlétében, közömbös reakcióközeg jelenlétében vagy távollétében legalább 1 mól (IV) általános képletű a-hidroxi-alifás savszármazékkal (X = OH) reagáltatunk. Reakcióközegként pl. benzolt, toluolt, dioxánt vagy 'hasonló vegyületeket alkalmazhatunk. A savas katalizátort 1 mól biszfenol-származékra szá-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 mított 0,01—0,5 mól mennyiségben használjuk fel. A reakciót 10—90 °C-on hajtjuk végre. Ha főtermékként kizárólag (I) általános képletű fenoxi-alifás monokarbonsav-származékokat (A = H) vagy kizárólag (I) általános képletű fenoxi-alifás dikarbonsav-származékokat (A = —C(R3)(R 4 )— COY) kívánunk előállítani, a reakciókörülményeket, így a reagensek arányát, a reakció hőmérsékletét és a reakcióidőt pontosan ellenőrizni kell. 3. eljárásváltozat * Az (la) általános képletű fenoxi-alifás savszármazékok észterezése vagy amidálása Az (la) általános képletű fenoxi-alifás karbonsav-származékokat vagy reakcióképes észtereiket szokásos észterezési vagy amidálási eljárásokkal alakíthatjuk az (Ib) általános képletű észterekké vagy amidokká. Az eljárás során a kiindulási anyagot pl. észterképző szerrel, vagy aminvegyülettel vagy ammóniával reagáltatjuk. Az (la) általános képletű fenoxi-alifás karbonsavszármazékok reakcióképes észterei a következő vegyületek lehetnek: savhalogenidek, intramolekuláris savanhidridek, savészterek, a sav sói, stb. Az „észterképző szer" kifejezésen alkoholokat, fenolokat, diazometánt, dialkilszulfátokat, alkilhalogenideket, alkilhalogénszulfitokat vagy hasonló vegyületeket értünk. Az (la) általános képletű fenoxi-alifás monokarbonsav-származékok (A'= H) észterezése ill. amidálása során kizárólag A" helyén hidrogénatomot tartalmazó (Ib) általános képletű vegyületek, azaz monoészterek ill. monoamidok képződjek, míg az (la) általános képletű fenoxi-Jalif ás dikarbonsav-származékok (A' = —C (R3)(R 4 )—COOH) észterezésével ill. amidálásával az (Ib) általános képletű monoésztereken ill. monoamidokon kívül (A" = H) az (Ib) általános képletű diészterekét ill. diamidokat (A" = -^Q(R3)(R 4 )^COY') is előállíthatjuk. A reakciókörülményektől, így a reagensek arányától, a reakció hőmérsékletétől és a reakcióidőtől, függően más és más termékeket kapunk. Az (Ib) általános képletű diészterekét (A" = = G(R3 )(R 4 )— COY' Y' = alkoxi-csoport) pl. úgy állíthatjuk elő, hogy 1 mól fenoxi-alifás dikarbonsav-származékot (A' = —C(R3 )(R 4 )— —COOH) legalább 2 mól alkohollal vagy legalább 2 mól diazometánnal reagáltatunk, vagy 1 mól fenoxi-alifás dikarbonsavszármazék-sót legalább 2 mól dialkilszulfáttal, alkilhalogeniddel vagy alkilhalogénszülfittal kezelünk, vagy 1 mól fenoxi-alifás dikarbonsav-származék savhalogenidjét vagy intramolekuláris savanhidridjét legalább 2 mól alkohollal vagy fenollal reagáltatjuk. A fenoxi-alifás dikarbonsav-származékok intramolekuláris savanhidridjei és alkoholok vagy fenolok reakciójával (Ib) általános képletű monoésztereket (A" = H, Y" = = alkoxi- vagy fenoxi-csoport) is előállíthatunk. 3
