160214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2,3-dihidro-1H-1,4-benzodiazepin-származékok és sóik előállítására
13 160214 14 etanol-éter keverékéből átkristályosítjuk, és halványsárga prizma-alakú, 213—216 °C olvadáspontú lH(2'^amiinoetil)-2-í(N,N-dimetilkarbamoil)-3-fenil-3-ammoindol-dihidrokloridot kapunk. 9. példa: 4,5 g l-i(2'-amÍ!no.metil)-2~(N,N-dimetilaminometil)-3^fenil^5-klórindol-diihidroklo:rid keverékébe 15—20 °C-on, 1 órán át ózonizált oxigént buborékoltatunk. A reakciókeverékihez jeges vizet adunk, a keveréket vizes nátriumkarbonát oldattal semlegesítjük és kloroformmal extraháljuk. A kloroformos extraktumokat egyesítjük, vízzel mossuk, nátriumszulfáttal szárítjuk, az oldószert eltávolítjuk és szilárd halmazállapotú 2.5 g l-(dimetilaminoacetil)^5-ifenil-7-klór-2,i3--dihidro-lH-l,4-benzodiazepmt kapunk. Az így kapott nyers szilárd terméket szálikagélén kromatograf áljuk, benzollal, azt követően etanollal eluáljuk, a kapott tiszta vegyületet izopropilalkoholból átkrisitályosítjuk, olvadáspontja 185— 186 °C. 10. példa: 2 ml vízben oldott 2 g krómisavanhidridet 20 0C-«n keverés közben cseppenkiint hozzáadjuk 2 g l-'(2'^aminoetil)J2-(N,:N-dimetilamino:metil)-3--feml-5-klórindol-dihidroklorid 20 ml jégecetes szuszpanziójához, keverés közben. A keveréket még 5 órán át keveritetjük 25 °C-on, majd jeges vízzel hígítjuk, vizes nátriumkarbonát oldattal semlegesítjük és kloroformmal extraháljuk. A kloroformos extraktumokat a 9. példában leírt módon kezeljük és l^(dimetilamino-acetil)45-jfenil-7-:klór^2,3-dihidro-lH-l,4^benzodiazepint kapunk. 11. példa: záadjuk 3 g l-j(:21 '-aminofetil)^2-(N, 1 N-dimetilkarbamoil)-3-4fe!nil-5-klórindol-'hidroklorid 30 ml ecetsavval készült oldatához. A keveréket 15 órán át 15 °C-om kevertetjük. A reakeióelegyet 5 jeges vízbe öntjük, ammonias vízzel semlegesítjük és kloroformmal extraháljuk. A kloroformos extraktumokat egyesítjük, vízzel mossuk, nátriumszulfáttal szárítjuk, az; oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk. A* maradékot 30 ml etanolban és 100 ml éterben feloldjuk és szűrjük. A szűrletet csöikkentett nyomáson szárazra pároljuk. A maradékot petróleum^beinzinelegyből kristályosítjuk és l-(N,N-dimetilioxamoil)-i5-ffenil-7-klórJ2,3-dihidro-lH-)l,4--benzodiazepint kapunk. Petróleum és benzinbenzol keverékből átkristályosítva 171—173 °C-on olvadó színtelen prizmákat kapunk. 10 20 25 30 13. példa: A 12. példa szerinti eljárással, de l-!(2'-ami:nometil)-.2H(N,N-dimetilkarbiamoil)-3-fenil-5-^klór-indol-ihidroiklorid helyett l-i(2,'^aminoetil)-2-(N,N-dimetilkarhamoil)-3-ifenil-5-nitro-iindo]-hidroklorid ekvivalens mennyiségét alkalmazva l^(N,N-dimetiloxa,moil)-j5-fenil-7-nitro-i2,i3--dihidroHliH-l,4-benzodiaze^piint kapunk, amely 213—215 °C-om olvad. 14. példa: A 12. példa szerinti eljárással, de l-(2'-,aminoetil)-2-i(N,N-dimetilka:iíbamoil)-.3-ifeinil-5-l klór-35 -indol-hidroMorid helyett l-i(2'-aminoetil)-2--(N,:N-dimetilkaribamoil)^3^fenilj5-amino-:indoil-hidroklorid ekvivalens mennyiségét alkalmazva l-(N,,N-dimetiloxamoil)-5-feml-7-amino-2,3--dihidroJlH-l^-jbenzodiazepint kapunk, amely 40 231—234 °C-on olvad. 5 g l-(2'-ai minoetil)-2j(N,N-dietilaminometil)-3^(o-fluorfeml)-5-klórindol-hidroklorid 50 ml ecetsavval készült oldatába 15—20 °C-on, 1,5 órán át ózonfeált oxigént bubiorékoltatunk. A reakciókeveréket 50 ml vízzel és 100 ml éterrel hígítjuk és ammómás vízzel semlegesítjük. Az étereis rétegeket elválasztjuk és a vizes réteget éterrel extraháljuk. Az éteres rétegeket egyesítjük, nátriumszulfáttal szárítjuk, az oldószert eltávolítjuk és 2,6 g olajos halmazállapotú l-(dietilaminoacetil)-i5-(o-fluo!rfenil)-7^klár-2,3-dihidro-lH-l,4-benz©diazepint kapunk. Az így kapott olajat etanolban feloldjuk, sósavas etanollal kezeljük, az oldószert csökkentett nyomáson eltá- 55 volítjuk. A kapott maradékot alkohol-éter keverékéből kristályosítjuk és megkapjuk a dihidrokloridot, mely bomlás közben 199—201 °C-on olvad. 60 12. példa: 30 ml ecetsavban és 3 ml vízben oldott 3 g krómsavanhidridet 10 °C-on, eseppenkint hoz- 6 5 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az (I) általános képletű 2,3-dihidro-lH-l,4-benzodiazepin-«zármazékok és sóik — ahol Rt és R2 egymástól függetlenül hidrogénatomot, halogénatomot, nitro- vagy aminő-csoportot, R3 és R 4 egymástól függetlenül hidrogénatomot, vagy legfeljebb 4 szénatomos alkil-osoportot, A karbonil-csoportot vagy metilén-csoportot képvisel, n = 0,1 vagy 2 — előállítására, azzal jellemezve, hogy ai) valamely (IV) általános képletű indolszármazékot — ahol Rí, R2, R3, R4 és n jelentése a fentiekkel egyező — valamely (V) általános képletű halogénacetonitrillel — ahol X halogénatomot jelent — reagáltatunk, az így 7
