160192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-fenil-2(1H)-kinazolinon-származékok előállítására

9 160192 10 Az {1) eljárás különösen alkalmas olyan IVd •általános képletű vegyületeik előállítására, amelyek képletében az Rw

á szuhsztituemsek azonosak vagy különbözők kfoetaek,, és hidrogén-, fluor-, klóratomot, 1—6 széna tomos alkilcsoportot vagy ,1—4 szénatamos alkoxicsoportot jelentenek, .amikor is azonban az RIv

d szubsztituensek egyike halogénatomot vagy elágrpóláncú csoportot jelent, és Rt'" a fenti jelentésű. A (2) eljárást előnyösen —40 és +50 °C, optimálisan 10 és 35 °C között, legelőnyösebben szobahőmérsékleten (20 °C) hajtjuk végre. A reakciót . célszerűen iners szerves oldószerben, előnyösen egy szerves aciklikus vagy ciklikus éterben, például tetrahidroifuránfap.n, végezzük. A mólarány a XVII általános képletű vegyület és a XVI általános képletű kinazolmon között nem különösebben fontos. Ajánlatos azonban a XVII általános képletű vegyületet feleslegben alkalmazni, amikor is a mólarány előnyösen 3 : 1—30 : 1, elsősorban 5 : 1—20 : 1. Előnyben részesülnek a XVII általános képletű lítiumvegyületek. A reakcióidő például 15 perctől 5 óráig terjedhet.. A reakciót célszerűen vízmentes körülmények között hajtjuk végre, és ismert módon végzett lúgos hidrolízis követi. Ezt például úgy végezhetjük, hogy a keletkezett reakciókeveréket vízzel elbontjuk. A XVIII általános képletű vegyületeknek a (3) eljárás szerinti izociánsawal való reagáltatása során célszerűen savais-vizes közegben 0 és 80 °C, előnyösen 15 és 35 °C között dolgozunk. Áz izociánsavat előnyösen in situ állítjuk elő, amikor is a reakciót savas közegben végezzük egy XXI általános képletű vízben oldható izociánsqvas só alkalmazásával — ebben a képletben M egy kationt jelent —• úgyhogy a vizes közegben izociánsav képződik. Az M kation célszerűen egy alkáliion, például nátrium vagy kálium vagy egy földalkáliion, például kalcium, vagy ammónium, ezek közül q kálium előnyben részesül. A savas reakcióközeg létrehozására és a kívánt izoeiánsavnak a XXI általános képletű sóból való in situ előállítására előnyösen egy erős szervetlen savat, például kénsavat vagy sósavat, vagy szerves savat, például ecetsavrjt, alkalmazunk. A XX általános képletű vegyületek ciklizálása lényegében víz lehasításából áll, és előnyösen rorßasabb hőmérsékleten és savas körülmények között hatjható végre. Alkalmas hőmérséklet például 80—150 °C, előnyösen 95—120 °C. Vízlehasításra előnyösen egy erős szervetlen savat, például kénsavat vagy sósajvat, vagy egy szerves savat, előnyösen ecetsavat használunk. Víz mint egyetlen reakcióközeg is alkalmazható, a követelmények szerint azonban különféle további oldószerek, például etanol, hozzáadásával biztosíthatjuk az optimális oldhatóságot. A (3) eljárás végrehajtásának egyik előnyös módja szerint a közben keletkező XX általános képletű vegyületeket nem különítjük el, hanem az első fokozat nyers reakciótermékét eiklizálással közvetlenül feldolgozzuk. Az (1) eljárásban kiindulási anaygokként teáznál! XIV általános képletű vegyületek vagy már ismertek, •vagy ismeri módon előállíthatók. Az e célra előnyösen használható eljárás szerint XXII általános képletű vegyületeket — ebben a képletben R1^ Rt"" és n a fenti jelentésűek — XIX általános képletű izociánsawal reagáltatunk. Az izociánsav a (3) eljáráshoz hasonlóan in situ állítható elő, amikor is a reakciót például savas közegben hajtjuk végre,, és izociánsav helyett egy alkáliizocianátot használunk. Erre a célra alkalmas savak az alifás karbonsavak, előnyösen ecetsav. A reakciót célszerűen 10 és 50 °Q között iners szerves oldószerben, például ke-* vés szénatamos aMfás karbonsavban, például eeetsa/vfoan hajtjuk végre. Ilyen módon ecetsavfeleslegBen dolgozhatunk. A XIV általános képletű vegyületek előállíthatók továbbá XXII általános képletű vegyületeknek nitrokarbamiddal való reagáltatásával. Ebben a.£ esetben célszerűen 80 és 120 °C között iners szerves oldószerben, előnyösen egy kevés szénatomos alkanolban, például etanolban dolgozunk. A XXII általános képletű vegyületek vagy már ismertek, vagy ismert módon állíthatókelő. Egy előnyös módszer szerint XXIII általános képletű vegyületeket — ebben s. képletben RIV és n a fenti jelentésűek — tozilezünk, alkilezünk és detiozilezünk. Olyan XXII általános képletű vegyületek, amelyek képletében Rt'" olyan elágazóláncú alkilcsoportot jelent, .amelynek az elágazása» az aminonitrogénatomhoz kötött szénatomnál van, mint például olyan vegyületekben, amelyek képletében Rí'" izopropilcsoportot jelent, előállíthatók továbbá XXIII általános képletű vegyületeknek közvetlenül egy megfelelő alkilhalogeniddel való reagáltatásával. A (2) eljárásban kiindulási anyagokként használt XVI általános képletű vegyületek vagy már ismertek, vagy ismert módon állíthatók elő. A XVI általános képletű vegyületek előállíthatók XXIV általános képletű vegyületeknek — ebben a képletben RIV, Rí"* és n a fenti jelentésűek — karbamiddal magasabb hőmérsékleten való reagáltatásával is. A reakciót célszerűen 50 és 250 °C, előnyösen 100 és 200 °C között hajtjuk végre. Egyszerűen oldószer távollétében iners atmoszférábapi, például nitrogén alatt dolgozhatunk. A reakció azonban iners oldószerben is végrehajtható, például egy aromás oldószerben, benzolban vagy toluolban. A (3) eljárásban kiindulási anyagokként használt XVIII általános képletű vegyületek vagy már ismertek, vagy ismert módon állíthatók elő. Egyik előnyös módszer szerint egy megfelelő 2-aniinobenzofenont alkalmas iners szerves oldószerben nátriumbórhidriddel redukálunk, mint azt például G. N. Walker leírja, [J. Org. Chem. 27, 1929 (1962)]. A fent ismertetett eljárás szerint előállított IV általános képletű vegyületek ismert módon elkülöníthetők és tisztítlhatók. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5