160192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-fenil-2(1H)-kinazolinon-származékok előállítására
23 etilacetátiból átkristályosítva l-izopropil-7-metil-4-fenil-i2{lH)^kinazolinont kapunk 137—138 °C olvadásponttal. 16. példa: l-Izopropil~4-fenil-2)(lH)Jiinazolinan a) o-Izopropilaminobenzofenoin 20 g o-eminobenzofenon, 10 g nátriumkarbonát és 50 ml izopropiljodid keverékét keverés és visszafolyatás közben 5 napig forraljuk. A fölös izopropiljodidot vákuumban ledesztilláljuk, és a maradékot 200 ml benzollal extraháljuk. A benzolos kivonf/tot leszűrjük, két ízben 100—100 ml vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton megszárítjuk, leszűrjük, és vákuumban szárazra pároljuk. o-Izopropilaminobenzcfenont kapunk olaj alakjában. b) l-Izopropil-4ifenüi2!(lH)-kinazoli'non 1.1,3 g ammóiüumizotiociainátnak 100 ml acetonnal készült oldatához szobahőmérsékleten hozzácsepegtetünk 18,8 g benzoilkloridot. A keletkezett szuszpenziót 5 percig visszafolyatás közben forraljuk, lehűtjük, majd hozzáadunk 30 g o-izopropilaminobenzofenont. Ezt a reekciókeveréket 3 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk, lehűtjük, vákuumban bepároljuk, metilénkloridban szuszpendáljuk, az oldhatr|tlan anyagot kiszűrjük, a szűredéket bepároljuk, és a maradékot etilacetát és dietiléter elegyéből átkristályosítva l-izopropil-4^fenilkinrpolin-2,(lH)-tiont kapunk 212—214 °C olvadásponttal. c) l-Izoipropil-4-Jfenil-i2(lH)-kinazolinon 5 g l-izopropil-4-fenilkinazolin^2(lH)-tioinnak 100 ml dioxánnal készített oldatához 50 ml 25 %-os nátronlúgot adunk, majd a keletkezett reakciókeveréket 16 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk, jeges vízbe öntjük, 2 ízben etilacetáttal extraháljuk, telített nátriumkloridoldnltal, majd vízzel mossuk, és megszárítjuk. Az oldatot vákuumban bepárolva az 1-izopropil-4-fenil-3i(lH)-kinazolinon kikristályosodik. Olvadáspontja 131—135 °C. 17. példa: l-Izopropil-7-metil-4-fenil-2(l H)-kinazolinon a) 4-Metil^2-izopropilaminabenzofenon 7 g 4-metil-2^njminobenzofenon, 6,35 g .nátriumkarbonát és 18,8 ml 2-jódpropán keverékét 3 napig visszafolyatás és keverés közben forraljuk. A lehűlt reakciókeveréket 200 ml benzollal hígítjuk, és 2 ízben vízzel és 2 ízben nátriumklorid-oldattal mossuk. A szerves fázist elválasztjuk, nátriumszulfáton megszárítjuk, és vákuumban bepároljuk, hogy lehetőleg minden 12 24 • benzolt eltávolítsunk. A keletkezett sárgái olajat 10 ml metilénkloridban oldjuk és kb. 400 g alumíniumoxidon oszlopkromatografáljuk, metilénkloridot használva eluálószerként. Az első 5 frakciót a metilénklorid eltávolítására vákuumban bepároljuk, és így 4-metil-*2-izopropilrfnainobenzofenont kapunk sárga olaj alakjában. b) l-Izopropil-7-metil-4-'fenilkinazolin-2;(l H)-10 -tion 3,5 g ammóniumizotiacianátnak 100 ml £petonnal készült oldatához szobahőmérsékleten 6,2 g benzoilkloridot csepegtetünk. A keletkezett 15 szuszpenziót 5 percig visszafolyatás közben forraljuk, lehűtjük, majd 10 g 4-metil-2-izopropilaminobanzofenont qdunk hozzá. Ezt a keveréket 3 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk, lehűtjük, és vákuumban bepároljuk, majd a 20 maradékot 500 ml tetrajhidrafuránban oldjuk. Az oldathoz 50 ml 2 n nátronlúgot adunk és visszafolyatás közben vízfürdőn 1 óra hosszat melegítjük. A keletkezett reakciókeveréket az oldószer eltávolítására koncentráljuk, mrpd me-25 tilénkloriddal extraháljuk, a szerves fázist megszárítjuk, és vákuumban bepároljuk. Az így kapott olajat etanol és dietiléter elegyéből kikristályosítva l-izoprapil-7-metiPl^fenukinazolin-2(lH)-tiont kapunk 185—190 °C olvadásponttal. 30 c) l-Izopropil-7-metil-4-fenil-2i(lH)-kinazolinon A 16c példával analóg módon eljárva és hasonló anyagmennyiségeikből kiindulva 1-izopro-35 pil-7-metil-4-fenilkinazohnH2(l:H)-tionnak nátronlúggql való hidrolizálásával, és a terméknek etilaoetátból való átkristályosításáv.al 1-izopropil-7-metil-4-(fenil-2i(l:H)-kinazolino.nt kapunk 137—138 °C olvadásponttal. 18. példa: A 16. és 17. példákkal .analóg módon eljárvp. 45 és a megfelelő kiindulási anyagokat megfelelő anyagmennyiségekben felhasználva ,aj következő vegyületeket kapjuk: a) l-etü-4-femlkinazolin-2(l.H)-Jtion (op. 232— 50 2,35 q C), ez hidrolizálva l-etil-4-fenil-2i(lH)-kinazolinont ad (op. 183—185 °C), b) ,6-klór-l-metil-4-fenilkinazolin-2,(lH)-tion (op. 2.28—,230 °C), ez hidrolizálva 6-klór-l-metil-4-ifenil^2i(lH)-kinazolinont ad (op. 223-^224 °C), c) il-izopropil-6-imetoxi-4-{fenilkinazolin-2(lH)--tion (op. 144—145 °C), ez hidrolizálva 1-izopropil-6-metoxi-4-fendl-2(liH)-kinazolinont ad 60 (op. 140-443 °C), d) l-allil-4jfenilkinazohn-i2i(lH)-tion (op. 180 °C), ez hidrolizálva l-allil-4-fenil-2(lH)-ki-65 nazolinont a|d (op. 15)9—160 °C). »
