160189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás di-halogénfenoxi- ecetsavszármazékok előállítására

7 módon előállíthatók. Villa általános képletű ve­gyületekhez például úgy juthatunk, hogy VIII általános képletű vegyületeket egy erős alkáli­fémhidroxiddal, például nátriumhidroxiddal vagy káliumhidroxiddal, vizes oldatban vagy nátriumhidriddel dimetilacetamidban kezelünk. Az la általános képletű vegyületek előállításá­ra kiindulási anyagokként használt II, Ha és III általános képletű vegyületek vagy már ismertek, vagy ismert vegyületekkel analóg módon állít­hatók elő. Az V általános képletű, az Ib általános képletű vegyületek előállítására kiindulási anyagok­ként használt vegyületekhez úgy jutunk, hogy Va általános képletű vegyületeket, amelyek az I általános képletű vegyületek körébe tartoznak és úgy állíthatók elő, mint azökv a X általános képletű vegyületek halogénezésére leírt eljárás szerint halogénezünk. Az Ib általános képletű vegyületek előállításá­ra kiindulási anyagokként használt Via általá­nos képletű vegyületek ismertek; az ugyan­csak felhasznált VI általános képletű vegyületek a Via általános képletű vegyületekből önmagá­ban ismert módon állíthatók elő. Az Ic általános képletű vegyületek előállításá­ra kiindulási anyagokként használt Va általános képletű vegyületek, mint már kifejtettük, az I általános képletű vegyületek részei, és ezért az ezekre a vegyületekre leírt eljárás szerint állít­hatók elő. Az Ic általános képletű vegyületek előállítására ugyancsak kiindulási anyagokként használt VIb általános képletű vegyületek is­mertek. Az Id általános képletű vegyületek előállításá­ra kiindulási anyagokként alkalmazott le általá­nos képletű vegyületek az I általános képletű vegyületek egy részét alkotják, ós az ezekre a vegyületekre leírt eljárás szerint állíthatók elő. Az Ib éltalános képletű vegyületek újak, és ugyancsak részei ennek a találmánynak. A találmány szerint előállított I általános kép­letű vegyületek kitűnnek előnyös farmakodina^ mikai tulajdonságaikkal, különösen a vér zsír­szintjét ^koleszterinszintjét) leszállító hatásuk­kal. Ez a hatás világosan kitűnik, ha I általános képletű vegyületekkel patkányokat kezelünk, ezeket azután nátriumhexobarbitállal aneszteti­záljuk, vért veszünk tőlük, és a vérsavóból vagy vérplazmából a koleszterint és a lipideket izo­propanollal extraháljuk, majd nem kezelt álla­tok vérkoleszterinjével és vérlipidtartalmával összehasonlítva a különbségeket megállapítjuk. Az I általános képletű vegyületek napi adagja ou—2000 mg, és előnyös ezt a mennyiséget több kisebb, 12,5—500 mg-os adagban naponta 2—4-szer vagy retard alakban beadni. Az I általános kéoletű vegyületek perorálisan tabletták, porok, granulátumok, kapszulák, szirupok és elixirek alakjában alkalmazhatók. Az ilyen készítmények az I általános képletű vegyületeken kivül gyó-8 gyászatilag elviselhető szerves vagy szervetlen segédanyagokat, adott esetben granulálószereket kötőszereket, csúsztatószereket, szuszpeindálósze­reket, nedvesítőszereket és tartósítószereket tar-5 talmazhatnak. Ezenkívül a készítmények színe­ző-, ízesítő- és édesítőanyagokat tartalmazhat­nak. A tabletták előállítására segédanyagokként kalciumkarbonát, nátriumkarbonát, tejcukor, talkum, granulálószerekként keményítő és algin-20 sav, kötőanyagként keményítő, zselatin és arabmézga ós csúsztatóanyagként magnézium­sztearát, sztearinsav és talkum használható. A tabletták csupasz és bevont alakban lehetnek, a bevonatot ismert módon visszük fel, és az a célja, hogy a tabletta szétesését és felszívódását a gyo-15 mor—bél traktusban késleltesse, és ezáltal hosz­szabb időtartamra retardáló hatást gyakoroljon. Folyékony készítmények előállítására szuszpen­dálószerként elsősorban metilcellulóz, tragant, nátriumalginát, nedvesítőszerként lecitin, polio-20 ximetilsztearát, polioxietilénszorbitánmonooleát és tartósítószerként p-hidroxibenzoósav jönnek figyelembe. A kapszulák a hatóanyagot magá­ban vagy egy iners, szilárd hígítóanyaggal, pél­dául kalciumkarbonáttal, kalciumfoszfáttal és 25 kaolinnal keverve tartalmazhatják. Az I általános képletű vegyületek közül azok, amelyek képletében R hidrogénatomot kép vir sei, gyógyászatilag elviselhető sóik alakjában is alkalmazhatók. Erre a célra különösen alkalmas-30 nak bizonyult az alumíniumsó (különösen az, amelyben az alumíniumhidroxid két hidroxil­csoportját helyettesíti a savgyök), továbbá al­kálifémsók, például nátrium- vagy káliumsók, alkáliföldfémsók, például magnézium- és kal-35 ciumsók, az ammóniumsó, valamint legalább egy nitrogénatomot tartalmazó szerves bázisok sói, például primer aminők, mint az etanolamtn, szekunder aminők, mint a dietanolamin, és ter­cier aminők, mint a trietanolamin. Gyógyszeré-40 szeti szempontból előnyösek azok az I általános képletű vegyületek, amelyek képletében első­sorban R1; valamint R 2 hidrogénatomtól eltérő jelentésűek. 45 Az alábbi példák szemléltetik az eljárás vég­rehajtását, anélkül azonban, hogy a találmány terjedelmét ezekre kívánnánk korlátozni. A hő­mérsékleteket Celsius-fokokban adjuk meg, és azok korrigáltak. 50 1. példa (p-Brómfenoxi)-(2,4-diklórfenoxi)-ecetsav­-metilészter 55 a) (p-Brómfenoxi)-ecetsav-metilészter Nátriumhidrid 56,7%-os ásványolajos szusz­penziójából 47 g-ot alacsony forráspontú pet-60 roléterrel mosunk, majd 750 ml dimetilacetamid­ban szuszpendáljuk. A kapott szuszpanzióhoz 10—20°-on 130 g p-brómfenolnak 500 ml dime­tilacetamiddal készült oldatát adjuk, és a keve-65 réket, amelyben nátrium-p-brómfenolát képző-4

Next

/
Thumbnails
Contents