160183. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazolkarbonsavészterek és savaddiciós sóik előállítására
160183 A találmány szerinti eljárás foganatosítása az alábbi módokon történhet: A) A tiazol-5-karbonsavból egy szervetlen bázissal, így például egy alkálihidroxiddal vagy -karbonáttal sót képzünk. B) A tiazol-5-karbonsavból egy szerves bázissal, így például trietilaminnal sót képzünk. C) Tiazol-5-karbonsavésztert állítunk elő tiazol-5-karbonsavhalogenidnek és egy alkoholnak egy haloidsavmegkötő vegyület jelenlétében végrehajtott reakciója útján. D) A haloidsav megkötésére egy tercier amint, előnyösen trietilamint használunk. A találmányt az alábbi példák teszik szemle- 19 letesse az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1. példa (3'-piridil)-metil-5-tiazol-karboxilát Elemi összetétele: CioHgNaC^S Számított: N 12,72% Talált: N 12,73—12,72% 220,24 2. példa 2 '-p-klórf enoxi-2 '-metilpropil-5-tiazol-karboxilát lyek olvadáspontja izopropanolból való átkristályosítás után 77 C°. Hozam 76%. Elemi összetétele: Ci4H14 ClN0 3 S= 311,78 5 Számított: N 4,49% Cl 11,37% Talált: N 4,48—4,50% Cl 11,47—11,49% 10 20 28,5 g tiazol-5-karbonsav-klorid 50 ml éterrel készített oldatát összekeverjük 21 g 3-hidroximetil-piridin és 23,4 g triet.ilamin 400 ml éter- 2 5 rel készített oldatával, miközben a hőmérsékletet 20 C°-on tartjuk. A reakcióelegyet IV2 órán át keverjük szobahőmérsékleten, azután szűrjük, az éteres fázist vizes káliumkarbonát oldattal, majd vízzel mossuk, azután nátriumban bepároljuk. (3'-piridil)-metil-5-tiazol-karboxilátot kapunk színtelen kristályok alakjában, melyek olvadáspontja izopropiléterből történő átkristályosítás után 64 C°. Hozam: 47%. 30 35 Ennek a vegyületnek a leírása eddig még nem 40 található meg az irodalomban. Az 5-tiazol-karbonsav-kloridot tiazol-5-karbonsavból állítottuk elő a szokásos módon végrehajtott klórozással. 45 50 55 14,7 g tiazol-5-karbonsav-klorid 90 ml acetonnal készített oldatát hozzáadjuk 18,15 g 2--p-klórfenoxi-2-metil-l-propancl és 12,21 g trietilamin 50 ml acetónnal készített oldatához, miközben a hőmérsékletet 20 és 25 C° között tartjuk. A reakcióelegyet 1 órán át keverjük szobahőmérsékleten, azután szűrjük, és az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot éterrel felvesszük, az éteres oldatot nátriumkarbonát vizes oldatával, majd vízzel mossuk, azután az étert vákuumban ledesztilláljuk. 2'-p~klórfenoxi-2'-metilpropil-5-tiazol-karboxilátot kapunk színtelen kristályok alakjában, ame- 65 Ennek a vegyületnek a leírása eddig még nem található meg az irodalomban. A kiindulási anyagként használt 2-p-klórfenoxi-2-metil-l-propanolt az alábbiak szerint állítottuk elő. 56.4 g etil-p-klórfenoxi-izobutilát 250 ml éterrel készített oldatához hozzáadtuk 8,8 g litiumalumínium-hidrid 250 ml éterrel készített szuszpenzióját, miközben a hőmérsékletet 0 és +5 C° között tartottuk. A reakcióelegyet azután IV2, órán át kevertük szobahőmérsékleten, majd 20 ml vizet adtunk hozzá és szűrtük. A szűrletet vízzel mostuk, azután vákuumban bepároltuk. 39,60 g 2-p-klórfenoxi-2-metil-l-propanolt kaptunk folyadék alakjában. Forráspontja 99—102 C°/0,3 Hgmm. Hozam 85%. (n)22 D —1,5281 Elemi összetétele: C10 H 13 ClO 2 = 200,65 Számított: Cl 17,67% Talált: Cl 17,72—17,61% I. R. Spektrum: 3425 cm" 1 (—OH) Ezt a vegyületet eddig még nem ismerték a szakirodalomban. 3. példa Izopropilidén-piridoxin-5-tiazol-karboxilát 55.5 g tiazol-5-karbonsav-klorid 40 ml acetonnal készített oldatához hozzáadjuk 8,11 g izopropilidén-piridoxin és 4,7 g trietilamin 160 ml acetonnal készített oldatát, miközben a hőmérsékletet 20 és 25 C° között tartjuk. A reakcióelegyet 1 V2 órán át keverjük szobahőmérsékleten, azután szűrjük és az oldószert vákuumban bepároljuk. A maradékot éterben oldjuk, az éteres fázist 10%-os vizes kálium-karbonát-oldattal, majd vízzel mossuk, azután az étert ledesztilláljuk. Izopropilidén-piridoxin-5-tiazol-karboxilátot kapunk színtelen kristályok alakjában, amelyek olvadáspontja etanolból történő átkristályasítás után 132 C°. Hozam 40%. Elemi összetétele: Ci5H16 N 2 0 4 S = 320,36 Számított: N 8,74% Talált: N 8,67—8,67% Ezt a vegyületet eddig még nem írták le a szakiodalomban. Az izopropilidén-piridoxint W. Korytnyk és W. Wiedeman (J. Chem. Soc. 2531—2532 [1962]) szerint állítottuk elő. 2
