160155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a fluorenon, fluorenol és fluorén bisz-bázisos étereinek és tioétereinek előállítására

7 160155 8 Az ilyen készítményekben a gyógyszerészeti vivőanyag valamely vizes közeg, pl. illatosított víz, szirup vagy mucilago lehet; szuszpendálószerként a megfelelő viszkozitás beállítására pl. magnéziumalumíniumszilikát, karboximetilcellulóz, vagy hasonló szerek, továbbá puff érvanyagok, tartósítószerek és hasonlók is alkalmazhatók a folyékony készítményekben. A hatóanyag hozzákeverhető állat-takarmányokhoz vagy bevihető az állatok ivóvizébe is. Ilyen esetekben a hatóanyagtartalom a takarmány teljes súlyára számítva kb. 0,0001—0,1 súly%, előnyösen kb. (0,001—0,02 súly% liehet. Az ilyen célra alkalmas takarmány megválasztása természetszerűleg a kezelendő állat fajtájától, továbbá gazdaságossági tényezőktől, a rendelkezésre álló természetes anyagok fajtáitól és a kívánt hatástól függhet. Hozzákeverhetők a találmány szerinti hatóanyagok állattakarmány-koncentrátumához is, amelyeket azután az gazdaságokban megfelelő mennyiségi arányban az állatok táplálékához kevernek. Az ilyen koncentrátumok általában kb. 0,5—95 súly% hatóanyagot tartalmazhatnak valamely finoman elosztott szilárd, előnyösen lisztszerű anyagban, mint búza-, kukorica-, szőjavagy gyapotmaglisztben. A kezelendő állat fajtájától függően a szilárd vivőanyag őrölt gabona, aktívszén, fullerföld, osztrigahój-őrlemény vagy hasonló is lehet; felhasználhatók ilyen célra finoman eloszlatott ásványi anyagok, mint attapulgit vagy bentonit is. Alkalmazhatók a találmány szerinti hatóanyagok aeroszolokban is; az ilyen készítmények a hatóanyagot nyomásálló aeroszol-tartályban, valamely gázalakú vagy folyékony hajtószer, mint diklórdifluormetán, széndioxid, nitrogén, propán stb. és esetleg a szokásos segédanyagok, mint segédoldószerek, nedvesítőszerek és esetleg más szükséges vagy kívánatos adalékok kíséretében tartalmazzák. A találmány szerinti hatóanyagok egyebek között interferon-képződést váltanak ki, ha a vírur sos fertőzést szenvedő vagy ilyen fertőzésnek kitett gazda-Hsejtek a hatóanyag hatása alá kerülnek, pl. valamely sejtkultúrának a hatóanyaggal való kezelése vagy a hatóanyag állatoknak történő beadása esetén. Így ezek a hatóanyagok vírusellenes szerekként alkalmazhatók különféle vírusos infekciók gátlására vagy megelőzésére, a fertőzött vagy fertőzés veszélyének kitett állat, pl. melegvérű, különösen emlős állat ilyen hatóanyagokkal való kezelése útján. A találmány szerinti hatóanyagok beadásával pl. az alábbi vírusok általi fertőzések gyógykezelése vagy megelőzése lehetséges: picorna-vírusok, pl. encephalomyocarditis-vírus; myxovírusok, pl. Influenza Ao PB.8; arbo-vírusok, pl. Semliki Forest vírus; himlő-vírusok, pl. Vaccinia, IHD. Ha a hatóanyagot a vírusos fertőzés előtt, tehát proiilaktikusan alkalmazzuk, akkor előnyös, ha a hatóanyag beadása 0—96 órán belül — a patogén vírus általi fertőzés előtt — történik. A hatóanyagok terápiás, fertőzés-gátló alkalmazása esetén előnyös, ha a hatóanyaggal való kezelés 5 a patogén vírussal történt fertőzés után egy vagy két napon belül történik. A találmány szerinti hatóanyagok, tehát az (I) általános képletnek megfelelő vegyületek előállí-10 tásának lehetséges módszereit a csatolt rajz szerinti (A) ill. (B) reakció-képletek szemléltetik. Az (A) reakcióegyenlet szerint a (II) általános képletű vegyület 1 ekvivalensnyi mennyiségét 2 ek• vivalens (III) képletű vegyülettel reagáltatjuk 2 15 ekvivalens bázis jelenlétében, míg a (B) reakcióképlet értelmében a (II) általános képletű vegyület 1 ekvivalensnyi mennyiségét 2 ekvivalens (V) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk 2 ekvivalens bázis jelenlétében, majd az így kapott 20 (VI) általános képletű vegyületet 4 ekvivalens (VII) általános képletű aminnal hozzuk reakcióba; az (A) reakcióegyenlet szerinti eljárás termékeként az alkalmazott (III) általános képletű vegyület X csoportjának megfelelő (I) általános 25 képletű termékhez jutunk, míg a (B) reakcióképlet szerinti eljárás-változat termékeként az (I) általános képlet szűkebbkörű esetét képező (IV) általános képletnek megfelelő vegyületeket kapunk. Ezekben a reakcióképletekben az X, Y, Z, 30 —NRR1

és A jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel, Hal pedig klór-, bróm- vagy jódatomot képvisel. A fenti reakcióképletek szerinti eljárás-válto-35 ^xok kiindulóanyagául pl. difenolok, tehát Y ht lyén oxigénatomot tartalmazó (II) általános kép létű vegyületek kerülhetnek felhasználásra, mint 2,7-dihidroxi-fluoren-9-on (vö. C. Courtot, Ann. Chim., Paris, 14,5^146,1930), 2,7-dihidroxi-fluo-40 rén (vö. K. C. Agrawal, J. Med. Chem. 10., 99— 101, 1967), 3,6^diihidroxi-'fliuoren-9Hon.(vö. A. Barker és C C. Barker, J. Chem. SOG., London, 1954, 870—873), 2,5-és 2,,<6~diMdroxi-fluarten-9-on (ezek a megfelelő diaanino-fluorenonokibói állíthatók .. elő a Banker és Banker (i. m.) szerinti tetrazotálási eljárással). Az eljárás kdindiulóanyagaiként ugyancsak alkalmazható ditiolok, tehát Y helyén kénatomot tartalmazó (II) általános képletű vegyületek példáiként a fluorén^,7-ditiol (vö. P. CDutta és D. Mandel, J. Indian Ohem. Soc 33, 721—723, 1956) és a 2,7-dimerkapto-fluoren-9--on (amely 9-oxoHÖuorén^2,7-«iisziuMonilkloridból állítható elő nátriumditionit feleslegével történő redukiió útján) említhetők. Az (A) reakcióképlet szerinti el járás-változatban kiindulóanyagként alkalmazható (III) általános képletű halogén-taükilaimanokpélldíái'ként a N,N-dietil-.2-Móretdlaimin és ^(^-kláretiilj-piperidin említhetők. A (B) reakcióképlet szerinti eljárásváltozatban (V) általános képletű dihalogénalkánként pl. l-bróm-2-klóretán vagy 1,6-dibrómhexán kerülhet alkalmazásra; (VII) általános kép-65 létű aminként primer aminők, pl. etilamin, sze-4