160149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levérmentes indikátorpapírok, -fóliák, -porok illetve -formatestek előállítására

160149 5 fi -diklór-4-HSS-anilin, 2,6-dibróm-4-HSSHanilin, 2ihidroxi-3-<nitro-5-HSS-anilin, o-, m- és p­-nitroanilin, 2,4-dinitro-anilin, 2,4-dinitro-anilin­-6-szulfonsav, 5-HSS-anilin-2-szulfonsav, 4-HSS­-antranilsav, l-amino-6-HSS-2-naftol, 2Hamino­-6-HSS-l-naftol-3-szulfonsav, 5-HSS-naftilamin. Kapcsolókomponensként különösen az alábbi vegyületeket • soroljuk fel: metil-, etil-, metiletil-, dimetil-, dietil-, N­-benzil-N-metil- és N-benzil-N-etil-anilin, N­-metil- és N-etil-o-toluidin, difenilamin, 2-, 3-és 4-metilamino-, -etilamino-, -dimetilamino- és -dietilatmmobenzoesav, 2-, 3- és 4-nitro-, -metil­amino-, -etilamino-, -dimetilamino- és -dietil­aminobenzolszulfonsav, 1-naftol-, l-naftol-3- és -4jszulfonsav, l-naftol-3,6- és -3,8-diszulfonsav, 6-N-metil-HSS-amido-l-naftol-3-szulfonsav, 2--naftol, 6-HSS-2-naftol, 2-naftol-6- és -7-szul­fonsav, 2-naitol-3,6- és 6,8-diszulfonsav. A diazotálást és kapcsolást ismert módon vé­gezzük, úgy ahogy az irodalom az azoszínezé­kek előállításánál leírja. így például az amint vízben szuszpendáljuk, hozzáadjuk a szükséges sósav vagy kénsav felesleget és •—5 és +10 °C közötti hőmérsékleten, nátriumnitrit adagolásá­val, keverés közben diazotáljuk. A kapott diazó­niumsót ezután a bázikus, ill. savanyú kap­csolókomponensser savas, illetve bázikus vizes közegben, —5 és +30 °'C közötti hőmérsékleten, célszerűen keverés közben reagáltatjuk. A találmány szerinti indikátorpapírokat elvi­leg többféle úton lehet előállítani: A papír színezését előszöris már a papírgyár­tás során elvégezhetjük oly módon, hogy a pa­pír-nyersanyagot megfelelő edényekben előbb vízben szuszpendáljuk („felverjük"), ezután hoz­záadjuk a színezék vizes oldatát és a színezék szálhoz-rögzítése végett alkalikus anyag segítsé­gével bázikussá tesszük a fürdőt. A reakció be­fejezése után (kb. 30 perc múlva) lecentrifugál­juk a rögzítő oldatot, a színezett papírmasszát teljesen sómentesített vízzel semlegesre mossuk és a papírgépen a szokásos módon további fel­dolgozásnak vetjük alá. A másik lehetőség abból áll, hogy a már kész papírra visszük fel a színezékoldatot és a szí­nezék rögzítését oly módon végezzük, hogy be­mártjuk rövid időre a színezékoldattal impreg­nált papírt 60 °C-os meleg alkalikus rögzítőol­datba. A színezékoldat továbbá alkalikusan prepa­rált papírra is felvihető, amit azután rövid ideig vízgőzzel kezelve semlegesre mosunk és szárítunk. Az ily módon előállított indikátorpapírok le­vérzésmentesek. Mivel a színezékek ki nem mosható módon kötődnek a cellulózszálhoz, ezért ezeket a papírokat hosszabb ideig ist tart­hatjuk a vizsgálandó oldatokban a színezék ki­szivárgása nélkül. Csak ez ad módot az exakt összehasonlításra a színskálával, ami feltétele a pontos pH-beállításnak. Az ilyen papírok segít­ségével lehetővé válik a csak kevéssé vagy egyáltalán nem pufferolt oldatok pH-mérése, anélkül, hogy fellépnének az előbbiekben vázolt nehézségek. 5 Ha olyan színezékoldatot alkalmazunk, amely két vagy több, az átcsapási tartomány, vala­mint a határszinek szempontjából egymással összehangolt színezékeket tartalmaznak, akkor az indikátorpapírok nagyobb pH-tartományra 10 érvényesek. Többféle színezékeket tartalmazó indikátor papír' oly módon is előállítható, hogy cellulóz­szálakat megfestünk a színezékkeverék minden egyes komponensével külön-külön, és osak ez-15 után állítjuk ebből elő a papírlapot, a festett cellulózszálakat meghatározott arányban kever­ve. A klasszikus (levérző) keverékindikátor-pa­pírotk ezzel a módszerrel nem állíthatók elő. Találmányunk szerint por alakú indikátor-20 papírok is előállíthatók, értelemszerűen analóg módon. Az ilyen indikátorporok pl. arra alkal­mazhatók, hogy eleve hozzáadjuk őket egy ké­miai reakció-oldathoz, melynek pH-változását a reakció folyamán követni kell; a reakció be-25 fejeztével a por egyszerűen szűréssel elválaszt­ható az oldattól. Az oldat tehát nem szennyeződik. A számos kémiai vagy biokémiai reakciónál fontos pH-érték-állandóság, így a találmány szerinti indi-30 kátorpor segítségével vizuálisan is könnyen el­lenőrizhető. Az indikátorpor ezen túlmenően a titrálásnál is alkalmazható a szokásos folyékony indikáto­rok helyett és a titrálás végpontját elérve le-35 szűrhető. A oellulóz, különösen a mikrokristályos cel­lulóz mint abszorbens szilárd helyet vívott ki magának az oszlop- vagy vékonyréteg-kroma-40 tográfíában. Ha e módszerrel olyan anyagokat akarunk egymástól elválasztani, amelyek pH-értékükben különböznek, vagy különböző pH-értékeknél eluálandók, úgy célszerűen reaktív indilkátorszínezókkel színezett cellulózt alkalma-45 zunk vagy önmagában, vagy közönséges cellu­lózporral keverve, vagy esetleg egy több rétegű kombinációt, ahol a rétegek különböző pH-ér­tékeknél csapnak át. Ezzel a módszerrel a kí­vánt zónahatár vizuálisan is felismerhető, ami 50 meg'könnyíti az izolálást. Ugyanez az elv alkal­mazható a papírkromatográfiánál is. Az indikátorport természetesen a mérendő szilárd tárgyra — enyhe nedvesítés után — szórni is lehet. Száradás után elég a tárgyat 55 egyszerűen lekefélni, a nyommenteis tisztítás ér­dekében. Számos esetben, ahol folyadékok vagy szilárd testek pH-értékét, redoxpontenciálját, kemény­ségét vagy más jellemző értékét akarjuk meg­határozni, célszerűen reaktív indikátorszínezé­keklkel színezett cellulózból vagy cellulóz-szár­mazékokból álló formatesteket alkalmazunk. Teljesen mindegy, hogy előre elkészített forma-65 testeket utólagosan színezünk, vagy pedig a szí-3

Next

/
Thumbnails
Contents