160140. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kitágulásra alkalmas műanyagok extrudálására

160140 11 12 Bizonyos esetekben a tágító tüskét, mely az extrudált anyagba az anyag kitágulása során kívülről befelé betöltésre kerülő üreg kialakí­tásához szükséges, a fúvócsőben ahelyett, hogy annak tengelyirányában rögzítenénk, amikoris a fúvócső körül elhelyezkedő előre meghatáro­zott keresztmetszetű teret nyerünk, a fúvócső falához is erősíthetjük és ebben az esetben a fúvócsövet két vagy több rekeszre osztja. Ilyen módon válik lehetőivé, hogy amennyiben négy­szög keresztmetszetű lapokat akarunk extru­dálni, amint azt a 9. ábra szemlélteti, a 64 fúvó­csőben, melynek keresztmetszete azonos a gyár­tandó lap keresztmetszetével, lapított alakú 85 tágító tüskét alkalmazunk, mely tengelyirány­ban- van rögzítve a 66 talpak segítségével a fúvócsőben. Ezek a talpak 'hasonlóak a meg­előző ábrákon feltüntetett 6, 26 és 46 talpak­hoz. Ugyanakkor, amennyiben a 10. és 11. ábrán szemléltetett lapot akarjuk extrudálással kiviteli változatként előállítani, melynek ke­resztmetszete eltér a 9. ábrán szemléltetett fúvó­cső keresztmetszetétől és alakja bikonkánv lencse, úgy a 7.4 fúvócsövet használjuk, melynek ke­resztmetszete megfelel a kívánt alakdarab ke-­resztmetszetének. Ebben az esetben a 75 tágító tüskét alkalmazzuk, mely a fúvócsövet két rész­re osztja és a fúvócsőpereméhez rögzített rekeszt alkot. Az ilyen fúvóasövön áthaladó extrudált anyag a 'kívánt kész lap alakjával megegyező formáló szerszámba jut, a formáló szerszámban történik az anyáig kitágulása az alakdarab bel­seje felé. Ennek során a 715 tágító tüske segít­ségével kialakított keresztirányú üreges tereket elzárja és a külső kemény réteg folyamatosan a 77 formáló szerszám belső falának teljes ter­jedelmén kialakul. A 12. ábrán szemléltetett berendezés az 1—3. ábrák kapcsán ismertetett berendezéssel azono­san egyrészt az 1 extrudert a hozzá tartozó törzsével, a 3 extrudáló csigát és a 4 fúvó­csövet foglalja magába, melynek tengelyében az alakdarab belsejében a 14 üreg létesítésére alkalmas 5 tágító tüske van elhelyezve a fúvó­cső kilépő nyílásánál, másrészt pedig a beren­dezés a 7 formáló szerszámot foglalja magába, melyet cső alakú sima felületű 8 sima belső farai kialakított vezető hengert képező kar­mantyú alkot. A formáló szerszám keresztmet­özete megegyezik a fúvócsőével, kialakítása kettős fallal történik, melyek 10 és 11 nyílások­kal kiképzett hSszabályozó 9 teret alkotnak és ezek a nyílások biztosítják valamely hőszafoá­lyozó folyadéknak a 9 térben való áramoltatá­sát. A szokványos működtető szervekkel üzemeJ-tetett 8:0 húzóeszköz biztosítja a 15 alakdarab húzását annak a 81 hűtőtartályon való áthala­dása után, mely a 7 formáló szerszám mögött van elhelyezve. Úgy, amint azt a fentiekben már részletesen leírtunk, az extrudálandó kitágulásra alkalmas 12 műanyagot, mely pl. polisztárol lehet, poro­gén közeg és a szokványos adalékanyagok hoz­záadásával az extruderbe adagoljuk és a 3 ex­trudáló csiga azt a 4 fúvócsövön keresztül az 5 tágító tüske és a fúvócső belső fala között létesített térbe nyomja, miközben az extru­dálás feltételeit úgy választjuk meg, hogy az anyag előrehaladása köziben csak kismérték­ben, vagy egyáltalán nem tágul ki a fúvócső­ben, azonlban a fúvócső kilépő nyílása után, vagy kevéssel a kilépő nyílás elérése előtt meg­kezdődik az expanziós folyamat. A fúvócső ki­lépőnyílásánál a kitágulásban levő anyag a 7 formáló szerszám felé nyomódik, melynek ki­lépő nyílásánál az extrudált anyag gélesedési pontjánál alacsonyabb hőmérsékletet létesítünk. Ilyen módon a formáló szerszám 8 belső falával való érintkezés során kemény műanyag 13 ré­teg képződik, melynek vastagsága nem minden esetben olyan, mint amint azt a rajzon a vilá­gos ábrázolás kedvéért mutatjuk. A műanyag expanziója a porogén közeg ha­tása folytán a formáló szerszámba benyomott anyagban kívülről befelé történik és az ex­panzió következtében az anyag belsejében az 5 tágító tüske hatására keletkezett 14 üreg ki­töltődik. Amikor a húzás sebességét a 80 húzóeszköz segítségével szabályozzuk, az extrudált anyag összetételének és az extrudálás egyéb paramé­tereinek figyelembevételével az anyag kitágu­lása során, mely kívülről befelé halad, a 14 üreget teljesen kitölti, először egy tömör külső 13 réteggel kiképzett alakdar afoot nyerünk, melynek felülete sima, belső része pedig sejtek­ből áll, amint azt a rajzon a 15a szám jelzi. Ha az extrudálás egy bizonyos ideje után a húzási sebességet oly módon növeljük, hogy az ex­panzió nem tud kiterjedni az alakdarab köze­péig, úgy az nem töltődik ki teljesen és belse­jében belső 15b üreg marad. A húzási sebes­ségnek az eredeti mértékre történő visszaállí­tásával egy bizonyos részen újra tömött alak­darabot kapunk és így tovább. A találmány szerinti eljárással megmunkált műanyag tetszés szerinti összetételű lehet, így példaképpen, amint arra már az előzőikben is utalás történt, polisztirol bázisú, azonban kis vagy nagy sűrűségű polietilén, polivinilklorid (PVC), akrilnitril-butadién-sztirol (A.B.S,. vagy a két utóbbi keveréke, poliamid, polikarbonáí, poliuretán, vagy egyéb hasonló bázisú anyag is felhasználható. A találmány szerinti eljárás azonban a legelőnyösebben az 1 255 499 sz. fran­cia szabadalmi leírásban ismertetett kitágulásra alkalmas anyag alkalmazásával valósítható meg. A továbbiakban ismertetésre kerülő példák a találmány külöiríböző foganatosítási módjait is­mertetik. I. példa: Hengeres kapcsolószerv előállítása céljából polisztirol és hajtóanyag pórusképző keveréket extrudálunk, amelynek az összetétele a követ­kező : 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6

Next

/
Thumbnails
Contents