160126. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés magvak malmi feldolgozására
160126 ger alól egy-egy felvonóval végzik az anyagtovábbítást a szitákra, daratisztítókra és más gépekre. Figyeiambevóve a serleges felvonók nagy számát, az energia igényük elérheti a 30—80 Le. £ A jobb kiaknázás érdekében további speciális gépek is alkalmazásra kerülnek, mint pl. korpaverők, különböző felbontógépek és különböző elrendezésű kiőrlő és felbontó kajáratok. Ezeknek a gépeknek is jelentős az energia igényük. 10 A mai malmok belső elrendezésében szembetűnő, hogy megszámlálhatatlan — a nagyságtól függően többszáz folyóméter anyagvezető csövek erdeje fogadja a szemlélőt. A szakembernek is idejébe kerül míg a nagytömegű gép, is cső és szállítóberendezés feladatáról, rendeltetéséről tájékozódik és biztosan kiismeri magát. Ismert malmi tapasztalat, hogy egy helytelen gépállítás milyen zavart idéz elő. Minden malom réme az úgynevezett „medve" amely üzem- 20 zavar néha órákra leállítja a termelést. A mai malmok beruházási költségeinek kedvezőtlein eloszlása ugyancsak ismeretes. A nyersanyag és késztermék tárolása nem tartozik a termelő egységhez, így csak a malom vehető 25 figyelembe. A malom esetében amíg az épület beruházási hányada kb. 65%, addig a tényleges termelő egységet jelentő gépi rész csak 3'5°/o erejéig részesül a beruházásból. i0 Az épület mint olyan nem vesz részt közvetlen a termelésben, ezért költségének a lehető legkisebbnek kellene lennie. Kívánatos, hogy az arány fordított legyen. A jelenlegi technológia azonban — a fenti okok miatt — ezt nem 3? teszi lehetővé. A világ malomiparának fejlesztői jelentős erőfeszítést tesznek olyan irányba, hogy a malom őrlési folyamatát lerövidítsék. A régi 40 7—8 töret rendszerről 4 töret rendszerre álltak vissza. Hasonló csökkenést kísérelnek meg az őrlő hengereknél is. Az eredmények nem .biztatók. Megállapítható, hogy a régi szerszámokkal nem lehet új módon dolgozni. Mai- .mainkban használatos gépek csúcsteljesítményét a magasőrlés korában érték el. A technika mai állása mellett nem valószerűsíthető: ugrásszerű fejlődés,, amely a malmi beruházást számottevően gazdaságosabbá tenné, hogy az energia fel- „ használás jelentősen jiavuljon a jelenlegi 49 kwó/to. igényről, hogy minél sürgetőbb szakember pótlás a jelenlegi bonyolult őrlési technológia mellett megoldódjon, hogy a búzában levő hasznos anyag kiaknázása javuljon az op- „ timális 80|0 / 0 -os nagyságig úgy, hogy a hamutartalom 0,4:5% alatt maradjon, hogy az egész őrlés lényegesen egyszerűbb, áttekinthetőbb és műszerezhetőbb legyen. A találmány fenti Mtrányok kiküszöbölését, 60 illetve csökkentését, a malmi technológia tökéletesítését célozza. Ismert' fizikai jelenség, hogy ha ebonit, üveg vagy műainyagrudat valamely anyaggal kellően "megdörzsölünk, egyes könnyebb anyagokat — «,5 pl. papírost — a megdörzsölt rúd magához vonzza. Ezen anyagok közös jellemzője a magas cellulózé tartalom. A gyakorlatból és szakiro/daloimból szemes termények elektrosztatikus tisztítása ugyancsak ismeretes. Ilyen megoldásokat ismertet pl. az 1,140.406 sz. angol szabadalmi leírás, továbbá Heyde: Laindmasschinenlehre (II. 285- oldal), és a Deutsche Agrartechnik (I960, évf. 457. oldal) c. nyomtatvány. Ezekből azonban a gyakorlatban alkalmazható, ül. adaptálható műszaki útmutatások malmi őrlemények komplex feldolgozásához nem menthetők. A búza cellulózé tartaknát vizsgálva azt találtuk, hogy az emberi táplálkozásra alkalmas endospenmiuHinak igen csekély a cellulózé tartalma. Szárazanyagra vonatkoztatva a héj részben 76,6%, az aleuron rétegben 48,8%, a csírában 4,71%, az endostpermiujmban pedig mindössze 0,3% cellulózé található. E tényből következik a találmány alapjául szolgáló felismerés és a feladat: előállítani olyan elektrosztatikus teret, melyben a kívánt finomságra aprított magot átvezetve, a nagyobb cellulózé tartalmú anyagrészek leválasztódnak, ami jelen esetben a táplálkozásra alkalmatlan héjrész. A tér töltöttségét olyan nagynak célszerű megválasztani, hogy a részek rátapadjanak. Fontos, hogy az anyagvezetés a leválasztógépen egyenletesen, fátyolszerűen történjen. A fentieknek megfelelően el lehet végezni minden olyan szétválasztási, osztályozási műveletet, amelynél az alkotóelemek között van olyan elem, mely elektrosztatikusain föltöltött felületre tapad. A találmány elé kitűzött egyik feladat, a legbonyolultabb malmi szétválasztási műveletsor megoldása fenti úton a lisztgyártás. Malomban a találmányt az alábbiak szerint valósíthatjuk meg: A rajzok a találmány kiviteli példáját szemléltetik : az 1. ábra technológiai folyamatot, a 2. ábra az aprító berendezést, a 3. ábra a szétválasztó berendezést, a 4. ábra a felbontó gépet .mutatja. Az eljárás fogianiatosítási módja az 1. ábrán köivethető. Ennek megfelelően a megtisztított búzát önmagában ismert 1 aprítógépen — célszerűen a 2. ábra szerinti őrlőre •— kívánt szemnagyságúra felaprítjuk. A felaprított keveréket a 2 szétíválaszitión két részre bontjuk: a) lisztes korpára, b) korpás lisztre. A korpás lisztet újból a 3 aprítóra visszük, majd a kellően aprított anyag a 4 szétválasztóba kerül, ahol a liszt megszabadul a még benne levő fölös korpától. A lisztanyiagot a 8 sima hengerpárra visszük azért, hogy a lisztben levő csírarészeket összelapítva a 10 szita megfelelő bevonatán utántisztítjuk és .annak felső átmenetét ismét visszavezetjük a hengerre. A szita alján felgyülemlő lisztet további felhasználásra összegyűjtjük. A 2 szétválasztóban és a 4 szétválasztóban keletkező korpás anyagot az 5 felbontógépen 2
