160126. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés magvak malmi feldolgozására

5 felbontjuk. Ennek célja,, hogy a korpára rakódott liszt szemcséket felszabadítsa és a 6 széíválasztón szétválasztjuk. A szétvalasztóból a tiszta korpa zsákba, a tiszta liszt pedig a 7 sima hengerre kerül, ahol az előbbiekhez ha- 5 sonló folyamat szerint a 9 szitán keresztül csírára és lisztre oszlik. A sziták átmenetét, mint csírát össze lehet vezetni. Az eljárással természetesen más elrendezéssel megoldható, más .magvak aprítása és szét- io választása is. Pl. alkalmazható a hántoló iparban, ahol a héj anyagok leválasztása a legfontosabb cél. Az eljárás foganatosításához alkalmazott gépek kiviteli alakjai: 15 A 2. ábra szerinti aprítógép működése a következő: A 11 hajlékony csövön keresztül bejövő magvak egy a 17 csapon elfordítható, tehát a függőlegeshez képest döntött tengelyű 13 kúpos térbe kerül, ahol a 15 elektromotor által 20 ihajtott 14 acélpengék nagy kerületi sebességgel felaprítják az anyagot. A felaprított anyag nagy kerületi mozgási energiával rendelkezik, ennek kihasználása érdekében a 13 kúpos teret belül erősen koptató, ill. őrlő felülettel képezzük ki. 25 Az erősen horzsoló felületen végigfutó éles felületű szemcsék további aprítást szenvednek és biztosítva van, hogy az éles felületek a palást korund felületén lekopnak. A 13 aprító teret a függőlegeshez képest mindkét irányba 30 45°-foan elforgathatóan célszerű kialakítani. A finomabb szemcséjű aprítás esetén az elforgatás mértéke 15°—2,3° között, a durvább aprítás esetén 20°—40° között célszerű az állítási lehetőséget biztosítani. Az aprítás mérté- 35 bének arányában elfordított vagyis az állítható tengelyű 13 aprítótérből az apróbb szemcséjű anyagok a magasabb ponton a 12 könyökön keresztül a 18 csövön kerülnek ki a további feldolgozásra. 40 A 3. ábrán a szétválasztógép működése a következő: 19 garaton keresztül finom eloszlásban lefolyó keverék a 21 dob előtt folyik el. A dobon 20 szegmens olyan anyagból készül, 45 melyet a 22 dörzsölővel statikus elektromossággal feltölthetünk. Az elforgó, feltöltött szegmensek a finoman lehulló keverékből a héjrészeket magához vonzza. A dobra tapadt héjrészeket a 23 földelt penge lekotorja a 25 gyűj- 50 tőbe. A megtisztított anyag a 26 gyűjtőbe kerül. A dob végleges megtisztítását a 24 lassú tisztítódob szembe forgással végzi. A 20 szegmensek egymástól elektromosan szigeteltek. A 22 kefedob fordulatát úgy célszerű szabályoz- 55 ni, hogy a 20 szegmensek mindig az anyagnak megfelelő töltéssel rendelkeznek. A 4. ábra szerinti felbontógép működése a 27 nyíláson a 29 forgási paraboloidba kerülő héj és liszt anyag a 30 elektromotorral nagy kerületi 60 sebességgel forgatott 28 acéllap a 29 forgási paraboloid érdes felületén felbontja a még öszszetapadt magrészeket és a 31 gyűjtőcsigán további megmunkálásra vezethető. A találmány előnyei a következők: 65 6 M,ai malmok őrlési diagramja már puszta rátekkitásre is bonyolult. Már említettük, hogy milyen nagyszámú gép szükséges a mai őrlés lebonyolításához. A találmány szerinti technológia egyszerű, kevés gépet igényel és az alapvető műveletek a folyamatban egyszerűen ellenőrizhetők. A jelenlegi folyamatban a közel azonos nagyságú korpa és lisztszemcsék elválasztására nincsen mód, mert a szitán mind a kettő áthullik. Ezért fordul elő, hogy a liszt tartalmaz korpaszemcséket, viszont a korpa liszitszemcséket. A sütőipar fejlődése és ezzel kapcsolatosan fejlődő gépesítés a 80—1O0 nagyságú lisztet igényli. Csekély az úgynevezett „fogós" liszt igény. A találmány szerinti technológiai folyamatban lehetséges a nagyfokú aprítás és az aprított anyag nagyfokú szétválasztása. Elérhető a 80% liszt kiaknázás úgy, hogy a hamutartalom a 0,45%-nál • nem nagyobb. Összehasonlítás kedvéért a 0,45%-os hamutartalom a mai malmoknál csak 40%. lisztkihozatal mellett tartható. 80%-os kihozatal mellett a hamutartalom 0,74—. 0,77% között mozog a rendszertől függően. Említést érdemel még, hogy a maii malmi technológia egyik nagyon fontos művelete, hogy az I. töret előtt a búza nedvessége egyforma legyen és ez egy adott értéken belül mozogjon. A héj anyag szívóssága szükséges ahhoz, hogy megfelelő őrlést tudjunk végezni. A találmány szerinti technológia esetén — a kereskedelmi érdektől eltekintve — a jó és bőséges lisztkihozatalnak nem feltétele az a nedvesítés, amit ma használnak. A koptató és tisztító műveletek során csak annyi víz szükséges, amennyit a búza tökéletes tisztítása megkövetel. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás magvak feldolgozására azzal jellemezve, hogy őrlő berendezésén (1) felaprított anyagot elektrosztatikus téren (2) fátyolszerűen átvezetjük, a meghatározott erősségű elektrosztatikus térben a nagyabb cellulózé tartalmú részeket a kisebb cellulózé tartalmú részektől elválasztjuk, valamint szükség szerint a tökéletesebb szétválasztás érdekében erős dörzsölő gépen (6) a még egymáshoz tapadt magrészeket felbontjuk és ismét elektrosztatikus térben (6) cellulóz tartalmuk arányában szótválasztjuk, illetve osztályozzuk. 2. Őrlőberendezés különösen az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására azzal jellemezve, hogy a függőlegeshez képest döntött tengelyű forgókéses aprító szerkezete (Í14), és az őrlőtér felső szakaszában őrleményelvezető szerve (18) van. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a döntés szöge 45°_0—46° között állítható. 4. A 2. és 3. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy őrlőtere (13) kúpos kivitelű. 1