160116. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-olefinek polimerizálására

16011© nikus vegyület reakciót alkalmazzuk, akkor ren­desen olyan katalizátorokat kapunk, amelyek ke­véssé szelektívek (lásd Natta előzőekben meg­adott irodalom). A 895 595 sz. angol szabadalomból olyan eljá­rás vált ismertté, amely szerint az ilyen kontakt katalizátorok szelektivitását azzal lehet jelentő­sen növelni, hogy a TÍCI4 és aluminiumorgani­kus vegyület reakció termékét 40—150 C°-on hőkezelik, és adott esetben a hőkezelés után kö­zömbös oldószerrel többször átmossák. Ezt a mo­sott, hőkezelt kontakt katalizátort az olefin poli­merizációkor friss dietilaluminiummonokloríd­dal aktiválják. Az aktiváló komponens minősége a polimeri­záció szempontjából döntő szerepet játszik. Etil­aluminiumszeszquikloriddal — dietüaluminium­monoklorid és monoetilalumíniumdiklorid ekvi­moláris keveréke •— csak nagyon csekély poli­merizációs sebességet lehet elérni. Ennek oka nyilvánvalóan a polimerizáció lefutását akadá­lyozó monoetilalumíniumdiklorid jelenléte. Di­etilalumíniummonokloriddal aktiválva a poli­merizációt máris javul a katalizátor aktivitása. Ezenkívül'ennek a vegyületnek a felhasználása­kor majdnem kizárólag izotaktiikus polimereket kapunk. Az idézett ^szabadalom szerint előállí­tott kontakt katalizátorok dietilalumíniumklo­riddal kombinálva aktívabbak, mint a Natta ál­tal megadott szervetlen úton előállított TiClyiból és alumíniumtrietilből álló katalizátor kombiná­ció. Még nagyobb reakciósebesség érhető el, ha az idézett német közzétételi irat szerint előállí­tott TiCl3 -ot alumíniumtrietillel aktiváljuk. Az ilyen kontakt katalizátor hátránya, hogy szelek­tivitása az oldhatatlan termékek keletkezése szempontjából erősen csökken. Számos szabadalmi leirásban ismertetnek olyan eljárásokat amelyek szerint a TiCl3-al és aluminiumtrialkilekkel katalizált a-olefin poli­merizációt hozzátétekkel javítani lehet. Ilyen hozzá tétek pl. a következők: . KarbonsáVak (907 386 számú angol, 662 742 számú belga szabadalom), Karbonsavamidok, tiokarbonsavamidok (608 463 számú belga, 3 205 208 számú USA sza­badalom), Terc. aminők (3 050 471 számú USA, 247 451 számú ausztráliai szabadalom), Piridm-H2 0 (3 189 591 számú USA szabada­lom), Többértékű aminők (626 253 számú belga bel­ga szabadalom), Aminoalkoholok (971 248 számú angol szaba­dalom), Paliciklikus aromás szénhidrogének, mint in­dén, naftalin, antracén, (2 914 515, 3 278 511 szá­mú USA szabadalmak), Alkáliciklopentadienil (3 334 079 számú USA szabadalom), Litiumhidrid (DAS 1 240 668), Aceton (DAS 1 098 175), 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 Tiokrezol, alkanolamínsó (992 5'37 számú an­gol szabadalom), Többfunkciós éterek, aminoéterek és amino­ketonok (DAS 1 214 401). Az eddig javasolt hozzátéteknek az a hátránya hogy a TiCla-aluminiumtrialkil katalizátorrend­szernek kicsi az aktivitása vagy nagyobb akti­vitás esetén sztereospecifikussága csökké». A ja­vasolt rendszerek további hátránya, hogy az izotaktikus/ataktikus hányad arányára vonatko­zóan nem reprodukálható. A javasolt kontakt katalizátor rendszerek kü­lönösen kis mennyiségű katalizátorral való poli­merizáció esetén nem használhatók. Olyan nehézfém vegyületből és halogénmentes fémorganikus vegyületből álló katalizátorrend­szer szükséges, amely az ct-olefin polimerizáció­nál nagymértékben sztereospecifikus, és egyide­jűleg igen, nagy az aktivitása, mert ebben az esetben a nehézfém vegyületet kisebb mennyi­ségben lehet alkalmazni, és kinyerése felesleges­sé válik. Az eddig ismert rendszerek ezeknek a köve­telményeknek tökéletesen nem felelnek meg. Eljárást találtunk fel a CHtf=CHR általános kép­letű - ahol R ihelyettesítetlen vagy alkdl- vagy arii­gyökökkel helyettesített, 1—8 szénatomszámú alifás szénhidrogénláncot, előnyösen propilént, butén-(l)-et, pentén-(l)-et, 3-metilbutén-(l)-et, 4-metilpentén-(l)-et, jelent, a-olefinek, valamint ezeknek az a-olefineknek egymásközti és/vagy etilénnel képezett keverékeinek, mikor is a ke­verék az egyik ct-olefinből legalább 95%-ot tar­talmaz, polimerizálásra, valamint ezek az a-ole­finek egymás közti és/vagy etilénnel képezett keverékeinek szuszpenzióban vagy gázfázisban keverékkatalizátorok — amelyek sztereoregulá­torként szerves vegyületből, a periodikus rend­szer IV—VI. mellékcsoportjába tartozó fémek nehézfém vegyületéből, amely a legnagyobb vegyértékű formánál kisebb vegyértékű formá­ban van jelen, és a periodikus rendszer I—III. főcsoportjába tartozó fémek fémorganikus ve­gyületéből állnak — felhasználásával történő tömbpolimerizálására 20—120 C°, előnyösen 40—80 C° közötti hőmérsékleten, 50 att-nél, elő­nyösen 25 att-nél kisebb nyomáson, adott eset­ben a molekulasúly hidrogénnel való szabályo­mellett azzal jellemezve, hogy a polimerizá­ciót a következő összetételű keverékkatalizátor­ral : a) cikloheptatrién-(l,3,5) vagy annak egyszerű vagy többszörös alku-, aril- vagy alkoxi-helyet­tesítésű származékai, ahol az alkil- ill. alkoxi­gyök 1—4 szénatomot tartalmaz, vagy a szárma­zékok egymásközti ill. az alapvegyülettel képe­zett keverékei (A komponens), b) a periodikus rendszer IV—VI. mellékcso­portjába tartozó fémek egy halogéntartalmú ne­hézfém vegyülete, amely a legnagyobb vegyér­tékű formánál kisebb vegyértékű formában van jelen (B komponens), 2

Next

/
Thumbnails
Contents