160106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisos pirrol-származékok előállítására
27 dattal mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A bepárlási maradékot golyóshűtő alkalmazása mellett 150—il60°/0,l Hg mm-en desztilláljuk és ily módon 6,5 g (az elméleti hozam 88%-a) 3-klór-4-(l-pirrolil)-fenilacetonitrilt kapunk, amely 57—61°-on olvad. b) Hasonló módon kapunk 7,0 g p-(l-pirrolil)-hidratropamidból (lásd 5 a) példát) 4,1 g (az elméleti hozam 64%na) a-metil-p-(l-pirrolil)-fenilaoetonitrilt. Op.: 85—90°. 2,3. példa: 3,16 g N-t2-[p-(l-pirrolil)-jfenil]-etil]Hftálimidet és 0,53 g hidrazinhidrátot 3S ml etanolban 6 óra alatt visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forrásig hevítünk. Az elegyhez ezután 3 ml 20'%-os sósavat adunk, még 15 percig viszszafolyatás közben főzzük, utána lehűlni hagyjuk, a kivált ftalhidrazidot leszívatjuk és vízzel Utánamossuk; A szűrletet szárazra pároljuk, a maradékot vízben felvesszük és' az oldatot 2 n nátriumhidroxiddal meglúgosítjuk, majd éterrel extraháljuk. Az éteres fázist káliumhidroxid felett szárítjuk és utána betöményítjük. Ekkor az l-[p-(2-aminoetil)^fenil]-pirrol kikristályosodik (1,2 g). A kristályos anyagot 2 ml etanolban oldjuk és 3,2 ml 2 n vizes sósavval megsavanyítjuk. A kivált csapadékot melegítés útján feloldjuk. A lehűlés közben kiváló 1- [p-(2-aminoetil)Hfenil] -pirr oMiidr oklor id (1,1 g, az elméleti hozam 50%-a) etanol-víz elegyből való átkristályosítás után 290—293°on (bomlás közben) olvad. A kiinduló anyagként felhasznált ftálimidet a következőképpen állítjuk elő: a) 51 g. p-toluolszulifonsav-p-(:l-pirrolil)-íenetilészter (lásd 14 b) példát) és 42 g fátlimidkálium 1000 ml dimetilformamiddal készített oldatát 15 óra hosszat keverés közben 100°-on hevítjük. A reakcióelegyet ezután rotációs bepárlóban a dimetilformamidtól a lehető legjobban megszabadítjuk, a maradékot 500 ml metilénkloridban felvesszük, az oldatot egy-egy alkalommal hígított nátriumhidroxid-oldattal, sósavval és vízzel mossuk, szárítjuk a metilénklorid fázist nátriumszulfát felett és utána szárazra pároljuk. Ily módon 43 g nyers N-^[2-[p-l-pirrolil)ifenil]-etil]-ftálimidet kapunk, amely éterből való átkristályosítás után 191—193°-on olvad. 24. példa: A 23. példa szerint alakítunk át 3,3 g N-[2-[p-(l-pirrolil)-fenil]-propil]-ftálimidet. Az így kapott l-[p-(2-amino-l-metiletil)-fenil]-pirrolt golyós hűtő alkalmazása mellett 140°/0,1 Hgmmen desztilláljuk (1,3 g, az elméleti hozam 65%-a) és éterben oldjuk, majd számított mennyiségű 28 klórhidrogénnel reagáltatjuk. A kapott hidroklorid 228—231°-on olvad (abszolút etanolból). Hasonló módon kapunk 3,5 g N-[2-[p-(l-pirroUl)^enil]-butil]-ftálimidből 1,2 g (az elméleti 5 hozam. 48%-a) l-<[p-[l^(aminometil)-propil]-ifenil]-pirr ol-hidrokloridot. Op.: 176—181° (abszolút etanolból). A kiinduló anyagként felhasznált ftálimid-származékot a 23. a) példához hasonló módon 10 állítjuk elő. Ily módon kapunk: ax ) 6,0 g p-toluolszulfonsaav-[jg-metil-p-(l-pir-15 rolil)-fenetil]-észterből [lásd 17. b) példát], 4,7 g ftálimid-káliumból és 110 ml dimetilformamidból 3,5 g (az elméleti hozam 63%-a) N-[2-4p-(l-pirr olil)-f enil] -propil] -f tálimidet. Op.: 161—163° (izopropanolból). 20 a 2> 6>2 g p-toluolszulfonsav-[^-etil-p-(l-pirrolil)~fenetil]-észterből [lásd 15. b) példát] az at ) példához hasonlóan kapunk 3,6 g (az elméleti hozam 61%-a) N-[2-[p-(l-pirrolil)-fenil]-butil]-f tálimidet, „, Op.: 92—95° (izopropanolból). 25. példa: 0,7 g '/?-nitro-p-(l-pirrolil)-sztirolt, amelyet 10 ml tetrahidrofuránban oldunk, keverés és jéggel való hűtés közben hozzácsepegtetünk 0,7 g lítiumalumínium-hidrid 40 ml tetrahidrofuránnal készített szuszpenziójához. A reakcióelegyet éjszakán át visszafolyató hűtő alatt keverés közben forraljuk, majd 50 ml éter és 10 ml víz hozzáadása útján elbontjuk. A szerves fázist dekantáljuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot (0,5 g) 2 ml etanolban oldjuk, az oldatot 2 n sósavval enyhén megsavanyítjuk (pH~4). A kivált kristályokat aktívszén hozzáadása közben metanolból átkristályosítjuk. Ily módon 0,2 g (az elméleti hozam 26%-a) l-[p-(2-aminoetil)-fenil]-pirrol-hidrokloridot ka-45 punk, amely 290—293°-on bomlás közben olvad. A kiinduló anyagot a következőképpen kapjuk: 50 a) 4,8 g polimer p-aminobenzaldéhid, 5,4 g 2,5-dimetoxi-tetrahidrofurán és 80 ml jégecet elegyét egy óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióelegynek körülbelül' 80°-ra „ való lehűtése után a sok oldhatatlan maradékot leszűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk és a fekete bepárlási maradékból a reakcióterméket golyós hűtő alkalmazása mellett történő desztilláció útján, amely 130—140°/0,1 Hgmm-en történik, elkülönítjük. A részben kris-60 tályos, narancsszínű desztillációs terméket éterből és ezt követően izopropanolból átkristályosítjuk. A tiszta p-<(lHpirrolil)->benzaldehid 95— 97°-on olvad. Kitermelés 2,2 g, az elméleti ho«5 zam 32%-a. 14
