160104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ariloxi- és ariltioecetsav-származékok előállítására

11 hozzáadásával készített keveréket drazsé-ma­gokká vagy tablettákká sajtoljuk. A drazsé-ma­gokat például tömény cukoroldatokkal vonhat­juk be, amelyekhez még arabmézga, talkum és/vagy titándioxid is adható; alkalmazhatunk 5 azonban bevonóanyagként valamely szerves oldászenben vagy illékony oldószerelegyben ol­dott lakkot is. E bevonatokhoz színezékeket is adhatunk, pl. a különböző hatóanyagmennyisé­gek megjelölése céljából; 10 További orális adagolási egységekként zsela­tinból készült összedugható kapszulák vagy zselatin és lágyítószer, mint glicerin elegyéből készült zárt kapszulák is előállíthatók. Az előb- jg biek a hatóanyagot előnyösen granulátum alak­jában tartalmazzák, amelyhez símítószereket, így talkumot vagy magnéziumsztearátot -és adott esetben stabilizáló szereket, így nátriummetabi­szulfitot (NaAOs) vagy aszkorlhinsavat is ad- 20 hatunk. Ezek az összedugható kapszulák töltő­anyagokat, pl. kukoricakeményítőt is tartalmaz­hatnak. A lágy kapszulákban a hatóanyagot elő­nyösen valamely erre alkalmas folyadékban, így folyékony polietilénglikolban oldott vagy szusz­pandáit alakban alkalmazzuk. Rektális adagolás céljaira adagolási egységek­ként pl. végbélkúpok állíthatók elő, amelyek a hatóanyagot valamely végbélkúp-alapmasszá­ban tartalmazzak. Végbélkúp alapmasszaként alkalmasak pl. természetes vagy szintetikus trigliceridek, paraffin-szénhidrogének, polieti­lénglikolok és hosszabb szénláncú alkanolok. Készíthetünk továbbá zselatin-rektálkapszulákat is, amelyek a hatóanyagot valamely alapanyag­ban tartalmazzák. Alapmasszaként pl. folyékony trigliceridek, polietilénglikolok vagy paraffin­szénhidrogének alkalmasak. A tabletták, drazsék, kúpok és kapszulák előállítását a következő előírások közelebbről megvilágítják: a) 1000 g 2-(4b,5,6,7,8,8a-<hexahidro-fluoren-2--il-oxi)-iheptánsavat vagy 2-(4b,5,6,7,8,8a-hexa­hidro-fluoren-2r-il-tio)-heptánsavat 550 g tejcu­korral és 2-92 g burgonyakeményítővel összeke­verünk, a keveréket 8 g zselatin alkoholos ol­datával megnedvesítjük és szitán átnyomva szemcsésítjük. A szemcsés anyagot megszárít­juk, majd 60 g burgonyakeményítőt, 60 g tal­kumot, 10 g magnéziumsztearátot és 20 g nagydiszperzitású sziliciurndioxidot keverünk hozzá és ezt a keveréket 10 000 db egyenkint 200 mg súlyú és 100 mg ihatóanyagtartalmú tablettává sajtoljuk. A tablettákat kívánt eset­ben osztóhoroninyal is elláthatjuk, a finomabb adagolás megkönnyítése céljából. b) 100 g 2~(4b,5,6,7,8,8a-Jhexahidro-fluoren-2--il-oxi)-Hheptánsiavat vagy a-<(4b,i5,6,7,-8,8a-hexa­hidro-'fluoren-2-il-oxi)<áklohexáneoetsavat ala­posan összekeverünk 16 g kukoricakeményítő­vel és 6 g nagydiszperzitású sziliciumdioxid­dal. A keveréket 2 g sztearinsav, 6 g etiloellu­lóz és kb. 70 ml izopropilalkoholban oldott 6 65 12 g sztearin oldattal megnedvesítjük és szitán (pl. az V. Svájci Gyógyszerkönyv szerinti III finomságú szitán) átnyomva szemcsésítjük. A szemcsés készítményt kb. 14 óra hosszat szá­rítjuk, majd egy II—Illa finomságú szitán át­szitáljuk, 16 g kukoricakeményítővel, 16 g tal­kummal és 2 g magnéziumsztearáttal összeke­verjük és e keverékből 1000 db drazsémagot sajtolunk. A drazésmagokat 2 g Lacca, 7,6 g arabmézga, 0,15 g színezék, 2 g nagydiszper­zitású szilieiumdioxid, 25 g talkum és 53,35 g cukor felhasználásával készített tömény szi­ruppal bevonjuk és megszárítjuk. Az így ka­pott drazsék egyenkinti súlya 260 mg, ható­anyagtartalma 100 mg. c) Végbélkúpok előállítása a következőikép­pen történhet: 10,0 g 2-(4a,5,6,7,8,8aJhexahidro-fluoren-2-il­-oxi)4ieptánsav vagy 2^(4a,5,6,7,8,8a-hexahidro­-fluaren-i2-il-tio)Hheptánsav és 163,5 g adeps solidus keverékéből végbélkúp masszát készí­tünk és ebből 100 db, egyenkint 100 mg ha­tóanyagtartalmú végbélkúpot öntünk. d) 1000 db, egyenkint 75 mg haotóanyagtar­talmú kapszula előállításához összekeverünk 75 g 2-*(4b,5,6,7,8,8aHhexahidrcKfluoren-2-il-oxi)­-heptánsavat vagy 2-(4b,5,i6,7,8,8a-hexahMro­-fluoren-2-il-tio)^heptánsavat 198,0 g tejcukor­ral, a keveréket egyenletesen megnedvesítjük 20 g zselatin vizes oldatával és megfelelő szi­tán (pl. az V. Svájci Gyógyszerkönyv szerinti III finomságú szitán) átnyomva szemcsésítjük. A szemcsékhez 10,0 g szárított kukoricakemé­nyítőt és 15,0 g talkumot keverünk és egyen­letesen 1000 db l^es nagyságú keményzselatin­kapszulákba töltjük az alaposan elkevert anya­got. Az I általános képletű vegyületek és sóik előállítási módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik, megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre nincs ezekre a példákra korlá­tozva. A példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-í okokban értendők. 1. példa: A légnedvesség kizárása mellett feloldunk 0,5 g (0,0217 mól) nátriumot 50 ml abszolút etanolban, az oldathoz keverés közben hozzá­adunk 3,95 g (0,0217 mól) 4b,i5,6,7,8,«a-4iexa­hidro-fluoren-i2-olt és 20°-on hozzácsepegte­tünk 5,0 g (0,021 mól) 2-ibróm-heptánsav-etil­észtert. Az elegyet ezután 6 óra hosszat for­raljuk visszafolyató hűtő alatt, majd csökken­tett nyomáson bepároljuk, a maradékot víz és éter közötti megosztásnak vetjük alá. Az éte­res fázist vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradékot egy 210 g szilikagéllel (Merk gyártmány, szemcsenagy­ság 0,05—0,2 mm, 19 :1 arányú benzolecetsav­etilészter) töltött oszlopon futtatással kroma­tografáljuk. A nyersterméket tartalmazó frak­ciókat egyesítjük és bepároljuk, majd a visz­fi

Next

/
Thumbnails
Contents