160103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzazepinil-2-metilpropil-piperazinilalkil-imidazolidinon származékok előállítására

3 160103 4 dak vagy brotmidok, továbbá szulfonsavészte­rek, mint metánszulfoxisav- vagy o- vagy p­-toluolszulfonsavészterek alkalmazhatók. Ha reakcióképes észterként kloridot vagy bromidot alkalmazunk, akkor előnyös, ha a reakcióelegy­hex valamely jodid, pl. nátriumjodid kataliti­kus mennyiségét adjuk. Az említett reakcióképes észtereket előnyösen valamely oldószer jelenlétében reagáltatjuk a (III) általános képletű szabad bázissal. Oldószer­ként olyanok jönnék tekintetbe, amelyek az adott reakciókörülmények között közömbösek, mint a szénhidrogének, pl. benzol vagy toluol, halogénezett szénhidrogének, mint kloroform, éter-jellegű folyadékok, pl. dietiléter vagy di­oxán, rövidszénláncú alkanonok, pl. metiletil­ketom vagy dietilketon, továbbá foszforsavami­dok, pl. hexametilfoszforsavixiamid. 1 mólekvivalens reakcióképes észternek a ta­lálmány szerint 1 mólekvivalens szabad bázis­sal való reakciója során 1 mólekvivalens sav hasad le. Ezt a savat a (III) általános képletű bázis feleslege, vagy pedig a dibázisos reakció­termék köthet meg. Előnyösebb azonban, ha savlekötőszert adunk a reakcióelegyhez. Sav­leikötőszerként pl. alikáliifémbarbonátok, mint nátrium- vagy káliumkarbonát, tercier szerves bázisok, mint piridin, trietilaimin vagy különö­sen N,N-diizoprapil-etilamin alkalmazhatók. A tercier bázis feleslege oldószerként is felhasz­nálható. A (II) általános képletű hidroxil-vegyületek kiindulóanyagként alkalmazható reakcióképes észterei közül ismert az l-(2-klóretil)- és l-(3-klórpropü)-3-inetil-<2-imidazohdinon, további ilyen típusú vegyületeik az ismertekhez hasonló módon állíthatók elő. A (III) általános képletű kiindulóanyagok körébe tartozó 5-[2-metil-3-(l-Hpiperazinil)jpropil]-10,ll-<iihidro-5H-dibenz^ [b,f]azepin az irodalomban leírt vegyület. Ezt a vegyületet egy új eljárással pl. a következő módon állíthatjuk elő: i5-[2^metil-3-(4-metil-l­-piperazinil)-.propil]-l'0,ll-diMdro-:5H-dibenz[b,fj­azepinből (ez ismert vegyület) indulunk ki, ezt brómciánnal reagáltatva nyers 4~[3-(10,ll-dihid­ro-5H-dibenzl [b,f]azepin,-5-il)-2-metilpropil]-pi­perazin-Hl-ikaribonitrilIé alakítjuk, majd ez utób­bit híg sösaiwal hidrolizáljuk és egyidejűleg da­karboxilezzük. Egy további (III) általános képletű kiinduló­anyag, az 5-[2-metU-3-(l^piperaziml)-propil]-5H­-dibenz[b,f]azepin pl. az 5-(3Hklór-2-metil-propil) -5H-dibenz[b,f]azepinből (vö. J. R. Geigy A. G., 374 681 sz. svájci szabadalmi leírás) kiindulva állítható elő az alábbi módon: az említett klo­ridot káliumkarbonát és nátriumjodid jelenlé­tében 1-piperazinkiarbonsav-etilészterrel reagál­tatjuk, majd az így kapott 4-[3-(5H-dibenz[b,f]­azepin^5-il)-'2-anetil-propil]-ipiperiazin-'l^ka'rbon­sav-etilásztert káliumhidroxiddal hidrolizáljuk és egyidejűleg dekarboxilezzük. A találmány szerinti eljárás egy másik vál­tozata értelmében az (I) általános képletű ve­gyületek oly módon állíthatók elő, hogy vala­mely (IV) általános képletű vegyületet — ahol m és Rx jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — 5 valamely (V) általános képletű vegyület —ahol X, R2 és R3 jelentése megegyezik az (I) általá­nos képlet alatt adott meghatározás szerintivel — reakcióképes észterével reagáltatjuk és kí­vánt esetben a reaikciótermiéket valyamely szer­vetlen yagy szerves savval képezett addíciós 10 -sóvá alakítjuk át. Az (V) általános képletű vegyületek reakció­képes észterei pl. halogenidek, mint kloridok • ; vagy bromidok, továbbá szulfonsavészterek, '•'- mint metánszulf onsav-, 0- vagy p-toluolszulf on-15 savészterek lehetnek. ' ,.„.,.••.,.. A (IV) általános képletű szabad bázisnak a találmány szerint iaz (V) általános képletű ve­gyületek reakcióképes észtereivél való' reagál­tatása ugyanolyan oldószerekben folytatható le, 20 amilyeneket a találmány szerinti eljárás első változata esetében említettünk; ha reakcióké­pes észterként kloridot vagy bromidot alkalma­zunk, akkor a reakcióelegyhez valamely jodid, pl. nátriumjodid katalitikus mennyiségét ad-25 hatjuk. Ha kiindulóanyagként a szabad bázisokat al­kalmazzuk, akkor a reakcióhoz ugyanolyan sav­lekötöszereket alkalmazhatunk, mint a talál­mány szerinti eljárás első változata esetében. 30 A (IV) általános képletű kiindulóanyagok az irodalomból ismertek. Ismeretes továbbá az 5-(2-metil-3-klór-.propil)-5H-dibenz[b,f]azepin és az 5-(2Hmetil-3-fclór-propil)-l 0,11-dihidr oJ5H-di­benz[b,f]azepin is (vö. J. R. Geigy A. G., 374 681 35 sz. svájci ill. 594 436 sz. belga szabadalmi leírás) az (V) általános képletű knndulóanyagök közül. A találmány szerinti eljárás egy további vál­tozata értelmében az (I) általános képletű ve­gyületek oly módon is előállíthatók, hogy va-40 lamely (VI) általános képletű vegyület — ahol m és RÍ jelentése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott meghatározás szerintivel — reakcióképes észterét valamely <(VII) általános képletű vegyülettel — ahol X, R2 és R 3 jelen^-45 tése megegyezik az (I) általános képlet alatt adott 'meghatározás szerintivel — reagáltatjuk bázisos kondenzálószer jelenlétében, és kívánt esetben a reakciótenméket valamely szervetlen vagy szerves savval képezett' addíciós sóvá ala-50 kítjuk át. Kondenzálószerként különösen alkálitfémami­dok, pl. nátrium- vagy litiumamid, továbbá al­kálifémek, pl. nátrium vagy litium, alkálifém­g5 hidridek, pl. nátrium- vagy litiumhidrid, vala­mint szerves alkálifémvegyületek, pl. butil­vagy fenillitium alkalmazhatók. A reakciót va­lamely, a reagáló anyagokkal szemben közöm­bös szerves oldószerben vagy oldószer alkalma-6„ zása nélkül folytathatjuk le. Oldószerként pl. szénhidrogének, mint benzol, toluol vagy xilol kerülhetnek alkalmazásra. A (VI) általános képletű kiindulóanyagok példájaként az l-/2-[4-(2-metil-3-iklór-propil)-I-65 ipiperazinil]-etil/-3-metil^2^imidazolidinon említ-9

Next

/
Thumbnails
Contents