160099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített fenilalkánsavak előállítására
15 A kiindulási anyagiként szükséges 4-{p-(l-ipirril)-cEenil]-Viajsav-etilészterit a következőképpen állítjuk elő: b) 4,2 g 4-[íp-(l-pirril)-fenil]-ibutironitril (lásd 4. példa) 1,5 ml abszolút alkohollal és 10 ml metilénkloriddal készült oldatába 0—5°-on 1,0 g sósavgázt vezetünk be. A reakcióelegyet két napon át 0—5°-on zártan állni hagyjuk, majd 10 ml éterrel elegyítjük. Ekkor kiválik a 4--[p-(l-ipirril)-ifenil]-vajisav-imidoatilészter-hidr,oklorid. Ezután hozzáadunk 30 ml 2 n nátriumhidroxid-oldatot és 100 ml étert és az egészet 3 percig erőteljesen rázzuk. A szerves fázist ezt követően elválasztjuk, 20 ml vízzel mossuk, magnéziuimszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. így 4-[p-(l-jpirril)-fenil]-vajsav-etilészterhez jutunk, melyet golyós csőben 140°-on 0,001 Torr nyomás alatt végzett desztillációval tisztítunk: n22 D — 1)5 53_ A 6. példa a) pontjával analóg módon 1,0 g 4-[3-klór-4-(l-pirril)-'fenil]-vajsav-etilészter,nek 5 ml 2 n nátriumhidroxidoldattal végzett hidrolízisével állítjuk elő a 4-[3-klór-4-<(l-pirril)-fe~ nil]-vajisavat, ennek olvadáspontja 58—60° (izopropanolból). A kiindulási anyagként szükséges 4-[3Jdór-4-(l-pirril)~fenil]-vajsav-etilésztert a következőképpen állítjuk elő: c) 15,0 g nyers 4-(4^amino-3-klórfeni±)-vajsavat feloldunk 200 ml etanolban és sósavgáz bevezetése közben egy éjjelen át visszafolyatással forraljuk. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson bepároljuik, 20 ml jeges vizet adunk hozzá és jéghideg káliumhidroxid-oldattal 9—10 pH-ra meglúgosítjuk. A szabad aminoésztert 200 ml éterrel extraháljuk, az éter es oldatot káliumkarbonát felett szárítjuk, bepároljuk és a maradékot golyós csőben desztilláljuk. A 4-(4--amino-3-klóríenil)-vajsav-etilészter színtelen olaj, amely 140° fürdöhőmérsékletan 0,005 Torf nyomáson forr. d) 14,0 g 4-(4-'a:mino-3-1 klór,fenil)-vajsav-etilésztert, 150 ml acetonitrilt és 7,7 g 2,5-dimetöxi-tetrahidroifuránt forrásig hevítünk. Ezután hozzáadunk 0,4 g p^toluolszulfonsavat 10 ml acetonitrillben oldva és az oldatot 10 percig forrásban • tartjuk. Az oldószernek csökkentett nyomáson történő elpárologtatása után sötét színű maradékot kapunk. Ezt 300 ml éterrel extraháliuk, az éteres oldatot 15 ml 10%-os káliumhidrogénkarbonát oldattal mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A kapott 4-[3-klór-4-(lHpirril)-jfenil]-vajsav-etilészter 0,005 Torr nyomás alatt 140—145°-on forr; n22D = 1,551. e) A 6. példa a) pontjában kiindulási anyagként szükséges 4-[p-(l-pirril)-fenil]-vajsav-etilésztert a következőképpen lehet előállítani: 1,4 g 2-[p-(l-pirril)-fenetil]-aeeteoetsav-e:tilésztert [lásd 14. példa a) pontját] 16 órán át 30 ml abszolút etanolban oldott 0,11 g nátriummal visszafolyatás közben forralunk. Az oldatot ezután lehűtjük, jiégecettel semlegesítjük és csök-16 kentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot 30 ml éterben oldjuk, az oldatot 5 ml vízzel mossuk, magnéziuimszulfát felett szárítjuk és újból bepároljuk. A visszamaradt olajat 5 golyós csőiben 130°-an 0,002 Torr nyomás alatt desztilláljuk. Így 4-{p^(l-pirril)-fenil]-vajsav-etilésztert kapunk; n22D =1,553.. 7. példa: 10 2,95 g 4-[p-(l~*pirril)Hfenil]-<vajsavat feloldunk . 13 ml n nátriumhidroxid-oldatban. Az oldatot szűrjük és vízsugárszivattyú-vákuumban bepároljuk. A maradékot metanolból átkristályosíti5 juk. Ily módon a 4-[p-(l~pirril)-fenil]-vajsav nátriumsóját kapjuk, ennek olvadáspontja 263— 267°. 20 8. példa: 1,5 g [p-íl-pirril^fenetilpmalonsav-dietilásztert, 20 ml 30%-os káliuimhidroxid-oldatot és 15 ml etanolt 6 órán át visszafolyatás közben 25 forralunk. Az oldatot vízsugárszivattyúvákuumban bepároljuk, a maradékot 20 ml vízben oldjuk és 10 ml éterrel extraháljuk. A vizes fázist elválasztjuk és tömény sósavval pH = 1—2 értékre megsavanyítjuk. A kivált kristá-30 lyokat leszívatjuk, alkalmanként 5 ml vízzel kétszer mossuk és tömény kénsav felett exszikkátorban szárítjuk. (A nyers [p-(l-pirril)~fenetil]-ínalonsav erős gázfejlődés közben 170— 174°-on olvad.) Az így kapott nyers savat 50 35 mg rézporral együtt fokozatosan 180°-ra hevítjük, amig gázfejlődést többé már nem figyelhetünk meg (kb. 10 perc). A reakciÓHmaradékból a savat 50 ml éterrel extraháljuk. Az étert elpárologtatjuk és a maradékot golyós csőiben 40 desztilláljuk. Így 180—200° fürdőihamársókleten és 0,006 Torr nyomás alatt tiszta 4n[p-.(l-pirril)-fenil]-vajsavat kapunk, melynek olvadáspontja 113—114°. A kiindulási anyagként szükséges helyettesi-45 tett maionésztert a következőképpen állítjuk elő: a) p-nitro-fenetilbroimidot ónkloriddal p-amino-fenetilbromid-hidrokloriddá redukálunk, melynek olvadáspontja 195—200°. 50 b) 3,5 g p-aminofenetilbromid-hidrokloridból tömény káliuimhidroxid-oldattal felszabadítjuk a bázist, éterrel extraháljuk és magnéziumszulfát felett szárítjuk. Az éternek vízsugárszivaty-55 tyú-vákuuimiban 30° fürdőhőmérsékleten történt ledesztillálása után visszamaradt nyers p-amino-feneti'lbroimidot (2,7 g) 30 ml jégecettel és 1.8 g 2,5-dimetoxi-tetrahidrofuránnal 130°-ra előmelegített olajfürdőn 15 percig visszafolyatás „ közben forraljuk. A reakcióelegyet ezután 12 Torr nyomáson bepároljuk és a maradókot 140— 150°-on és 0.002 Torr nyomás alatt golyós csőben desztilláljuk. A kristályos p-(l-pirril)-fenetilbromidot metanolból átkristályosítjuik, ami 65 után az anyag 101—103°-on olvad. S
