160098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémszálak és fémrudak volumetrikusan méretpontos darabolásához
160098 Y 8 Ugyanakkor az első impulzus beíródik a neki megfelelő 49 vagy 49' kimeneti tárolóba. Alapállapotban az 5.3 számláló nulla állapotban van és a 60 kapun keresztül az 52 impulzisgenerátor működését meggátolja (0-tól el- 5 térő állapot esetén a generátor működik). Az első impulzus a 62 kapun keresztül indítja a számlálót, amely a 0 állapotból kilépve az 52 generátor működését megindítja és számlálja annalk impulzusait. Az 54 kapuzó állapota io alaphelyzetben olyan, hogy a számláló előre számlál. A második impulzus, amely az elsővel ellenkező oldalon jelenik meg, bebillenti a neki megfelelő bemeneti tárolót, de a kimeneti tárolóiba 15 a zárva talált 55—55' kapu miatt nem tud beíródni. A második impulzus hatására a 48 és 48' bemeneti tárolók olyan állapotba kerülnek, hogy az 55 és 55' kapuk zárva, az 56 kapu nyitva 2 o van. A második impulzus a nyitott 59 kapun keresztül, az 54 kapuzót átbillenti, ettől kezdve a számláló visszafelé számlál. A harmadik impulzus szerepe attól függ, ,5 hogy a t1 <t 2 vagy ti>t 2 eset áll-e fenn. A ti<jt2 esetben az 53 számláló a második impulzus után visszatér a 0 állapotba, mielőtt még a harmadik impulzus megérkezett volna, ugyanis pontosan annyi impulzus szükséges a ... hátrafelé számlálásnál a nullázódásához, mint amennyit előreszámlálásnál kapott. A számláló nullázódása következő funkciókat végzi: 35 a) leállítja az 52 generátort, b) alapállapotba billenti a 48—48' bemeneti tárolókat, c) „előre" állásba billenti az 54 kapuzót, d) kiolvassa a 49—49' kimeneti tárolókat. Mivel ebben az esetben az 50 kommutátor ° állapotban van, a 49—49' tárolók egyikében tárolt impulzus az 51 kapurendszeren keresztül a neki megfelelő 65—'65' kimenő pontok egyikén jelenik meg, a megjelenés helye a forgásirányra jellemző. 45 Ezután a rendszer nyugalomban marad a harmadik impulzus érkezéséig, amelyre az elsővel teljesen azonos módon reagál. 50 A t1 >t 2 esetben az első és második impulzus ugyanazokat a funkciókat végzi, mint az előbbi esetben, a harmadik impulzus szerepe azonban különbözik, mivel az idő aránya miatt a számláló nem tud nullázódni a harmadik impulzus érkezéséig. A ti>t2 esetben, habár az első impulzus tárolódott a 49—49' kimeneti tárolók valamelyikében, mégis a második impulzus képviseli a forgásirányt, amely viszont az elsővel ellentétes oldalon jelenik meg. Ezért a kimeneti tárolóik kiolvasásakor a kimenő impulzust a megjelenési helyével ellentétes kimenő pontra kell juttatni. Erről gondoskodik az 50 kommutátor, amely a 61 és a nyitvatalált 56 kapun keresztüljutó 65 55 60 harmadiik impulzus hatására átbillen és az 51 kapurendszer segítségével a két kimenőpontot felcseréli. Ezután a számláló nullázódásakor a 49'—49' kimeneti tárolók valamelyikéből kiolvasott impulzus az ellentétes oldali kimenő pontra jut. A számláló nullázódásalkor ugyanazokat a funkciókat végzi, mint az előző esetben, ezen kívül a 64 késleltetésen keresztül az 50 kommutátort alapállapotba billenti vissza. Ezután a rendszer nyugalomban marad a következő impulzus érkezéséig. A következő impulzus által megindított folyamat már a t1 <t 2 eset szerint zajlik le. Az elektronikus egységek félvezetőkből vannak felépítve. A 41 amplitúdó korlátozó fokozat ,,diódás limiter" néven közismert kapcsolás. A 42 négyszögösítő fokozat monostabil multivibrátor. A 46 logikai egységben szereplő 48—48', 49— 49', 50, 54 egységek bistabil murtivibrátorok. Az 53 számlálólánc bistabil multivibrátorokból van felépítve. Az 52 egység astabil multivibrátor. A 8. ábrán látható a mérőfej harmadik egysége, amelynek feladata, hogy érzékelvén a mérőfejben jelenlevő mérendő anyagot, jelzést adjon a számítóegység felé a térfogat számlálás megkezdésére, ül. leállítására. A kezdet-és végjelző egység észlelő elemei a mérőfejen nyernek elhelyezést úgy, hogy a keresztmetszet érzékelő induktortól egy-egy előre megadott távolságban érzékeljék az előre haladó anyag elejét, majd végét. A 66 rúd elejét és 67 végihelyzetét érzékelő fototranzisztorok jelei a 68, 69 erősítő részegységekben felerősítve a 70 logikai egységbe kerülnek. A logikai egység biztosítja, hogy csak a szükséges kezdet- és végjelek képződjenek a buga helyes mozgásirányának és tényleges helyzetének megfelelően. A kezdet- és végjelek a 71 jelformálóban a megfelelő fommálás után a 7.2 és 73 kimenetökre jutva megindítják a jelfeldolgozást a kellő időben és leállítják azt az utolsó levágandó hossz tárolása után, továbbá az ütköző vezérlő egységbe juttatva azt első vágásba vezérlik. A 9. ábrán látható a találmány szerinti berendezés jelfeldolgozója, melynek egységei: 74 frekvenciamérő. 75 jelérzékelő, 76 aritmetika, 77 összehasonlító és kódtároló, 78 kódtároló és dekódoló. Jelfeldolgozó egységnek feladata, hogy a keresztmetszetmérő és útmérő egységek által szolgáltatott információkat feldolgozza és meghatározza az előírt térfogathoz tartozó, darabolási hossznak megfelelő kódszerimti ütközőállást. A jelfeldolgozó egység működése megindul' a mérőfej rúdeleje és vége érzékelő rendszertől 4
