160098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémszálak és fémrudak volumetrikusan méretpontos darabolásához
9 kapott „ind" jel hatására. A jelfeldolgozó bemenetére érkező fm . frekvenciajel (5500 Hz— 14500 Hz) a darabolandó buga keresztmetszetét képezi le lineárisan. A berendezés másik bemenetére érkező +Sm és —iSm számosság je- 5 lekkel a buga által megtett utat képezzük le 0,5 mm-es egységekben. A mért keresztmetszetből és a megtett útból térfogat egyenlőség alapján hibajelet képezünk az olló ütköző rendszeriének beállítása céljából. io Az alábbi egyenlet felhasználásával: „ _1 Sm -if m (30 7 3 500 9 ' 15 ahol S0 a névleges bugalhossz Sm a mért hossz (megtett út) fm(30) a mért frekvenciás 30 Hz-es egységekben. 20 Az f„, frekvenciát folyamatos átlaggyakoriságmérővel mérjük egy 15360 Hz-es óragenerátor jeleivel való összehasonlítás alapján. A +S m és — Sm útjelek különbségét reverzibilis számláló segítségével képezzük. A kü- 25 lönbséget szorzó áraimlköíben szorozzuk 7/9-del és szorzóműben képezzük az f m (30 ) • S„, 500 ' 30 szorzatot. Utóbbi szorzat képzéséhez az útjelet 16-tal szorozzuk, hogy megfelelő pontosságú szorzatot képezhessünk. Ezt a szorzatot ismét szorzóáram- 35 körben szorozzuk 1/3-dal. A két végeredmény összegezésével kapjuk az (1) egyenlettel leírt S0 névleges úthosszát, a mérési eredményekből. Az S0 névleges úthosszát képező számosság jelet előválasztó számlálóba vezetjük, mely- 40 nek kimenetén a beállított hossz elérése után jelenik meg. Másrészt S0 és S m különbségét képezve binárisan kódolt hibajelet kapunk ás egy siftregiszterben tárolunk. A siftregiszterbe beírás akkor történik, amikor az előválasztó je- 45 let ad. A beírás helyét külön logikai áramkör szabja meg. A kiolvasás a kiolvasójel hatására történik. Ez egyben lépteti a regisztert. A siftregiszter kimenetén dekódoló hálózat és erősítő biztosítják, hogy a kimenet szintje és kód- 50 ja a csatlakozó berendezéghez illeszkedjék. A 10. ábrán látható ütköző vezérlő egység mint a találmány szerinti daraboló berendezés darabolási hossz behatározó egysége a 9. áb- 55 rán ismertetett jelfeldolgozó egységtől, illetve a szintén ezen egységbe tartozó 78 kódtárolótól kap utasítást a 80 kiolvasójel hatására. Ennek megfelelően a 79 összehasonlító 81 ütköző és vágástvezérlő, továbbá a 82 rúdvégkitoló és 83 go ütköző beállító egységek végzik a beállítást. Az ütközőrendszer feladata az előtolt darabolandó anyagot úgy megállítani, hogy a darabolási sík és az ütköző közötti távolság a számítóegység által adott méretnek feleljen meg. 65 10 A további darabolási ciklusok a fentiekben leírtaknak megfelelően automatikusan folytatódnak a prograimtárolóba beadott darabszám értékének megfelelően. összefoglalóan a volumetrikusan méretpontos daraboló rendszer a következőképpen működik : A darabolandó rúd vagy szálanyag feldarabolása előtt a következő műveleteket kell elvégezni: a programtároló egységbe be kell programozni a darabolandó anyag előírt térfogatához tartozó névleges darabolási hosszt és a levágandó mennyiség darabszámát. A darabolandó anyag ezután rákerül a daraboló szerkezetre és megkezdődhet a darabolás, miután az ütközőt a névleges keresztimetszetnek megfelelő hosszra beállítottuk, valamint a rúd eleje érzékelőt és a keresztimetszetmérő egységet is a daraboláshoz megfelelő keresztmetszet értékre beállítottuk. A keresztmetszet mérést az előzőekben leírt módon, érintésnélküli módszerrel induktív úton végezzük és folyamatosan mérjük a mérőtekerosen áttolt rúd keresztmetszet változásait. A rúd hosszanti előrehaladásának érzékelésére a találmány szerinti léptetőmotoros hossz elmozdulásmérést alkalmazunk. A rúd előrehaladtában egy csúszásmentességet biztosító dörzskerék rendszerrel és megfelelő áttétellel hozza forgásiba a léptetőmotort, mely a szükséges útimérési pontosságnak megfelelő és az elmozdulással arányos mennyiségű impulzus számosság jeleit állít elő és továbbít — az elmozdulás irányát is figyelembe véve — a jelfeldolgozó egység felé. A darabolandó rúd előrehaladtában elérve a rúdeleje érzékelőt, a jelfeldogozás megindul, a rúdvége érzékelő . előtt pedig a rúdvége elhaladva a jelfeldolgozás leáll, a fentiekben részletezett módon. A keresztmetszet-mérő egységből és a rúdhelyzetértékelő egységből kikerülő jelek megfelelő formálás után jutnak a. jelfeldolgozó egységbe. A jelfeldolgozó egység működése megindul a helyzetértékelőtől kapott jel hatására és a keresztmetszetnek megfelélő frekvencia jeleket, valamint az útmérő egységtől kapott impulzus számosság jeleket inkrementálisan leképezi. Amint a jelfeldolgozóban leképezett érték eléri a programtárolóba beadott értéket, akkor az összehasonlító egység hibajelet képez. A hibajel a névleges rúdkeresztmetszet és a ténylegesen mért keresztmetszet különbségéníik megfelelő darabolási hosszkorrakciió kódjel. A hibajel közvetlenül, vagy a kódtároló egységen keresztül közvetve (amennyiben a mérés és a vágás nem egy síkban történik) működteti a kódadót és ütközőt, valamint a vágást-vezérlő egységet. A kódadót és ütközőt, valamint a vágást-vezérlő részegységben képződő ütközőhelyzet kódjel, valamint a kódtároló részegységben képződött ütközőt beállító kódjel a kódösszehasonlító egységbe kerül és a kétféle kódjel megegyezéséig elállítja az ütközőt beállító (végrehajtó) részegységet, amely az ütközőt korrigáló kód-5
