160054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szárított gyümölcsmorzslék előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. XI. 28. Közzététel napja: 1971. IX. 08. Megjelent: 1973. I. 31. (BE—1022) 160054 Nemzetközi osztályozás: A 23 b 7/02; A 23 n 9/00; A 23 n 15/04; F 26 b 3/00 Feltalálók: Gödény Vince főmérnök, Nyíregyháza, Kardos János főtechnológus, Nyíregyháza, Burits Oktáv szakértő, Kecskemét, Kállai László főosztályvezető, Budapest, Virág Miklós igazgató, Vásárosnamény Tulajdonos: Beregi Termelőszövetkezetek és a MÉK Gyümölcs-Zöldség Feldolgozó Önálló Közös Vállalkozása, Vásárosnamény Eljárás és berendezés szárított gyümölcsmorzsalék előállítására 1 A találmány eljárás és berendezés szárított gyümölcsmorzsalék előállítására, főleg szárított almamorzsalók előállítására. Különböző gyümölcsök szárítására és aszalására a gyakorlat és az irodalom egyaránt számos megoldást ismer. Bármelyik alkalmazott eljárással előállított gyümölcs-szárítmány azonban szerkezeténél és tulajdonságainál fogva csalk nagy darabokban szárítható és a szárítmányból morzsalók nem készíthető. A szárított gyümölcs ugyanis lágy szerkezete, magas cukortartalma miatt rendkívül tapadós, azaz morzsolása rendkívül nehéz. A nagy darabokban szárított gyümölcs az ép sejtszerkezet miatt nehezen duzzasztható vissza, ami különösen indokolja a szárított, sejtszerkezetében feltárt gyümölcsmorzsaléik keresletét. A gyümölcsfajtákon belül alma szárítására is számos eljárás ismeretes. Ilyen általánosan használt eljárásnál az. almát meghéj ázzak, magtalanítják és felszeletelik, esetenként barnulás ellen vegyileg kezelik. Az így előkészített almaszeleteket meleg levegőáramban szárítják. A szárítás során az almaszeletek nedvességtartalmuk nagy részét elveszítik. A. szárítást először az almaszárítmány 16—30% nedvességtartalmáig végzik, majd ezt követően az almaszárítmány t perforálják, préselik és végleges nedvességtartalmáig, azaz 5%-nál kisebb nedvességtartalomig szárítják. A gyakorlat bizonyítja azt, hogy ez a művelet még hosszas áztatás után is csak részben biztosítható. Ezen eljárásnak az a hátránya, hogy a szétrepeszteti cellaszer-5 kezet következtében az almaszelet nem nyeri vissza eredeti vastagságát és víztartalom visszajuttatása esetén nyálkás, esztétikailag kifogásolható terméket eredményez. Mindezideig tehát gyümölcsmorzsalék, gyü-10 mölcsliszt elkészítése igen nagy gondot jelentett, mert a paritás, aprítás — éppen a cukortartalom miatt — gyakorlatilag még teljes kiszárítás esetén is nehezen volt megvalósítható. Gyümölcs aprítására is ismeretes számos be-Í5 rendezés, ilyen például olyan megoldás, amelynek forgó dobján aprítást végző fogas vágóélek csavarmenet alakban vagy sorosan vannak elrendezve. Hátránya azonban az ilyen megoldásoknak, hogy a fogak hamar eltömődnék, 20 ami az aprítást gyakorlatilag lehetetlenné teszi. A találmány célja a felsorolt hátrányok kiküszöbölése mellett olyan eljárás kialakítása, amellyel szárított, morzsolt gyümölcs állítható elő nagyüzemi módon. Célja továbbá olyan 25 berendezés kialakítása, amellyel nagy cukortartalmú szárított gyümölcs is morzsolható, porítható. A találmány tehát eljárás szárított gyümölosmorzsalék, főleg szárított, morzsolt, porított also ma előállítására, amelynek során a gyümölcsöt 160054