160018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagok, így huzal- és rúdanyagok folyamatos táplására és alakítására
11 tük — és a rúdra sugárirányban G nyíllal jelzett nyomás, továbbá H nyíllal jelzett, hosszirányban ható, sűrűn folyó folyadék által keltett húzóerő hat. 5 Amikor az F folyadék eléri a 12 extrudáló szerszámbetét homlokfelületét, ez a folyadékot eltereli, illetve a Ci folyadékátbocsátó csatornákon keresztül a 20 áramlási irányt változtató kamra Y csatornáiba irányítja és — amint a 10 szaggatott vonalak mutatják — a folyadék a 20 és 22 áramlási irányt változtató kamrák egyvonalban levő és kapcsolatban álló Y csatornáin keresztül bal oldali irányban folyik. Amikor a folyadék eléri a 36/2/ válaszfal 44 lyuk nélküli 15 záró felületeit, elterelődik és visszafelé fordul a C4 folyadékátbocsátó csatornán keresztül az áramlási irányt változtató második, 30/2 / kamrabetét központi 33 furata és R rúd közötti gyűrűalakú térbe. A D3—D3 nyilak révén jelölt módon a fo- 20 lyadék a második 22 áramlási irányt változtató kamrában levő R rúd /IL3 hossza mentén jobb oldali irányban áramlik, ahol ez a /ÍL3 hossz mentén az R rúdra az előzőkben ismertetett tengelyirányú és' sugárirányú feszültsegnövekede- 25 sekkel hat. Amikor a folyadék eléri a 36/x / válaszfal lyuk nélküli 44 záró felületeit, ezek a nyomás alatt levő F folyadékot ismét elterelik és a folyadék 30 bal oldali irányban áramlik a C3 folyadékátbocsátó csatornákon keresztül, bejut és keresztüláramlik a 22 és 24 áramlási irányt változtató kamrák egy vonalban és összeköttetésben levő X csatornáin. A 36/3/ válaszfal záró vagy lyuk 35 nélküli részeit elérve a folyadék a Cg folyadékátbocsátó csatornákon keresztül gyűrű alakú térbe áramlik, amely a rúd felülete és az áramlási irányt változtató 30/3 / kamrabetét 33 központi furata között van. A D5—D5 nyilak révén jel- 40 zett módon a folyadék a rúdnak harmadik, 24 áramlási irányt változtató kamrában levő <dLr> hosszú felületszakasza mentén jobb oldali irányban áramlik és a rúdnak e részében tengelyirányú és sugárirányú feszültségnövekedést okoz. A 45 36/2 / válaszfal lyuk .nélküli 44 záró felületeinek elérésekor ez a folyadékot eltereli és visszairányítja a C5 folyadékátbocsátó csatornán keresztül a 24 és 26 áramlási irányt változtató kamrák Y csatornáiba. A folyadékot a 36/«/ és 36/ 3 / válasz- 50 falak jobboldali irányban keresztüláramoltatják a negyedik 26 áramlási irányt változtató kamrán, baloldali irányban az áramlási irányt változtató kamra Y csatornáin, azután a folyadék 68 kivezető nyílásokon keresztül a B ponthoz 55 jut. Ezen a ponton a folyadékot valamilyen megfelelő módon hűtjük. A folyadék visszaáramlik az F/p folyadékszivattyúhoz, amely a folyadékot újból nyomás alá helyezi és az előzőkben ismertetett, váltakozva visszaterelő áramúton keresz- »Q tül újra cirkuláltatja. A sűrűn folyó folyadék révén keltett és ismertetett módon rúdra átvitt súrlódó erők eredője a rudat a 12 extrudáló szerszámbetét által rúdra kifejtett EA ellenerővel szemben előre- 65 12 mozgatja, minek eredményeként a rudat folyamatosan 14 huzallá extrudáljuk. Így az előzőekben ismertetett példában a határozatlan hosszúságú R rudat folyamatosan a sűrűn folyó folyar dék révén rúdra húzóerőt kifejtő 10 betápláló berendezésbe juttatjuk, itt nyomás alá helyezzük és sűrűn folyó folyadék révén keltett húzóerők révén alakító eszköz felé, 12 extrudáló szerszámbetét felé toljuk és a rúdból folyamatosan határozatlan hosszúságú 14 huzalt extrudálunk. A találmány szerinti, sűrűn folyó folyadék révén keltett húzóerőkkel való betáplálási eljárásnál egy adott dy átmérőjű R rúd előremozgatásának és adagolásának végrehajtására szolgáló, áramlási irányt változtató kamrák később ismertetésre kerülő kiviteli jellemzői kielégítő eredményeket hoztak. Ezeket a tervezési jellemzőket álló R rúd, áramlási irányt változtató álló 30 kamrabetétek és áramló sűrűn folyó folyadék alapján határoztuk meg. Figyelembevevő a 3. ábrát és az előző ismertetésből azt, hogy egy áramlási irányt változtató kamrában levő AL hosszúságon a sugárirányú ASR feszültségnövekedés egyenlő az e hosszon fellépő AP nyomáseséssel, a következőket találtuk: 1. A sűrűn folyó folyadékban az áramlási irányt változtató 30 kamrabetét Ah hosszán a AP nyomásesés nem haladja meg a rúd SY folyási határát és a AP esés egyenlő az áramlási irányt változtató 30 kamrabetétben levő Ah rúdrészfoen létrejövő tengelyirányú ASA feszültségnövekedéssel, azaz AP = ASA 2. A folyadéknak 30 kamrabetét 33 központi furata és rúd közötti gyűrű alakú téren való keresztülszivattyúzásához szükséges teljes erő egyenlő (d^ — dg*) -—AP, 4 ahol di a kamrabetét furatának átmérője és da a rúd átmérője. 3. Feltételezzük, hogy a folyadéknak gyűrű alakú téren való keresztülszivattyúzásához szükséges ossz erő arányosan oszlik el a rúd felülete és a kamrabetét furatának felülete között (amint ezek mentén nyilakkal jelöltük) a relatív felületnagyságnak megfelelően. így az ossz erőnek rúd felületére jutó része 4. A felület mentén áramló folyadék viszkozitása révén keltett húzóerő hatására a rúdban létrejövő tengelyirányú erőnövekmény nagysága ASA d 2 * -J- • 5. A rúdban keltett tengelyirányú erőnövekedés egyenlő az áramló folyadék által rúd felületén eloszló arányos erővel. Így a 3. és 4. bekezdésekben levő matematikai kifejezéseknek egymással egyenlőnek kell lenni, ezért 6
