160018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagok, így huzal- és rúdanyagok folyamatos táplására és alakítására
1&0018 13 4 di + d2 14 = ASA d.*Mivel az 1. bekezdésből &P ••*= ASA, ezért ezek az előbbi egyenletből elhagyhatók és az egyenlet 5 megoldása után azt kapjuk, hogy a kamrabetét furatának dt átmérője egyenlő a rúd d-j átmérőjének kétszeresével, azaz di == 2d-j. Mint az előzőkben említettük, a fenti tervezési 1" kiindulási értékek azon alapulnak, hogy a. rúd áll. A rúd előremozgása folyamán a feltételek természetesen változnak és azt találtuk, hogy a tényleges gyakorlatban a kamrabetét furata di átmérőjének a rúd d> átmérője kétszeresénél 15 nagyobbnak kell lenni. Például azt találtuk, hogy alumínium rúdnak a rúdkeresztmetszet 17%-kal való csökkentésénél 10,4 méter/perc sebességgel való előremozgatásához és extrudálás^hoz jó eredményt kapunk, ha az áramlási irányt 20 változtató kamra furatának dj átmérője a rúd dj átmérőjének 2,2-szerese. A fenti tervezési alapkövetelményekből, főként az 5. bekezdésben levőből következik, hogy 25 az áramlási irányt változtató 30 kamrabetét furatának di átmérője csak a rúd d> átmérőjétől függ. A következő egyenlet határozza meg az egyes tényezők egymáshoz való szükséges viszonyát. E tényezők bármelyike a másikhoz viszo- 30 nyitva változtatható. 6. /IP <= 9,833,102 vLQ di — d2 *d2 35 40 ahol: 4>P = az áramlási irányt változtató kamrában fellépő nyomásesés. v = az F folyadék helyiségnyomáson centistokeban mért viszkozitása. L = az áramlási irányt változtató kamra hossza (láb). Q = a 30 kamrabetét 33 központi furata és az R rúd közötti gyűrűalakú téren percenként 45 keresztüláramló folyadék mennyisége (köbhüvelyk). dt, dg =?= a kamrabetét furata átmérőjének és a rúd átmérőjének mérete (a közöttük levő arányt az 5. bekezdésben feltüntetett egyet* let adjia (hüvelyk). 50 A találmány tárgyának területén jártas szak^emberek gyakorlati munkájához a 6. bekezdésben ismertetett egyenlet jelentős segítséget nyújt. Például ha egy AP értéket választottunk az 1. bekezdésben ismertetett tervezési követelményeknek megfelelően, azaz valamivel kisebb értéket, mint az előremozgatni kívánt rúd anyagának folyási határa, és meghatároztuk az 5. bekezdésnek megfelelőéin a dt és d? közötti arányt, a v viszkozitást és ebből a választandó folyadékminőséget, az áramlási irányt változtató kamra L hossza és a Q átáramló folyadékmennyiség a többiekhez viszonyítva változtatható. A v visz- 65 60 kozitás és a Q átáramló folyadékmennyiség például gyakorlati szempontokból, a megfelelő folyadékok és folyadékszivattyúk kereskedelmi forgalmára tekintettel választható meg. Találmányunk egyik foganatosítási módjánál az előbbi tervezési feltételeket, illetve követelményeket használva egy körülbelül 350 kg/cm2 folyási határral rendelkező alumíniumrudat percenként 10,4 méteres sebességgel mozgattunk előre és extrudáltunk keresztül egy kúpos szerszámbetéten (szöge 403 volt) megközelítően 700 kg/cm2 -es extrudáló nyomással, amely rúdon a rúd keresztmetszeti területe 17%-nak megfelelő méretcsökkentést hoztunk létre. A sűrűn folyó folyadék révén keltett erőkkel dolgozó betápláló berendezésnek negyven áramlási irányt változtató kamrája volt, amelyek hosszát 6,35' cm-re választottuk. A rúd d,2 átmérője 0,752 cm, az áramlási irányt változtató kamrabetétek átmérője pedig 1,65 cm volt. A percenként átáramlott Q folyadékmennyiség 1,965 cm3 volt ós az egyes áramlási irányt változtató kamrákban fellépő AP átlagosan, megközelítően 17,6 kg/cm2 volt. A használt sűrűn folyó folyadék viszkozitása helyiségnyomáson 2 000 000 centistoke volt, amely folyadék 50 térfogatszázalék kisméretű politén port és 50 térfogatszázalék helyiségnyomáson 5 000 000 centistoke-os szilikon jellegű folyadékot tartalmazott. Általában e kiviteli alakhoz a gyakorlatban használható folyadékok az előremozgatni kívánt anyagot vagy rudat jól nedvesítik és előnyös, ha a használt folyadékok nyomáshoz, hőmérséklethez és nyírási értékhez viszonyított viszkozitásaváltozása minimális. Azok a folyadékszivattyúk, amelyek az F sűrűn folyó folyadék nyomás alá helyezésére és szivattyúzására használhatók, kettősműködésű vagy kétdugattyús szivattyúk, amelyek előnyösen állandó teljesítményűek, megfelelő nyomásértéknél Q folyadékszállítási teljesítményük jó. Azonban adott folyamatos üzemeltetéshez kielégítő egydugattyús szivattyú alkalmazása is, amelynek megfelelően nagy tartálya van. A? X csatornák és Y csatornák elég nagyra készítendők ahhoz, hogy valamely folyadék e csatornákon való keresztülhaladása folyamán fellépő nyomásesés a AP nyomásesésekhez viszonyítva kicsi legyen. Így az A és B pontok közötti folyadéknál tapasztalt átlagos APT nyomásesés lényegében csak a lineárisan megszakított Di, Ds, .. D7 áramképszakaszokon oszlik el. Az előző példára és sűrűnfolyó folyadék révén keltett húzóerővel dolgozó ismertetett betápláló berendezésre vonatkozóan megjegyezzük, hogy a 30 kamrabetétek központi 32 testrészének külső felülete és a 16 ház 18 furatának felülete közötti távolság 0,96 cm volt. Az egyes válaszfalak vastagságát 0,32 cm-re választottuk. A 7. ábrán találmányunk egy további kiviteli alakjának, illetve foganatosítási módjának vázlatát szemléltettük. Ez hasonló az 1. ábrán vázolt 7
