159984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 5-(3-cianopropil)-hidantoin előállítására

3 féle gyakorlati kiviteli módok szerint. A 4--ciano-butiraldehid egylépéses eljárásban rea­gáltatható a három reaktánssal, de eljárhatunk oly módon is, hogy az aldehidet először egy cianid-reaktánssal ciánhidrinné alakítjuk, majd ezt a ciánMdrint hozzuk reakcióba a többi re­aktánssal. E reakció során kívánt esetben elő­ször egy ammónium-reaktánst reagáltathatunk a ciánhidrinnel, majd az így kapott reakcióter­méket alakíthatjuk át a széndioxid-reaktáns­sal való reagáltatás útján a kívánt hidantoin­ná. Lehetséges továbbá oly módon is eljárni, hogy először az aldehidet egy cianid- .és.am­mónium-reaktánssal, a széndioxid-reaktáns hoz­záadása nélkül reagáltatjuk, majd az így ka­pott reakcióterméket hozzuk a széndioxid-re­aktánssal reakcióba. A találmány szerinti eljá­rás során a reakcióközeg is változtatható. Al­kalmazhatunk reakciófcözegként vizet vagy víz és valamely, a reakció szempontjából közömbös szerves oldószer, mint metanol vagy etanol elegyét. Ha a reakciót több lépésben folytatjuk le, akkor szükség esetén az egyes lépéseket más és más reakcióközegben folytathatjuk le. Elő­nyösen azonban vizet használunk reakciókö­zegként a találmány szerinti eljárásban és a 4-ciano-butir aldehidet egylépéses eljárásban reagáltatjuk a három reaktánssal. Víz reakcióközegként való alkalmazása ese­tén a víznek a reagáltatandó 4-ciano-butiral­dehidhez viszonyított mennyiségi aránya széles határok között változtatható, anélkül, hogy ez­által a termelési hányadot észrevehetően be­folyásolnak. Minél kevesebb víz Van jelen — az egyéb reakciókörülmények változatlanul tar­tása mellett — annál nagyobb nyomást kell alkalmazni a reakció lefolytatására, arra való tekintettel, hogy az ammónium-reaktáns fen­tebb említett mennyiségét ammónia és/vagy ammóniumhidroxid alakjában kell a reakció­elegyhez adni. Ha viszont az aldehid mennyisé­géhez viszonyított vízmennyiség nagy, akkor ipari méretekben az eljárás lefolytatására al­kalmazott .készülék méretét kell megfelelően nagyra választani. Előnyös tehát, ha a talál­mány szerinti eljárásban a reagáltatandó 4--ciano-butiraldehid 1 g-jára számítva 4—20 g vizet alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás különböző hő­mérsékleteken folytatható le. Előnyösen 30 °C és 90 °C között dolgozunk, minthogy a hőmér­sékleti határok között a gyakorlatban már ki­elégítő reakciósebességet érhetünk el és az ilyen hőmérsékleteken alkalmazandó nyomás műsza­ki szempontból még nem jelent hátrányt. A cianid-reaktáns mennyiségi aránya vál­toztatható a találmány szerinti eljárásban. 1 mól reagáltatandó 4-eiano-butiraldehidre elő­nyösen 1—1,5 mól cianid-reaktánst alkalma­zunk, minthogy ennél nagyobb cianid-mennyi­ség nem befolyásolja a termelési hányadot, viszont az eljárás ipari méretekben történő ki­vitelezése esetén nehézségeket okozhat. A szén-4 dioxid-reaktánst előnyösen szintén 1—1,5 mól mennyiségben alkalmazhatjuk 1 mól reagálta­tandó 4-ciano-butiraldehidre számítva. Ennél nagyobb mennyiségű széndioxid-reaktáns alkal­mazása tapasztalataink szerint nem nyújt to­vábbi előnyt a találmány szerinti eljárásban. A találmány szerinti eljárás gyakorlati ki­viteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a j0 találmány köre nincsen ezekre a példábra kor­látozva. 1. példa: 15 Egy keverővel felszerelt háromliteres auto­klávba beviszünk 1800 g 25 súly%-os vizes ammónia-oldatot és 240 g (2,6 mól) ammóni­umkarbonátot. Ezután keverés közben hozzá-2Ű adunk 95 ml (2,5 mól) folyékony ciárahidro­gént és a kapott elegyet 70 °C hőmérsékletre melegítjük. Ezen a hőmérsékleten keverés közben, 1 óra alatt hozzáadunk 194 g (2 mól) 4-ciaino-butiraldehidet. Ezután a reakcióelegyet még 3,5 óra hosszat 70 °C hőmérsékleten tart­juk. A reakcióelegyet csökkentett nyomáson bepároljuk szárazra, majd a maradékot víz­ből átkristályosítjuk. A bepárláskor elillanó ammónia kívánt esetben felfogható és vissza­nyerhető. Ily módon 312 g 5-(3-cianopropil)-hidantoint kapunk, amely 157—160 °C-on olvad. A 4-ci­ano-butiraldehidre számított termelési hányad 93,4%. (Az átkristályosításkor visszamaradó S5 anyalúg még kb. 10 g nyers 5-(3-cianopropil)­-hidantöint tartalmaz.) 2. példa: 40 Egy keverővel ellátott kétliteres autoklávba beviszünik 680 g 25 súly%-os vizes ammónia­oldatot, 288 g (3 mól) ammóniumkarbonátot és 390 g vizet. 45 Ezután keverés közben 116 ml (3 mól) csepp­folyós ciánhidrogént adunk hozzá. Az így ka­pott elegyhez 25 °C körüli hőmérsékleten, ke­verés közben, 1 óra alatt hozzáadunk 194 g (2 mól) 4-ciano-butiraldehidet. A kapott ele-50 Svet keverés közben 4 óra hosszat 55 °C körüli hőmérsékleten tartjuk, majd csökkentett nyo­máson bepároljuk szárazra. A maradékot víz­ből átkristályosítjuk. Ily módon 284 g 5-(3-cianop:ropil)-hidantoint 55 (az elméleti hozam 85%-a) kapunk, amely 155— 159 °C-on olvad. 3. példa: _0 Egy keverővel felszerelt 25 literes autoklávba beviszünk 3400 g 25 súly%-os vizes ammónia­oldatot, 720 g (7,5 mól) ammóniumkarbonátot és 28,5 g vizet. Ezután keverés közben 213 ml (5,5 mól) cseppfolyós ciánhidrogént adunk tó hozzá. Az elegyhez 25 °C körüli hőmérsékle-9

Next

/
Thumbnails
Contents