159983. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált 2,4-diamino-6-klór-pirimidineket tartalmazó gyomirtószerek

159983 A találmány szerinti gyomirtószerek kiváló hatásúak nem kívánatos növények, különösen kétszikű gyomok, mint a lándzsás útifű (Plan­tago lanceolata), disznóparaj (Amaranthus ret­roflexus), pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), fehér libatop (Chenopodium album), ragadós galaj (Gallium aparine), tyúkhúr (Stellaria me­dia), aggófű (Senecio vulgaris), valamint nem kívánatos füvek, mint a kakaslábfű (Echinoch­loa grusHgalli), parlagi ecsetpázsit (Alopercurus pratensis), muhar (Setaria sp.) stb. ellen. Az I általános *képletű vegyületek és szerves vagy szervetlen savakkal alkotott sóik kiváló gyomirtó hatásuk mellett szelektív gyomirtó hatást mutatnak termesztett növények gyomir­tásánál is. Például a kukorica, búza, burgonya, hagymás növényeik, például a vöröshagyma stb. nem károsodnak a találmány szerinti gyom­irtószer olyan hatóanyagkoneentrációjának al­kalmazása esetén, amelytől a gyomok kipusz­tulnak, különösen abban az esetben, ha a szert a termesztett növények és gyomok kikelése után használjuk. A találmány szerinti szerek a nem kívánatos növények kikelése előtt és után hatnak. A 662 501 számú olasz, valamint a 344 259 számú svájci szabadalom leírása már közölt szerkezetileg hasonló, gyomirtó hatású vegyü­leteket. Azok a gyomirtoszerek, amelyek ható­anyagként egy vagy több I általános képletű vegyületet ési/vagy ennelk sóit tartalmazzák, meglepő módon jelentősen nagyobb hatást és szelektivitást mutatnak, mint a fent említett szabadalmi leírásokban közölt gyomirtó hatású vegyületek. Eszerint a találmány szerinti gyom­irtószerek valóban műszaki haladást jelentenek. A vegyületek a gyomirtószereknél szokásos hígító- és hordozószerekkel keverve alkalmaz­hatók. A hatóanyagok ismert módon a szokásos eszközökkel juttathatók a talajra vagy a gyo­mokra. A kezelés történhet a gyommal borított területen vagy a gyomok kikelése előtt. A ha­tóanyagokat szokásos formákban, vagyis szusz­penzióban, emulzióban, pasztaként vagy granu­látumként használhatjuk a kívánt töménység­ben. A készítmények előállítására az I általános képletű vegyületeiket és/vagy szervetlen vagy szerves savakkal alkotott sóikat alkalmas hor­dozóanyagokkal, adott esetben a hatóanyagok­kal szemben iners diszpergáló- vagy oldószerek­kel ismert módon alaposan összekeverjük vagy összeőröljük. Szilárd készítmények, mint a porozószerek, nedvesíthető porok, granulátumok stb. előállí­tására a hatóanyagokat szilárd hordozóanyagok­kal keverjük össze. Szilárd hordozóanyagként például kaolin, talkum, kréta, mészkő, cellulóz­por stb. használható. Azonkívül a keverékekhez olyan anyagokat is adhatunk, amelyek növelik a tapadóképességet a növényeken és növényi részeken és/vagy jobb nedvesíthetőséget és diszpergálhatóságot bizto­sítanak. Porozószereket úgy állíthatunk elő, hogy a hatóanyagokat , alkalmas készülékben pornemű hordozóanyagokkal keverjük és összeőröljük. Hordozóanyagként például a szilárd készítmé­nyekben használatos anyagok jönnek figye­lembe. 5 Oldatok előállítására az I általános képletű hatóanyagot alkalmas oldószerekben vagy oldó­szerelegyekben oldjuk. Alkalmas oldószerek pél­dául a ketonok, mint az aceton, alkoholok, szénhidrogének, adott esetben klórozott szén-10 hidrogének, allkilnaftalinok, magukban vagy egymással alkotott elegyeikben; az I általános képletű vegyületek sóihoz például vizet, kevés szénatomos alkoholt vagy kevés szénatomos ke­tont használunk. 15 Különleges célokra az I általános képletű vegyületeket és/vagy szervetlen vagy szerves savakkal alkotott sóikat alkalmas ismert gyom­irtószerekkel, például karbamidokfcal, telített vagy telítetlen halogénzsírsavakkal, halogén-20 benzonitrilekkel, halogénbenzoésavakkal, fen­oxialkilkarbonsavakkal, karbamátokkal, triazi­nokkal keverhetjük össze. A készítmények általában 5—50 súly% ható­anyagot tartalmaznak. Az alkalmazásra kész 25 gyomirtószerek hatóanyagtartalma például 0,01—10 súly%, lehet. Az I általános vagy szerves savakkal alkotott sóikat hektáronként 1—12 kg, célszerűen 2—6 kg arányban alkalmazhatjuk a használt vegyü­,'i0 lettől és a kívánt gyomirtó hatástól függően. A következő a) és b) példában a gyomirtó­szerkészítmények előállítását ismertetjük, anél­kül, hogy a találmányt ezekre kívánnánk kor­látozni. 35 a) 10 sr. 2-«mino-4-izopropilamino-6-klór­-pirimidint 25 sr. izooktilfenildekaglikoléterrel és 65 sr. acetonnal összekeverünk. A kapott emulziót felhasználás előtt vízzel a kívánt tö­ménységűre hígítjuk. 40 b) 25. sr. 2-amino-4-(2-metil-etilamino)-6-(klór­-pirimidin-hidrokloridot 5 sr. formaldehid és naftalinszulfonát kondenzációs termékével, 2 sr. alMlbenzolszulfonáttal, 5 sr. dextrinnel, 1 sr. ammóniumkazeináttal és 62 sr. kovafölddel ho-45 mogénre összekeverünk, majd a keveréket ad­dig őröljük, amíg a részecskék jelentős része 45 mikronnál kisebb lesz. Ezt a készítményt felhasználás előtt vízzel a kívánt töménységűre hígítjuk. 50 A találmány szerinti gyomirtószer kiváló ha­tásának szemléltetésére az 1. táblázatban meg­adjuk az I általános képletű vegyületek, illetve sóik gyomirtó hatását. A táblázatban az 1—9 értékelés jelentése: 1 = nincs károsodás, 9 = 55 = teljes kipusztulás. A közbülső értékek lineá­ris összefüggésben a megfelelő hatást jelentik. A táblázat a kikelés után alkalmazott, hektá­ronként 3 kg hatóanyag hatását mutatja. Az 1. táblázat adataiból kitűnik a találmány 6o szerinti gyomirtoszerek kiváló gyomirtó hatása, továbbá kiemelkedő szelektivitása termesztett növények, például a kukorica esetében. A következő példák szemléltetik az új ve­gyületek előállítását. A hőmérsékletet Celsius­fss fakókban adjuk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents