159973. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus vezérlésű nyomáshatároló berendezés záró- és szabályozószervvel

1§9#73 3 4 nem lehet. A biztonsági szelepeik hátránya, hogy a lefúvási 'keresztmetszet, szelvény a biztosított rendszer pillanatnyi nyomásától függ s így a lefúvás nem vezérelhető a biztosított rendszer nyomásától független inas rendszer nyomásával, amely mindemkor a (kívánt lefúvatási nyomásértéket szolgáltatná. A meohanikus lefúvatórendszerek, ha zártrendszerbe vannak beépítve, akkor a záritrendszer nyomása visszahat a biztonság lefúvató szelepekre. A találmány célja a felsorolt hátrányok kiküszöbölésén kívül olyan önműködő pneumatikusan vezérelt nyomáshatároló berendezés létrehozása, amely a lefúvató biztonsági szelepet is közvetlenül vezérli, zártrendszerben visszacsatolásos kapcsolásra alkalmas, továbbá, amely gyors- és üzemlbiztos működtetést valósít meg, külön tápenergia igénye nélkül. A találmány lényege, hogy a biztosított, illetve a szabályozandó térhez közvetlenül vagy vezetéken át csatlakozó szabályozott terű zárószerve, a szabályozott térhez lasszekötővezetéken keresztül a (kimeneti szaíbályozóvezeték és a bemeneti lefúvatóvezeték révén pneumatikus vezetőén kapcsolt, a biztonsági ilefúvatószervet magábafoglaló szabályozószerve van, mimellett a zárószerv beömlőesatorna teréhez vagy a biztosított, illetve szabályozandó térhez, a bemeneti szabályozóvezeték (közvetlenül vagy közvetve van bekötve. A zárószerv szelepháza egy beömlőcsaítornával és két Mömlőcsatornával van képezve. A szelepházban vezetőcsapon mozgó szeleptest és a szeleptest felett kialakított pneumatikus csatlakozó nyílással ellátott gázpárnás zárt szabályozott tér van elrendezve. A szabályozószerv közvetlenül a zárószervre is szerelhető. Ez esetben a zárószerv Ibeömlőcsatorina terével a vezetőesaphan bemeneti szabályozóvezetékként képezett furaton át van pneumatikus vezetőikapcsolatiban a szabályozószerv alsó szabályozóterével. A szabályozószerv alsó szabályozóterében elhelyezett előfeszített rugó a bemeneti nyílás reduktorával, illetve szelepével, a felső szabályozóteróben előfeszítetten elrendezett rugó pedig dugattyú és ia hozzá rögzített rúd révén a lefúwatótér biztonsági szelepévé] van rugalmas mozgási kapcsolatban. A szabályozószervben az alsó és felső térből álló szabályozótéren és a lefúvatótéren kívül még a vezérlőtér is elhelyezést nyer, amely a lefúvatást szabályozza. A vezérlőtér a dugatytyúnak a rúdoldali felületével határos. A vezérlőtér nyílásához csatlakozó vezérlő vezetéken át a biztosított, illetve a szabályozandó tér vagy attól teljesen független állandó vagy időszakonként változó nyomású tér közvetlenül vagy 'közvetve van pneumatikus vezető kapcsolással a vezérlőtérhez csatlakoztatva. A lefúvatást akadályozó vezérlőtér nyomásának szabályozása helyi vagy távolsági és/vagy központi vezérléssel történik. Központi vezérlés esetén célszerűen visszajelentés alapján mérő egy vagy több műszerrel van a központi mérőhely ellátva. A pneumatikus vezérlő rendszer csatlakozó vezetékei impulzus vezetékek, amelyek oldható kötéssel csatlakoznak egymáshoz és a bekötési helyekhez. A nyomás alatti szabályozandó, illetve biztosított rendszer vagy tartály nyomásváltozásainak megfelelően adott impulzusokra vagy jelekre a szabályozó szerv megszünteti vagy létrehozza a zárószerv szabályozott terében a szeleptest felett a zárást biztosító gázpárnát, túlnyomás esetén pedig a lefúvatóteret záró biztonsági szelepet nyitja. A találmány szerinti pneumatikus vezérlésű nyomáshatároló berendezés kiviteli példáját a leírás részletesen ismerteti a rajzzal kapcsolatosan, ahol az 1. ábra a zárószervet metszetben, 2. ábra a szabályozószervet metszetben és a 3. ábra pedig a kapcsolási elrendezést szemlélteti. Az 1. ábra szerinti zárószerv egyszeres beömlésű és kettős kiömlésű szelep. A zárószerv beépítési helyzete célszerűen függőleges elrendezésű, különösen akkor, ha folyadékot is tartalmaz a szabályozandó vagy biztosított tér, A zárószerv kettős kiömlésű megoldása különösen lefúvatáskor jó dinamikus kiegyensúlyozást biztosít. Az 1 szelepházíban van a 2 szeleptest, amely előnyösen henger alakú test. Az 1 szelepház rozsdamentes 3 szelepülésén záróan fekszik fel a 2 szeleptest az alsó kúpos felületére illesztett teflon anyagú 4 zárógyűrű' révén. A 2 szeleptest külső felső palástjára rögzített és az 1 szelepház belső felső palástján csúszó 5 tömítőgyűrű van. A 2 szeleptest vezetése nem a külső palástja után történik, hanem az 1 szelepházban központosán elhelyezetit 6 vezetőcsappal. A mozgó 2 szeleptest a rögzített 6 vezetőcsapon tömítetten illesztve csúszik. A 6 vezetőcsap alsó végét a 8 bordák tartják. A 6 vezétőcsap felső végét pedig a tömített 7 zárófedél és a 9 zárókupak rögzíti. A mozgó 2 szeleptest felső felülete, a szelepház felső belső palástja és a 7 zárófedél közötti változó tér a 10 vezérelt tér, amelynek felső terébe nyílik a pneumatikus vezetékhez csatlakozó nyílás, amely a szabályozószervvel köti össze. Az 1 szelepház a 11 beömlőesatorna útján van csatlakoztatva a biztosított, illetve szabályozandó térhez közvetlenül vagy vezetéken keresztül, míg kettős !12 kiömlőesatorna útján a szabályozott rendszerbe van bekötve. A 2 szeleptest felső helyzetét rugalmas ütköző határolja. A 2 szeleptestet képező dugatytyútest úgy van kiképezve, hogy felülete a csatornák nyitásakor minél kedvezőbb áramlási viszonyokat hozzon létre, amellyel optimális gáz kiáramlást lehet hiztosítani, úgy hogy még nyers gáznál is elfagyás nélküli üzemelés legyen. A 2. ábra szerinti szabályozószerv 13 házát alul a 14 fedél, felül pedig a 15 fedél zárja le. A 14 fedél a 37 alsó szabályozótéribe vezető 16 bemeneti nyílással, a 15 fedél pedig a 38 lefúvattótérbe nyíló 17 lefúvatási beömlőmyílással van ellátva. A 13 ház hengerpalástján a 36 felső szabályozótér 18 kimeneti nyílása, a 48 vezérlőid 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2