159973. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus vezérlésű nyomáshatároló berendezés záró- és szabályozószervvel

1SW7.3 6 tér 19 vezérlőmyüása és a 29 golyószelep terének 20 lefúvatási kiömlőnyílásai vannak elrendezve. A 37 alsó és a 36 felső szabályozótér egymással összefüggően alkotják a teljes szabályozóteret. A nyílások kívülről csatlakozókkal vannak ellátva, A terek létesítésére a 21, 22 és 24 köztartők, valamint a 23 és 25 vezetődarabok szolgálnak. A 23 vezetődarab furatával a 26 dugattyú, a 25 vezetődarab furatával pedig a 27 rúd vezetése történik. A teljes szaibályozótér a vele pneumatikus kapcsolatban levő, az 1. ábra szerinti zárószerv 2 szelepteste feletti 10 vezérelt térben a gázpárna nyomását biztosítja. A 37 alsó szabályozótérben a 31 rugó, a 36 felső szabályozótérben pedig a 32 rugó van, amelyek előfeszítetten úgy vannak elhelyezve, hogy egymássá] ellentétes irányban hatnak. A két rugó között a 13 ház oldalpereme van, amely egyben a teljes szabályozoteret is 37 alsó és 36 felső szabályozótérre osztja. A peremre a 31 rugó áteresztő nyílású 33 tárcsa, a 32 rugó pedig az áteresztő nyílású 34 tárcsa révén fekszik fel. A 31 rugó a 14 fedél 16 bemeneti nyílás 30 szelepét, illetve reduktorát zárja. A 31 rugó nyomóerejét a beömlő gáz nyomása csak a zárószerv záró nyomásának elérésekor győzi le. A lefúvatáskor a 48 vezérlőtérben fellépő túlnyomás a 26 dugattyút lenyomja, amely 35 vezetőszárú alátét útján az előfeszített 32 rugót is összenyomja, mimellett a 26 dugattyúval mechanikus kapcsolatban levő 27 rúddal nyitja a 38 lefúvótér 28 rését záró 29 golyósszelepet s a 20 lefúvatási kiömlőnyílásokon át távozik a gáz, 'míg a túlnyomás az üzemi értékre nem csökken le. A 29 golyósszelep a lefúvatási biztonsági szelepet képezi. A 17 lefúvatási beömlőnyílás, a 20 lefúvatási kiömlőmyílások, a 38 lefúvatótér és 28 rése, valamint a 29 golyósszelep képezik a lefúvatószervet. A 3. ábra a 39 zárószervet és a 40 szabályozószervet összekötő impulzusvezetékek kapcsolási elrendezésének vázlata. A 39 zárószerv 10 vezérelt tere a 41 összekötővezetéken át csatlakozik egyrészt a szaibályozótér 42 kimeneti szabályozóvezetékéhez, másrészt pedig a lefúvatótér 34 bemeneti lefúvatóvezetékéhez. A szabályozótér bemenetére csatlakozó 44 szabályozóvezeték útján a 39 zárószerv 11 beömlőcsatorna terével vagy a szabályozandó térrel, illetve biztosított térrel van közvetlen vagy közvetve pneumatikus kapcsolatban. A vezérlőtér nyitásához csatlakozó 45 vezérlővezeték pedig a megválasztott nyomáspontra közvetlenül vagy közvetve van bekötve, amely a lefúvást vezérlő gáznyomást szolgáltatja. A megválasztott nyomáspont a biztosított vagy szabályozandó rendszeren belül vagy attól független rendszerben, illetve nyomás alatti térben van a szükségletnek megfelelően. Továbbá a vezérlés maga lehet táv, központi vagy időszakos is. A 47 mérőműszer 46 reduktoron át csatlakozik a 43 bemeneti lefúvatóvezetékhez. A 39 záröszerv és a 40 szabályozószerv egy egységgé is képezhető. Ez esetben a 39 záróid 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 szerv szelepháza fölött helyezzük el a 40 szabályozószervet. Az 1. ábra szerinti zárószervet • úgy módosítjuk, hogy a 9 zárókupakon nyílást képezünk és a 6 vezetőcsiapot furattal látjuk el, amelyen keresztül .közvetlenül kötjük össze a 11 beömlőcsatorna terét a 2. ábra szerinti szabályozószerv 16 bemeneti nyílásával. A 6 vezetőcsapba szárító betétet, például szilikagélí helyezhetünk a vezérlőgáz nedvességtartalmánaik lényeges lecsökkentésére, különösen fontos, ha a nyomás alatti gáz folyadékikail érintkezik. Az így szárított gáz a szabályozótér útján szabályozza a 10 vezérelt tériben levő gázpárna nyomását. A 30 szelep, illetve reduktor a gáznyomást 25—30 kg/cm^e redukálja s így 10 szabályozott tériben a biztonságos záráshoz szükséges 700 kp záróerőt fejt ki. E nyomásnál a tömítés terhelése még optimális, A zárószerv szabályozott terében fellépő zárónyoimás biztosítja a szeleptest zárását, ahol a záróerőt a szeleptestre ható gázpárna nyomása fejti ki. A szelepfcestre ható záróerő lefúvatáskor csökken, majd megszűnik, és a szeleptestre ható beömlő csatorna nyomása következtében elmozdul felfelé, miközben a biztosított, illetve szabályozandó teret nyitja a kiömlő csatornán keresztül. A zárószerv mindaddig nyitott helyzetben aniarad, amíg a szeleptest fölötti szabályozott tériben a záráshoz szükséges gáznyomás fel nem lep. E nyomás előre beállítható a szabályozótár rugóival. Túlnyomás fellépése esetén a vezérlőtérben fellépő vezérlő nyomás a rugóerővel szemben nyitja a lefúvató teret záró szelepet. A rendszer nyomását a szabályozótér és a vezérlőtér szabályozza. A szabályozótér nyomását a biztosított tér nyomása határozza meg, amely a bemeneti reduktoron keresztül hat. A vezérlőtér nyomása dugattyú útján a rugóerővel szemben működik. E rugóerő határozza meg a biztosítandó lefúvatási nyomást. A vezérlőnyomás hatására a dugattyú csak akkor mozdul el, ha a vezérlőnyomás eléri a rugóval beállított nyomás értéket, mely független lehet a zárószerv beömlőcsatorna nyomásától. A lefúvató nyílást záró szelep rugóereje olyan, hogy a megengedett maximális nyomás 5—10%os túlemelkedésnél van a lefúvatás kezdete. Gyakorlatilag ez az 5i% esetleg 10'%-os többletnyomás a rendszerre nem ártalmas s ezzel az emeléssel viszont elkerüljük a gyakran fellépő 5% alatti értékeknél a lefúvatást. A vezérlőnyomásnak a megengedett értékre való visszaálláskor a lefúvatótér golyósszelepe a rugóerővel zár s egyben csökkenti a rugó előre beállított előfeszítését és így 1 mp után már az üzemi nyomással történik a berendezés szabályozása. Az üzemi nyomás beállásával a szabályozóberendezés energia szükséglete megszűnik s így folyamatos energia fogyasztás nincs. A szabályozóberendezés zárószerve és szabályozószerve egymással egybeépítve vagy egymástól távol van elhelyezve. A biztosított tér egy másik tér nyomásáról biztosítható. A lefúvatási pont független annak a térnek a nyo-3