159804. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3,4,10a-tetrahidro-2H- [1] benzotiopirano-[2,3-c]piridin-származékok előállítására

159804 11 12 mérsékletién és adott esetbein kevés hidrokinoin jelenlétében hajítjuk végre. A VI, illetve VII általános képletű vegyü­letekihez úgy juthatunk, hogy IVe, illetve IIb általános képletű vegyületeket bázisos konden­záiószer, előnyösen tercier szerves bázis, pél­dául Metilamin vagy piridin jelenlétében, az adott reakciókörülmények között iners oldószer -ben XX általános képletű vegyületekkel reagál­tatunk — ebben a képlatben R4 a fenti jelen­tésű —. Azok a kiindulási anyagokként szükséges ve­gyületek, amelyek előállítása nincs leírva, is­mertek, vagy önmagukban isimért eljárások, illetve az ebben a bejelentésiben leírtakkal vagy az ismertekkel analóg eljárások szerint előállít­hatók. A találmány szerinti eljárással előiáiMtható új vegyületekhez kémiai szerkezet tekintetéiben legközelebb álló ismert vegyületek a J. Chem. Soc. (London) 1954. évi kötetének 3905—3910. oldalán leírt szubsztituált 9-itia-2Haza-antronok. Ezekét a találmány szerinti eljárással előállít­haitó I képletű vegyülettől -eltérően telítetlen piridingyűrűt tartalmazó isimert vegyületeknek vizsgálataink szerint nincs fiziológiai hatása. Az alábbi példákban szemléltetjük az eljárás végrehajtását, anélkül, hogy annak terjedelmét ezekre kívánnánk korlátozni. A hőmérsékle te­két Celsius-fokokban adjuk meg, és nem kor­rigáltuk. Azok a köbülső vegyületek, amelyek képle­tében az I képlet 4a és lOia szénatomjának megfelelő szénaítoim asziimmetriikus, diasztereo­merekként (A izomer és B izomer) fordulnak elő. A két diasztereomer elegyének szétválaszt tására a szintézis során nincs szükség, mert a 4a szénatom aszárnimetriájának megszűntével mindkettőből a racém végtermék keletkezik. 1. példa: 2-Metil-l,i3,4,10a-tetiraíhidro-2H-j[l]benz.o­tiopirano [í2,3-c] piridin 14 g .2-.metilHl,2,3,4,4a,iaa-hexahidro-5iH-.[l]­benzoíáopirano[2,3-c]ipirid!i(n-5-oIt (A izomer, B izomer vágy izomerelegy) 28 ml tömény sósav és 56 ml víz elegyében 30 .percig forralunk. Ezután a reaikciókeveréket csökkentett nyomás alatt bepároljuk, és a cíimlben megnevezett ve­gyület visszamaradt hidrokloridját 3 ízben eta­nollból áitkríSítályosítjük. 2S4°-tól bomlik. Ho­zam 82,i5%. A kiindulási .anyagként használt 2-metäl-l,2,-3,4i4a,10a-hexa:hidroi-i5H-[l,];ban!ZotÍDpirano[2,3-e]piridin~5-ol a következőképpen készült: a) 234 g l-metil-l,i2,5,'6-tetirahidro-izonikotin­sav-etilászitert, 220 g tiofemolt és 20 ml piperi­diint 1,2 liter etanolban oldunk, és az oldatot nitrogénatmoszférában 10 óra hosszat forral­juk. További 10 ml pipeíidin hozzáadása után a reakcióoldatot 8 órán át forrási hőmérsékle­tén keverjük, majd 'csökkentett nyomás alatt bepáröljuk, és a maradékot 1 óra hosszat 12 torr nyomás alatt 120—140°-on tartjuk a mel­léktermékkiént képződött diífenildiszulfid eltá­voMtásária. A lombikban 'maradt maradékot nagyvákuumban ledesztilliáljuk, mire az 1-me­'til-3-feniltioizonipekotinsav-ietilészter 0,1 torr nyomás alatt kib. 148—155°-on világossárga olajként '('izomerelegy) megy át; a hidraklorid olvadáspontja acetonból való átkristályosátás után 175—178°. b) 500 g polifoszforsavhoz 150o -on nitrogén­atmoszféráiban .1,5 óra alatt hozzáadunk 83,0 g l-metil-'3-feni:ltioizonipekoti,nsav^etilé3Ztert (izo­merellagy), a keveréket keverés közben még 30 percig 150°-on tartjuk, majd a sötétbarna oldatot ikb. 100°-ra hagyjuk lehűlni, és 1,5 li­ter vízbe öntjük. A kapott szuszpenziót 2 ízben éterrel extiraháljuk, 10°-j ra hűtjük, és 10—15°­ön óvatosan erős keverés közben szilárd káli­umkarbonáttal telítjük. A keveréket 3 ízben mietílénkloriddal extraháljuk, az egyesített szerves fázisokat vízzel mossuk, és vízmentes nátriumszulfát fölött megszárítjuk. .Az oldószer elűzése után a maradékot nagyvákuumban desz­tilláljuk, mire a 2-metil-lí 2,:3,4,4a,löa-hexahidro~ -5!H^[l]ibenzotiopiarano![2,3-c]piridin-5-on 0,02 torr nyomás alatt 145—153°-on megy át, A vegyület gyorsan átkiristályosodó, nyerstermék-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A VIII, illetve IX általános képletű vegyüle­tekhez úgy juthatunk, hogy IVe, illetve IIb általános képletű vegyületeket XXI általános 15 képletű savanhidridakkel. — ebben a képletben Re a fenti jelentésű — vagy egy bázisos kon­dienzálószer, például tercier szerves bázisok, pl. trietilamin vagy piridin, jelenlétében XXII. ál­találnos képletű savkloridokkal — ebben a kép- 20 létben R6 a fenti jelentésű — adott esetben az adott reakciókörülményeik között iners oldó­szerben reagáltatunk. IIb álltalános képletű ve­gyületekből a reakciók során N—COOR4 és 0,N(^COOR4) származékok, illetve N— CO—Rs 25 és 0,N(—CO—R6) származékok elégyáhez ju­tunk. 'Kívánság esetén a jelenlevő —O—COQR4, illetve —O—COR6 csoportok hidrolitikusan le­'hasíthatők, például káliumihidroxidinak kevés szénatomos alkoholos oldatával való hevítéssel, 30 erre a hasításra, illetve a 'kapott elegyek szét­választására azonban nincs szükség, mert a d) és e) szerinti redukciónál ezek a csoportok re­duktívan lehasadnak. A h), illetve d') eljárásokban kiindulási anya- 35 gokként használt Uh, illetve IVf képletű ve­gyületek IIb, illetve IVe képletű vegyületek­nek XXIII .általános képletű vegyületekkel — ebben a képletben Rix és R n a fenti jelen­tésű, és A -egy reakcióképes észter savmaradé- 4Q kát jelenti — való kondenzációjával állíthatók elő. Az A 'csoportot úgy választjuk, hogy köny­nyebben reagáljon a nitrogánatommal a IIb, ill. IVe .általános képletű vegyületakban, mint az Rix-j ben jelenlevő halogén. Így például A 45 brómatamot képviselhet, aimikor az R^ 'Csoport­ban klóratom van. 6

Next

/
Thumbnails
Contents