159787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridin-származékok előállítására
5 A találmány szerinti eljárás első lépésében kapott vegyületeket önmagában ismert módon végrehajtott alkilezéssel a. megfelelő, (IV) általános, képletű keténmerkaptálakká alakítjuk. Az alkilezést előnyösen az első lépésben fel- 5 használt oldószer eltávolítása után hajtjuk végre. Az oldószert pl. csökkentett nyomáson ledesztillálhatjuk. Egyes esetekben eljárhatunk úgy is, hqgy az oldószert csak egy későbbi reakciólépésben távolítjuk el. így pl. ha az első 10 lépésben oldósízeríkéntt diimetiiliformamldot alkalmazunk, a második reaikiciólépést a dimetilforimamid eltávolítása nélkül is végrehajthatjuk. Az alkilezést önmagában, ismert módon végezzük, alkilezőszerként pl. (R^SO*, ill. R1- 15 Halogén általános képletű dialikilszulffátokat ill. alíkilhalogenideket alkalmazhatunk. A képletekben R1 jelentése a fent megadott. Az alkilhaJogenddek közül előnyösen a megfelelő kloridbromid- vagy jodid-vegyüléteket használjuk fel. 2 0 Amennyiben hosszabb alíkilláncot kívánunk a molekulába bevinni, alkilezőszerként a dialkilszulfátofcnál előnyösebben alkalmazhatjuk az alkilhalogemdeket. Az alkilezést előnyösen a megfelelő etil- vagy metilvegyületek, pl. di- 2 5 metílszulfát, metiljodid, dietiltszulfát, etilhromíd, etilklorid vagy etüjodid segítségével hajtjuk végre. A reakcióban a kiindulási anyagmennyiségre 30 számított kb. 2—3 ekvivalens alkilezőszert használunk fel. A reakciót általában 1O0 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten, előnyösen kb. 20— 40 C°-on hajtjuk végre. A reakciót előnyösen megfelelő oldószer, célszerűen víz és/vagy di- 35 metiliformanaid jelenlétében végezzük. Egyebekben az alkilezést bármely ismert eljárás szerint végrehajthatjuk. A következő lépésben az alkilezés során kapott (IV) általános képletű keténmerikaptálokat 40 legalább 1 ekvivalens (II) általános képletű vegyülettel és legalább 1 ekvivalens alkálihidroxiddal vagy -alkoholáttal reagáltatjuk. A reakció során X helyén alkálifómatomot, előnyösen nátrium- vagy káliumatomot tartalmazó 45 (I) általános képletű piridin-származékokat kapunk. Általában úgy járunk el, hogy először a (II) általános képletű vegyületet adjuk a (IV) általános képletű vegyülethez, és az így kapott reakcióelegyhez adjuk a bázist, egyes esetekben azonban a bázist a (II) általános képletű vegyületekkel együtt, vagy a (II) általános képletű vegyületek beadagolása előtt is hozzáadhatjuk a reakcióelegyhez. A (II) általános képletű vegyületeket célszerűen ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk. Az alkáli- 5 hidroxidokat ill. -alkoholátokat pl. 1—2 ekvivalens mennyiségben juttathatjuk a reakcióelegybe. Alkálihidroxidként előnyösen nátrium- vagy káliumhidroxidot alkalmazunk. A reakcióban alkálialkoholátokat, előnyösen nát- 60 rium- vagy káliummetilátot vagy -etilátot is felhasználhatunk, ha a reakciót közömbös szerves oldószer, pl. dimetilformamid jelenlétében végezzük. Ha a reakciót fölöslegben vett alká- 65 6 lihidroxid ill. -alkoholát jelenlétében végezzük, a reakció során lehasadó alkilmerkaptán egy része merkaptiddá alakul. A merkaptánokat a reakció lezajlása után híg savakkal, pl. sósavval ismét felszabadíthatjuk. A fenti reakciót kb. 20 és 100 C° közötti hőmérsékleten, előnyösen kb. 50—60 C°-on hajtjuk végre. A reakció néhány percet vagy néhány órát vesz igénybe, általában 10 perc — 2 óra alatt végetér. Ha az első reakció lépésben ciánecetsavalkilészterből indultunk ki, a harmadik lépésben (II) általános képletű vegyületként ciánacetamidot alkalmazunk. Ha az első reakciólépésben ciánacetamidból indultunk ki, a harmadik reakciólépést mind oiánacetamid, mind ciánecetsavalkilészterek jelenlétében végrehajthatjuk. A reakció során képződött közbenső teiv mékek a jelenlevő lúg hatására gyűrűt zárnak, és így az X helyén alkálifématomot tartalmazó (I) általános képletű piridinnszármazékokhoz jutunk. A fenti eljárással kapott, X helyén alkálifématomot, előnyösen nátrium- vagy káliumatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket erős savakkal, előnyösen erős ásványi savakkal kezelve a megfelelő, X helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű piridin-származékokká alakíthatjuk, A fenti reakcióban savként előnyösen halogénhidrogénsavakat, pl. sósavat vagy brómhidrogénsavat, vagy kénsavat alkalmazunk. A reakciót pl. féltömény sósavval, vagy valamely egyéb erős savval, pl. 20%-os kénsavval ha jtjhatjuk végre. Az X helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű piridin-származékokat X helyén alkálifématomot, előnyösen nátrium-vagy káliumatomot tartalmazó i(I) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk. A reakció során az X helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket alkálihidroxidokkal, előnyösen nátriumhidroxidokkal vagy káliumhidroxiddal, ill. gyenge savak alkálifémsóival, pl. nátrium- vagy káliumkarbonáttal, -hidrogénkarbonáttal, -acetáttal vagy boráttal kezeljük. A sóképzést előnyösen vizes nátriumkarbonát-oldattal végezzük. Az (I) általános képletű piridinolát-származékok csak 350 C° fölötti hőmérsékleten olvadnak meg, így a vegyületek olvadáspontját nem adjuk meg. A vegyületeket az analitikai adatok alapján azonosíthatjuk. A fent ismertetett eljárással nagy hozammal állíthatjuk elő az (I) általános képletű piridin-származékokat. A találmány szerinti eljárás igen nagy előnye, hogy egyetlen közbenső terméket sem kell elkülöníteni, így a teljes reakcióisorozatot egyetlen reaktorban hajthatjuk végre. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 3
