159787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piridin-származékok előállítására

159787 3 4 piridin-származékoik állíthatók elő, ezek a ve­gyültetek azonban nem felelnek meg az (I) ál­talános képletnek. Az ismert eljárás szerint a vegyületek mindössze 27—28%-os hozammal állíthatók élő. Az ismert eljárás további hátrá­nya, hogy a kiindulási anyagokat külön lépés­ben kell előállítani ciáneaatsavészterekből ill. ciánacetemidíból és széndiszulfidból [Chemische Berichte 95, 2871 •(19612)]. Az ismert eljárás sze­rint tehát a piridin-származékok ciánecetsav­észtereikre, ill. -laoetamidna számítva csupán 22%-os hozammal állíthatók elő. Meglepő mó­don azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti eljárással az (I) általános képletű piridin-szár­mazékok a kiindulási ciánecetsavészterre ill. -aoetamidra vonatkoztatva 90% körüli hozam­mal állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás további előnye az ismert eljárással szemben az, hogy a közbenső termékek elkülönítésére nincs szükség, és a reakció csupán néhány órát vesz igénybe, míg a Chemische Berichte-ben közölt eljárás szerint egyetlen közbenső termék előállítása is többnapos reakciót igényel, és az így kapott termékből a megfelelő piridin-szár­mazékofc osaik gyenge hazammal állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás további előnye a Chemische Berichte-ben ismertetett eljárásmód­dal szemben, hogy fémnátrium alkalmazására nincs szükség; a reakció a könnyen kezelhető alkálihiidroxidoik vagy -alkoholátok jelenlétében is végbemegy. A technika állásának ismereté­ben nem volt előrelátható, hogy a találmány szerinti eljárás a felsorolt előnyökön kívül igen nagy hozamot biztosít. Az (I) általános képjetű vegyületekben az R1 alkil-csoport pl. metil-, etil-, n^propil-, izo­propil-*, n-'butil-, izobutil-, terc.butil-, pentil­vagy hexil-csoport lehet. R1 előnyösen metil­vagy etil-csoportot jelent. Az (I) általános kép­letű vegyületekben az X szuhsztituens előnyö­sen nátrium- vagy káliurnatomot jelent. A ta­lálmány szerinti eljárassál pl. a következő pi­ridin-sziármazéikoíkat állíthatjuk elő: 3,5-dici-ano-1,2-idihidro-4-met:iltio-2-oxo--piridinol-(6), nátiríium-3,5-dáciianoi-l ,2,-dihidro-4-metiltio-2--oxo^piridinolát-(! 6), kálium-3,5~diciano-l,2-di­hidro-4-metiltio-2-oxo-piridinolát~(, 6), 3,5-dici­ano-l,2-dihidro-4-etiltio-S-oxo-pi,ridinol-(6), nát­riium-3,5~dieiamo ^1,2-dlhidro-4-etiltio-2-oxo-pi­ridinolát-(6), kálium,-3,5Hdiciano-l,2-dihid:ro-4--etiltio-2-0'Xo^píridinolátj(6), nátrium- (ill. ká­lium)^,5-diciano-l,2-diihidro-4^ izo)-pro­páltio-2-oxo-piridinolát-(6), nátrium- {ill. ká­lium)-3,5-diciano-l,2Hdi:hiidro-4-n-butiltio-2-oxo­-piridinolát^(6), nátrium- (ill. kálium)-3,5-dici­ano-1 ,2-dihidiro-4-amil- (ül. izoamil)-tio-2-oxo­-piridinolát-'(6). Különösen előnyösnek bizonyultak a követ­kező vegyületek: nátrium- (ill. kálium)->3,5-di-ciano-l;2-d:ihidro-4-, metiltio-2-oxo-j pirid:inoilát­-(6), és nátrium- (ill. kálium)-3,5-diciano-l,2-di­hidro-4-etil:tio-2-oxo-piridmolát-(6). A találmány szerinti eljárás menetét az (A) reakciósorozat szemlélteti. A képletekben R] legföljebb 6 szénatomos alkil-csoportot, R2 NH 2 vagy OR^csoportot, Me alkálifématomot je­lent, és amennyiben a (II) általános képletben R2 jelentése OR 1 csoport, R" NH 2 csoportot 5 jelent, míg ha a (II) általános képletben R2 jelentése NH2 csport, R" R 2 csoportot képvi­sel. A találmány szerinti eljárás első lépésében valamely, legföljebb 6 szénatomos, egyenes­vagy elágazó láncú alku-csoportot tartalmazó ciánecetsav-rövidszén! áncú alkilésztert, vagy ciánaoetamidot legalább kb. 1 ekvivalens szén­diszulfiddal és kb. 2—3 ekvivalens alkálihidr­oxiddal vagy alkálialkoholáittal reagáltatunk. Ciáneoetsavészterként pl. a megfelelő metil-, etil-, propil- vagy izobutilésztereket alkalmaz­hatjuk, előnyösen az etil- vagy izobutilészterek­bőj indulunk kii. Alikálihidroxidként előnyösen nátrium- vagy káliumhidroxidot, alkálialikoho­látként célszerűen nátrium- vagy káliummeti­látot vagy -etilátot használhatunk fel, A re­akciót kb. 0 és 50 C° közötti hőmérsékleten, előnyösen kb. 15—30 C°-o,n hajtjuk végre. A fenti reakciót előnyösen valamely közöm­bös oldószer jelenlétében végezzük. Oldószer­ként pl. közömbös szerves oldószereket, így rö­vidszénláncú alkoholokat, pl. metanolt, etanolt, izobutanolt, szobahőmérsékleten folyékony ke­tonokat, pl. acetont, étereket, pl. tetrahidrofu­ránt vagy dioxánt, dimetiiformanridot, vagy szobahőmérsékleten folyékony szénhidrogéne­ket, előnyösen aromás szénhidrogéneket, pl. benzolt alkalmazhatunk. Egyes esetekben — el­sősorban akkor, ha (II) általános képletű cián­eoetsavalkilésztereiklből indulunk ki — a reak­ciót oldószer távollétében is végrehajthatjuk, általáihajn azonban előnyösen oldószer — cél-­szerűen etanol vagy metanol — jelenlétében dolgozunk. Ha az eljárás során ciánaeetaniidból indulunk ki, a reakciót előnyösen az oldószer össZitérfogatára számított legföljebb 30%, pl. kb. 20% víz; jelenlétében végezzük. Az alkáli­hidroxidokat ül. -alkoholátokat előnyösen ugyancsak oldat, pl. etanolas vagy metanólos ol­dat formájában adjuk a reakcióefegyhez, egyes esetekben azonban a reakcióefegyhez szilárd bá­zist is adhatunk. Általában úgy járunk el, hogy először a (II) általános képletű kiindulási anyagot elegyítjük széndiszulfiddal, majd az így kapott elegyhez adjuk az alkálihidroxidot vagy -alkoboláitot. A komponenseket azonban ettől eltérő sorrend­ben is bemérhetjük, pl. eljárhatunk úgy is, hogy először az alíkálihidroxidot, majd a széndiszul­fidot adjuk a (II) általános képletű kiindulási anyaghoz. A reakcióidő a bemért anyagmennyiségtől függően változik. A (III) általános képletű etén­ditiolátok képződése .általában néhány perc alatt végetér. Előnyösen úgy járunk el, hogy a reakcióelegyet komponensek elegyítése után bi­zonyos ideig utánikeverjük. A reakció során ka­pott (III) általános képletű eténditiolátokat a következő reakciólópés előtt nem, szükséges el-r különíteni. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents