159785. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-(4-tiazolil)-benzimidazol-származékok előállítására

11 159785 12 lépésekben elkülönítés vagy tisztítás nélkül is felhasználhatjuk, .nyilvánvaló azonban, hogy tiszta kiindulási anyagokból tisztább végtermé­keket állíthatunk elő. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az .alábbi példákban részle­tesen ismertetjük. 1. példa: Kiindulási feniféndiiaimiin-származékok előállítása A) 0,1 mól 2-nitroHN4-izopropoxifearbonil-ip­-fmiléndiamtat 700 ml etanolban oldunk, az oldathoz 3,8 g 5%-os palládium/csantszén kata­lizátort adunk, és az elegyet 25 C°-on, 3 atm. nyomáson a hidrogénifelvétel megszűnéséig hid­rogénezzük. A reaikcióelegyet szűrjük, és a szűrletet vákuumban, a lehető legalacsonyabb hőmérsékletem sűrű szuszpenzióvá bepároljuk. A szuszpenziót nitrogénailanoszférában szűrjük, a szűrőlepényt 25 ml hideg (0 C°-o.s) etanollal mossuk, majd nitrogénáriamban állandó súlyig szárítjuk. Az eljárás során kitűnő minőségű N4-izopropoxikarbondl-1,2,4-Jfenüéntriamint ka­punk, amely a további reakciókban tisztítás nélkül felhasználható. B) Ka az 1. példa A) lépésében leírt eljárás során 2-nitro-.N4-benzoil^p^einá]éndí iaiminból in­dulunk ki, N4 -benzoíl-l,2,4-tfeni]éntriamint ka­punk. C) Az 1. példa A) lépésében leírt eljárást ismétéljük meg azzal a különbséggel', hogy ki­indulási anyagként 2-nitro-N5 -í(p-fluorbenzoil)­-1,5-feniléndíiamint alkalmazunk. N5 -{p-ifluor­benzoil)-!,2,5-ifeniléntriamint kapunk. 2. példa: A) 0,1 mól, az 1. példa A) lépésében előállí­tott N41 -izopnopoxi | kianbanil i -1 ,;2,4-ifenilénériaimin 50 ml forrásban tevő etainolial készített oldatá­hoz 0,1 mól tiazolil-4-.karbo5cailcbehid és 50 ml etanol elegyét adjuk. Az elegyet 5—10 percig forraljuk, majd 0 C°-na hűtjük, és a terméket kiszűrjük. Etanolois átkristályosítős után tiszta N4-izopropoxi karbon il-Nj-f^tiazolilm et in) 1,2 >4--feniléntriammt kapunk. B) Ha a (fenti eljárás során az 1. példa B) lépésében előállított N4-ben.zoiI-l,i2,4-fmiJéntri­asminból indulunk ki, N4 -<benzoíl-N 1 -:{4-i tiazolil­inetin)-l ,2,4-f eniféntriamint kapunk. C) A 2. példa A) lépésében leírt eljárást is­mételjük meg azzal a különbséggel, hogy az 1. példa C) lépése szerint előállított N5 -<p-nfluor­benzoil)-l,2,5-feniléntriaminból indulunk ki. N5 ­-t(p-fluorbenzoil)-Ni-i(4-4iazolil-imetin)-l,2,5-ifeni­léntiriamiint kapunk. 3. példa: Dihidrober^midazol-száirimazék előállítása 5 A) 0,1 mól, az 1. példa A) lépése szerint elő­állított N4 -izoprorjoxikarboni 1-J. ,2,4-f eniléntri­aniin, 0,1 mól (fanmaldehiid :(pasrtaidiéhid alak­jában), 0,05 mól kupriaoetát ás 200 ml 50%-os 10 vizes etanol elegyét nitrogénatmoszfénában 4 órán át 65—75 C°-on tartjuk. A benzimidazol­-kuprisót kiszűrjük, és a szűrletet csökkentett nyomáson, 25 C° alaitti hőmérsékleten kb. tér­fogatának felére betöményítjük. A szilárd anyar-15 got nitrogénatmoszférában kiszűrjük, és nitro­génárambain szárítjuk. A kapott nyers 5(6)-izo­pTO'poxiikarbonilaimiinO'-2,!3-dMidrobenzimidaiaolt a következő lépésben tisztítás nélkül felhasz­nálhatjuk. 20 B) A 4. példa A) lépésében leírt eljárást is­mételjük meg azzal a különbséggel, hogy kiin­dulási anyagként az 1. példa B) lépése szerint előállított N4-benzoil-li a,4^feniléntriamint alkal-25 mázunk. 5('6)-'benzoiliamino-2,3-díhidrobe.nzimid­azolt kapunk. 4. példa: 30 Diamin és tiazol-4-kairboxaldehid közvetlen reakciója 36 A) 0,1 mól, az 1. példa A) lépésében előállí­tott Ni-izopropoxiikadxinll-l ,2,4-tfeniléntiriam4,n, 0,1 mól tíazolflí-4Hfearfoosoalderiiid, 1 ekvivalens kupriaeetáit és 250 ml víz elegyét a rezsó ikék 40 színének eltűnéséig vísszafolyaftás közben forral­juk. A kivált kuprosót kiszűrjük, és 100 ml 75 C°-os vízben szuszpendáljuk. Az elegy felülete alá fölöslegbein vett hidrogénszulfídot vezetünk, a kivált szilárd nyerstermékből és kuproszul-4fi fidból álló keveréket szűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. 50%-os vizes metanollal mosva a nyerstermék feloldódik, a kuproszulfidot szű­réssel eltávolítjuk, A nyers terméket 50%-os vizes metanolból átkristályosítjuk. Tiszta, 240— 50 242 C°^on olvadó 2-i(4-tiaz«M!)-5;(6)-izopropoxí­karbonilamino-benziknidazolt kapunk. B) A 4. példa A) lépésében leírt eljárást is­mételjük meg azzal a különbséggel, hogy az 1. példa B) lépésében előállított rÍ4-benzoil-l,2,t4--feniléntriaiminból indulunk ki. A kapott, tiszta ;2J(4-tiazolil)-&(ß)-benzoilatnino-benzlmidazol 248—249 C°-on olvad. C) Ha a 4. példa A) lépésében leírt eljárás 60 sárén az 1. példa C) lépése szerint előállított N5-(p-fluorbenzoil)-[l,2,5-feniléntriaimiinból indu­lunk ki, 2-i(4^tiazolil)-5i(6)-i(p-fluorbenzoilamino)­-benzímidazolt kapunk. A tiszta termék 279— 65 280 Cc -on olvad. 6

Next

/
Thumbnails
Contents