159756. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,1'-diszubsztituált-4,4'- (vagy 2,2)-bipiridilium-sók előállítására

159756 változtatható. A savas kezelésnél a bipiridili­utnsó és az oxidálószer redukált alakja (pl. a kezdeti állapotnál kisebb vegyértékű fémet tar­talmazó fémsó) keletkezik. Ezt a sót a bipiri­díliumisót tartalmazó reakcióelegyből szűréssel távolíthatjuk el. A fémsó-oxidálószer felhasználásakor kapott l,r-diszubsztituált-bipiridiliiumsót a reakció­elegyből a szokásos módszereikkei nyerhetjük ki (pl. az elegy vízzel vagy híg savakkal — pl. kénsavval, sósavval, foszforsavval vagy ecetsavval — történő extrakciója útján). A bi­piridiliumsót a vizes fázis ibepárlásával és a só kristályosításaival izolálhatjuk. Amennyiben oxidálószerként szervetlen oxi­savafk anhidridjeit alkalmazzuk, a kapott 1,1'­^diszubsztituált-bipiridiliumsót a reakcióelegy­ből ugyancsak ismert módszerekkel nyerhetjük ki, pl. az elegy vizes extrakciója útján. Ez eset­ben szilárd terméket kapunk, melyet szűréssel egyszerűen izolálhatunk. Más sókat oly módon készíthetünk, hqgy a terméket valamely sav híg vizes oldatával kezeljük (pl. híg vizes kén­savval, sósavval, foszforsavval vagy ecetsav­val). A vizes fázist a szerves rétegtől elválaszt­juk, majd a bipiridilium-sót a vizes fázis be­párlása és a só kristályosítása útján izoláljuk. A találmányunk tárgyát képező eljárásnál melléktermékként N-szubsztituált-bipiridilium­-sókat is kaphatunk, melyeket a bipiridilium­sáktól elválaszthatunk és a tetrahidroibipiridil kiindulási anyagok készítésére használhatunk fel. Az elválasztást előnyösen az 1084 868, 1074 977 és 1 073 824 sz. brit szabadalom sze- 35 rinti eljárással végezhetjük el. Eljárásunk további részleteit a példákban is­mertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1—5. példa: A fenti eljárást azzal a változtatással végez­zük el, hqgy oxidálószerként az alábbi táblá­zatiban megadott fémsókat alkalmazzuk. A ka­pott eredményeket ugyancsak a táblázatban tüntetjük fel (2—5. példa). 20 25 30 40 Metil-ipisridinium-kloridból benzolban nitro­gén-atmoszférában készített l,l'-dimetiM,l',4,~ 45 4'-bipiridil-oldatot (10 ml) keverés közben nit­rogén-atmoszférában 2„3 g ferriszulfát [Fe2 (SO/ 1 )3-9H 2 0] 10 ml kloroformmal képezett szuszpenziójához csepegtetünk. Az elegyet 1 óra múlva keverés közben nitrogén-atmoszfé- 50 rában 150 ml híg sósavba öntjük, majd leve­gőt fúvatunk át. Az elegyet két fázisra en­gedjük szétválni, majd a vizes réteget elvá­lasztjuk és kolorimetriás úton megelemezzülk. Az elemzés szerint az oldat a kiindulási anyag- 55 ként felhasznált metil-piridinium-kloridra szá­mított 21%-os reakció-hatásfoknak megfelelő mennyiségű l,r~dimetil-4,4'-bipi:ridilium-diklo­ridot tartalmaz. 60 65 6 I. táblázat Példa Fémsó Reakció-hatásfok %,-ban 10 15 1. Fe2 (SO/J 3 -9H 2 0 21 2. Ce(SO4 ).4H 2 0 2:2 3. CuSCV5H2 0 16 4. CoCl2 14 5. CoS04 .7H 2 0 13 A reakció-hatásfokot a beadagolt tetrahidro­bipiridilre adjuk meg. 6. példa: 50 ml kéndioxid 50 ml acetonitrdllel képezett oldatát -40 C°-on 2,8 g l,l, -di.metil-:l,l , ,4,4'­-tdtrahid!ro-4,4'-ibipiridil és 1O0 ml acetonitril oldatához adjuk. Az adagolás befejezése után 2 órával az elegyet a - reagálatlan kéndioxid el­távolítása céljából melegítjük, majd szűrjük. Az ily módon kapott szilárd anyagot levegőn szárítjuk. A termék l,r-dimetil-bipiridilium­sóból és kvaterner metil-piridinium-sóból áll. A reakció^hatásfök a bipiiridiliumsóra 75,6%és a piridiniumsóra 12,7% (a beadagolt tetrahid­robipiridüre vonatkoztatva). A szilárd termék színtelen. 7. példa: 2,8 g l,l'-dimetil-l,;l',4,4'-tetralhidro-4,4'-bipi­ridil 50 ml benzollal képezett oldatát 0 C°-on 7 g kéndioxid és 100 ml piridin oldatához cse­pegtetjük. Az adagolás befejezése uátn 4 órá­val az elegyhez vizet adunk, a képződő vizes fázist elválasztjuk és polarográfiás és spektro­fotometriás elemzésnek vetjük alá. A termék az l,l'-dimetil-bipiridilium-sóból és az N-me­til-piridinium-söból áll. A reakció hatásfoka a beadagolt tetrahidrob-ipiridilre vonatkoztatva 72,3, ill. 9%. 8. példa: A 7. példában ismertetett eljárást azzal a változtatással végezzük el, hogy a kéndioxid oldószereként piridin helyett 100 ml 1-nitro­-ipropánt alkalmazunk. A reakció-hatásfok a beadagolt tetrahidrdbipiridilre számítva 73,5% (bipiridilium-sóban). 9. példa: A 7. példában ismertetett eljárást azzal a változtatással végezzük el, hogy a kéndioxid oldására piridin helyett 100 ml propilénkarbo­nátot alkalmazunk. A reakció-hatásfok a fel­használt tetrahidrobipiiridilre számítva 63,7% (bipiridilium-só-ban). Az 1—9. példa terméket az l,l'-dimetil-4,4'­-bipiridiliumsó. Ultraibolya spektrum: ^ max 3

Next

/
Thumbnails
Contents