159736. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló tárgyak előállítására, valamint ilyen tárgyak felhasználásával készült kemence

159736 3 4 alkotórészéül szánt blokkok és lapok előállítására is. Előnyös, ha ezeket a blokkokat vagy lapokat a helyszínen öntjük, mivel így olyan nagy darabokat is előállíthatunk, amelyeket különben nem volna kényelmes tárolni és szállítani. A méretek növekedésével arányosan csökken a csatlakozások száma. A találmány szerinti eljárással adott esetben könnyen előállíthatunk szállításra alkalmas méretű blokkokat vagy lapokat is. A találmány szerinti eljárás előnye ebben az esetben az, hogy a kiindulási anyagok megfelelő megválasztásával előre meghatározott tulajdonságokkal rendelkező megszilárdult öntött masszát tudunk előállítani. A massza jellemzőit a kiindulási anyagok jellemzői egymástól függetlenül határozzák meg. Az így előállítható anyagra példaként azt a darabot említhetjük meg, amely egyrészt jó szigetelőképességű tűzálló masszából, másrészt igen jó hővezetésű felületi bevonatból van felépítve. A bevonat jó hővezetést csak a bevonat felülete mentén biztosít, a hővezetés a darabon keresztül — azaz az általánosan elfogadottszemlélet iszerint a bevont felületen keresztül — az öntött tűzálló anyag jellemzői miatt kisebb. Ezt az irány szerinti hővezetést különbséget nem tudnánk biztosítani, ha a bevonat a massza egész tömegében el volna oszlatva. A jó hőszigetelésű tűzálló anyagot tartalmazó öntött masszából és az előbbinél jobb hővezetéssel rendelkező bevonatból álló darab példáját pusztán csak illusztráció kedvéért említettük meg. A különböző irányokban különböző hővezetőképességgel rendelkező tűzálló darabok azonban a kemencékhez tartozó különféle medencéknél jelentős szerepet játszanak. így például üveg úsztatásos kezelésére szolgáló kemencénél az olvadt anyagot tartalmazó fürdőre keresztirányú hőmérséklet-gradienseket a lehető legkisebbre kell csökkenteni. E hőmérséklet-gradiensek következtében ugyanis az üvegszalagban — a szalag egy adott szélességében — meg nem engedett vastagság-változások lépnek fel. A hővezetőképesség szempontjából problémát jelent, ha a medence fenekét közönséges tűzálló anyagból készült blokkokból készítjük. E blokkok jó szigetelési tulajdonságokkal rendelkeznek, az így készített fenék hővezetőképessége a fenék mentén. azonban csak kevéssé változik. A találmány szerinti eljárás egy foganatosítás! módja szerint a szóbanforgó feneket olyan anyaggal boríthatjuk, amely a falakra merőleges irányban igen erős hőátadási ellenállással rendelkezik, a fal mentén, a medence egyik belső pontjából a másik belső pontjába történő hőátadás megvalósítását pedig ennél jelentősen kisebb ellenállás gátolja. Ez a hővezetési különbség jelentős a medence oldalfalai esetében is. A jó hővezetési képességű anyagot a fenék egész belső felületének bevonására alkalmazhatjuk, vagy csak a fenéken egymástól bizonyos távolságban levő keresztirányú zónákra vihetjük fel, s így a hosszirányban nagyobb hőmérséklet-gradienseket biztosítunk. Ilyen megoldás megvalósítására az öntött tűzálló anyagon bizonyos számú barázdával ellátott fedőréteget alakíthatunk ki. A találmány szerinti eljárást olyan tűzálló anyagok előállítására alkalmazhatjuk, amelyek felülete az olvadt /anyag üzemközbeni korrodeáló hatásával szemben az eddigi anyagoknál nagyobb ellenállóképességet tanúsít, vagy amelyek a darab fő alkotórészét kitevő tűzálló anyagnál előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező réteggel vannak ellátva. Így például megtehetjük, hogy elektromos olvasztással előállított tűzálló réteget közönséges és kevésbé költséges tűzálló anyagra viszünk fel. A találmány a találmány szerinti eljárással előállított tűzálló tárgyakra is vonatkozik. A találmány vonatkozik továbbá olyan kemencékre, amelyekben legalább valamelyik fal legalább valamelyik része valamely találmány tárgyát képező eljárással előállított tűzálló tárgyból van kialakítva és a tárgy egy vagy több bevonata vagy bevonatai képezik a fal belső felületét. Olvadt anyagon üveget usztatással kezelő medence fenekének előállításánál különösen a lentősek azok a találmány szerinti eljárással előállított tűzálló tárgyak, amelyeknél az említett réteg hővezetőképessége nagyobb az alapul szolgáló tűzálló anyag hővezetőképességénél. Az ilyen kemencékben — mint fent említettük — a találmány szerinti tárgyak olyan keresztirányú zónákkal lehetnek ellátva, amelyek a medence hosszirányában egymástól bizonyos távolságokra helyezkednek el, s így a keresztirányú hőmérséklet-gradienseket csökkentik. A találmányt allkalmazhatjuik továbbá más típusú kemencékre, például metallurgiai kemencékre is. Az öntött tűzálló massza anyaga tűzálló beton lehet. A beton összetételét, a komponensek szemcseméreteloszlását és arányát a betonban úgy kell megválasztani, hogy a kívánság szerint kialakított összetételű beton megfeleljen az üzem közben fennálló igénybevételnek. Az öntött betonmasszát adott esetben — például fémgerendák segítségével — vasalással láthatjuk el. Az öntött beton legalább egy felületét teljesen vagy részben egy vagy több előregyártott elemmel vagy elemekkel fedhetjük be, így egy lemezzel, vagy több négyzetes vagy más formájú kis blokkal. E fedőeleimek egymáshoz csatlakozhatnak, egymástól bizonyos távolságra helyezkedhetnek el, vagy egymást átfedhetik, vagy valamely inhomogén anyagból, például szemcsékből vagy szálakból állhatnak. A fedőelemek vagy fedőanyagok az alapként szolgáló tűzálló masszához a massza kötése során kapcsolódnak hozzá. A különböző elemek vagy darabok egymáshoz is kapcsolódhatnak vagy a borítóréteg csatlakozásait valamely kötőanyaggal, például habarccsal ragasztihatunk össze. Kötőanyaggal egy vagy több rétéig fedőelemet ragaszthatunk egymáshoz. 10 15 20 25 30 35 41) 45 50 55 2