159627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminoketonok előállítására
159627 5 6 Az ilyen melléktermékek azonban jól eltávolíthatók, ha az alkoholból kikristályosodó (IV) általános képletű iminövegyületet előbb elkülönítjük és csak azután hidroliizáljuk; a hidrolízishez víz vagy vizét és valamely alkoíholt, 5 mint etanolt, izopro.panolt, metanolt stb. tartalmazó elegyek alkalmazhatók. Ha az aminő-vegyület elkülönítése nem kívánatos és a termék tisztasága szempontjából nem szükséges, akkor az elbontási reakciót oly io módon vezethetjük, hogy egyidejűlég végbe* menjen az (I) általános képletű terméket szolgáltató hidrolízis is. Ez úgy történhet, hogy a kondenzáció után kapott reakcióelegyet közvetlenül az elbontáshoz szükséges rövidszén- 15 láncú alkohol és a hidrolízishez szükséges mennyiségű víz elegyébe visszük be; a jelenlevő vízmennyiséget ilyen esetekben is oly módon kell megszabni, hogy fázis-szétválás ne következzék be. Általában a víz és az alkohol 20 közötti mennyiségi arány kb. 1 : 10 lehet. Az (I) általános képletű aminoketonokat a vizes oldatbál rendszerint hidrohalogenid alakjában kapjuk és ilyen alakban különíthetjük el őket. Kívánt esetben a hidrohalogenidből a. 25 szokásos módon történő lúgosítással szabadíthatjuk fel a bázist. Eljárhatunk természetesen oly módon is, hogy a vizes reakcióelegyet a hidrolízis után meglúgosítjuk és így közvetlenül a bázist kap- 30 juk termékként; az eljárás e változata elsősorban olyan esetekben alkalmazható, a>mikör a (IV) általános képletű imAnovegyület elkülönítése, a kapott iminovegyületnek az elbontáshoz alkalmazott alkohollal történő mosása és 35 a szilárd termék vízzel vagy vizes alkohollal történő felvétele útján lefolytatott hidrolízis révén a terméket már előzetesen messzemenő tisztításnak vetettük alá. A találmány szerinti eljárással kapott (I) ál- 40 talános képletű aminoketonok — amelyek közül a molekulájukban két feniiletanon-csoportot tartalmazó vegyületek új termékek •—• nagy tisztasági fokban képződnek. Ezért az így előállított (I) általános képletű vegyületek, igen 45 előnyösen alkalmaztatok kiindulóanyagként a gyakran igen nehezen tisztítható f eniletanolamin-származékok — különösen a hidroxilcsoportoknak a gyűrűn való helyzete következtében nagyfokban érzékeny ilyen vegyületek — .. szintéziséhez; így a jelen találmány igen előnyös lehetőséget biztosít az említett farmakolcgiailag értékes feniletanolamin-szárm-azékok előállítására is. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; e példákban a „részek" súlyrészeket jelentenek. 1. példa: ,880 rész vízmentes alumíniumkloridot 2400 rész nitrobenzolban oldunk. Ezt az oldatot valamivel 20 C° alatti hőmérsékletre hűtjük és további hűtés közben, felváltva adagolt részletekben hozzáadunk 400 rész hexametilén-bisz-aminoacetonitril-tódrokloridot és 640 rész veratrolt. Eközben az elegyet oly mértékben hűtjük, hogy a hőmérséklet a hozzáadás folyamán ne emelkedjék 20 C° fölé. A hozzáadás befejezése után a reakcióelegyet száraz hidrogénkloridgáz bevezetése közben 6 óra hosszat keverjük és eközben az elegy hőmérsékletét 20 C° és 30 C° között tartjuk. A hidrogénkloridgázt kezdetben, a reakcióelegy telítődéséig gyorsan, majd a reakció további folyamán lassú áramban vezetjük az elegybe. A reakció befejezése után a reakcióelegyet gyorsan beleöntjük 5160 rész absz. metanolba, miközben a metanolos oldat forrásig melegszik. Lelhűlés után kristályos alakban kiválik a N,N'-bisz-[2-i(3',4'-dimetoxifenil)-2-i, mino-etíi , l]-!hexametilénidiamin-tetrahidroklorid; ezt elkülönítjük, metanollal mossuk és megszárítjuk. 886 rész terméket kapunk (az elméleti hozam 96,0%-a), a termék 160 C°tól bomlás közben olvad. Az így kapott bisz-imino-vegyületet keverés közben 3000 rész vízihez adjuk és addig melegítjük, míg a vegyület teljesen nem oldódik. Az oldatból lehűléskor kristályos alakban, kiválik a N,N'-bisz-[3-i(3',4'-dimetoxifeml)-2-oxo-etil]-hexametiléndiamin-idihidroklorid; ezt leszívatással szűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. 595 rész terméket kapunk (az elméleti hozam 75,9%-a), amely 225 C0 -tól bomlás közben olvad. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő hexaimetilén-bisz-a-minoacetonitrilHhidrokloridot oly módon állíthatjuk elő, hogy vizes formaldehidoldatot sztötíhiometrikus mennyiségű nátriumíhidrogénszultfit oldatával reagáltatunk és az így kapott biszulfuWegyületet nátriumcia-nid koncentrált, oldatával, majd alkoholos hexametiléndiamin-oldat'tal hozzuk reakcióba, a reagáló anyagokat sztööbiometrikus mennyiségű arányokban alkalmazva. A képződött dinitrilt benzollal extralhálhatjuk a reakcióelegyből. A benzol elpárologtatása útján kapott bázist a szokásos módon alakítjuk át a kívánt hidrolhalogeniddé. 2. példa: 40,6 rész; vízmentes alumíniumkloridot 120 rész nitrobenzolban oldunk és az 1. példában leírthoz hasonló körülmények között 17,2 rész tetrametilén-bisz-amiinoacetonitril-hidirQkloridot és 28,8 rész veratrolt adunk hozzá. Az elegyet 6 óra hosszat 20—30 C° hőmérsékleten keverjük, miközben folyamatosan hidrogénkloridgázt vezetünk bele. Ezután a reakcióelegyet 236 rész metanolba öntjük keverés köziben elbontás céljából. A lehűlés során kivált kristályos anyagot elkülönítjük, metanollal mossuk és megszárítjuk. Ily módon. 29,3 rész N,N'-bisz-[2-<3',4'-dimetoX'ifenil)-24mino-etil]-tetrametiléndiai min-tetrahidrokloridot (az elméleti hozam 69,3%-a) kapunk. A terméket az 1. példában leírt módon vízzel hidrolizáljuk; így 16,9 rész kristá-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
