159600. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Szubsztituált fenilecetsavak előállítására
19 159600 20 3-fiuor^n-propüoxi-f enilecetsav Op.: 99,5—101 C° (ciklohexán) Számított %: C: 62r26 H: 6,17 Talált %: C: 62,09 H: 6,15 3-metil-4-propargiloxi-f enilecetsav Op.: 94,5—95,5 C° (petroléter-^benzol) Számított %: C: 70,57 H: 5,92 Talált %: C: 70,58 H: 5,84 4-metalliloxi-3-metil-f enilecetsav Op.: 57—60 C° (metanol-víz) Számított %: C: 70,89 H: 7,32 Talált %: C: 70,96 H: 7,28 3-metil-4j propiloxi-fenilecetsav Op.: 75—76 C° (hexán) Számított %: C: 69,121 iH: 7,74 Talált %: C: 68,98 H: 7,72 4-alliloxi-3-bróm-fenilecetsav Op.: 82—83 C° (ciklohexán) Számított %: C: 48,73 H: 4,09 Talált %: C: 48,51 H: 3,92 A találmány szerinti savak alkáli- és földalkáli sóit hagyományos módon állíthatjuk elő, azaz úgy, hogy a sav alkoholos oldatát az alkáli- vagy földalkáli-só alkoholos oldatával reagáltatjuk, majd az oldószert elpárologtatjuk. 18. példa: 3-klór-4-alliloxi-f enilecetsav nátriumsój a 22,6 g 3-klór^4-alliloxi-fenilecetsav 100 ml vízmentes metanolban levő oldatához 200 ml vízmentes metanolban levő 4 g nátrium-karbonátot adunk. Ezután a metanolt vákuumban elpárologtatjuk. A bepárlási maradékot 100 ml vízmentes éterrel kevertetjük, szűrjük és vákuumban szárítjuk. Hasonló módon állíthatjuk elő a találmány szerinti különböző savak alkáli- és földalkáli sóit is. A találmány szerinti eljárással előállított savak aminsóit úgy állítjuk elő, hogy a szóbanforgó sav apoláris oldószerben készült oldatát a kívánt aminnal kezeljük. 19. példa: 4-alliloxi-3-klór-fenileeetsav-n-butilaminsója 150 g 4-alliloxi-3-klór-'fenilecetsavat 500 ml vízmentes éteriben oldunk, majd az oldathoz szobahőmérsékleten, erős kevertetés közben cseppenként 50 g n-butilamint adunk. A kivált csapadékot szűrjük és éterrel mossuk; ilyen módon 190 g végterméket kapunk. Op.: 98— 100 C° (éter-metanol). 5 20. példa: 4-alliloxi-3-klór-fenilecetsav monoetanolaminsója 10 160 g 4-alliloxi-3-klór-fenilecetsavat oldunk 500 ml vízmentes éterben. Az oldathoz — erős kevertetés köziben — cseppenként ekvivalens mennyiségű etanolamint adunk. A kivált csa-15 padékot szűrjük, és éterrel mossuk. Ily módon 173 g végterméket kapunk, Op.: 73—74,5 C° (éter-metanol). Hasonló módon állítottuk elő az alábbi vegyületeket : 20 4-alliloxi-3-klór-fenilecetsav trietanolamin-sója Op.: 82—83 C° (éter-metanol) 4-alliloxi-34dór-fenilecetsav cikloihexilamin-sója 25 Op.: 133—134,5 C° (éter-metanol) 4-alliloxi-3-klór-^fenileeetsav-;/?-feniletilamin sój a Op.: 101—102 C° (éter-metanol) .Jfl 4-alliloxi-3-klór j fenilecetsav-N-dietilamino-etanol sója Op.: 54-^56 C° (éter-metanol) Papaverin 4-alliloxi-3-klór-fenilecetsavas sója Kodein 4-alliloxi-3-klór-fenilecetsavas sója A találmány szerinti eljárással előállított savak, továbbá e savak sói kis toxicitással rendelkeznek. E vegyületekből értékes gyógyászati készítmények, különösen gyulladásgátlók, fájdalom- és lázcsillapítók, továbbá görcsoldók állíthatók elő. A találmány szerinti savak e tulajdonságait az alábbiakban ismertetjük. Az LD50 toxicitási értéket mg/kg egérsúlyra adtuk meg; a készítményeket szájon keresztül adtuk be. A zárójelek közti értékek a 95%-os megbízhatóság határai. 50 A fájdalomcsillapító hatásra Vonatkozólag végzett kísérleteket Siegmund [E. Siegmund, R. Cadmier, G. Lu, Proc. Soc. exp. Biol., N. Y. 95 729 (1957)}. továbbá Randall és Selitto [Arch, int, Pharmacodyn. III., 409 (1957)] módszerével vé„ geztük. 55 A Siegmund-íéle módszerrel végzett kísérleteknél az ED5 o-re vonatkozó eredményt mg/ /kg-ban adtuk meg; a zárójelben levő értékek a 95%-os megbízhatósági határokat jelentik. A Randall és Selitto módszere szerinti vizsgálatok a fájdalomküszöb legnagyobb emeléséhez szükséges dózist adják meg grammban. A gyulladásgátló hatást Benitz és Hall [Arch. 6b Int. Pharmacodyn 144 185 (1963) 1,2] módsze-10
