159556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzofurán-származékok előállítására
150566 41 42 ténő bepárMssal eltávolítjuk, a maradékot víz és' éter kétfázisú elegyével felvesszük, az éteres kivonatot semlegesre mossuk és vízmentes" nátriumszulfáton szárítjuk. Az éter elpárologtatása után 0,33 g 2-<p-etoxibenzil)-'5-nitro-3-benzofuránetanolt (az elméleti hozam 97%-a) kapunk Sárgás olajszerű termék alakjában. A termék infravörös színképe metilénkloridban 3600 (OH), 1525 és 1330 (N02 ) cm -1 értékeknél mutat sávokat. e) 0,33 ;g 2-j(p-etöxibenzil)^5-nitro-3-benzofuránetanolt 0,7 g p-toluolszulfokloriddal reagáltatunk az 1. példa e) bekezdésében leírt módon. 0,30 g nyers olajos p-toluolszulfonsav-2-[2~ • -.(p-etoxübenzil)-5-nitro-<3-4benzoíuraniljHetilésztert (az elméleti hozam 63%-a) kapunk. A termék infravörös színképe metilénkloridban 1360 * és 1180 cm -1, (SO) értékeknél mutat sávokat. of) 0,30 g fenti módon kapott toluolszulfonsavésztert az 1. példa f) pontjában leírthoz hasonló módon reagáltatunk 1,0 ml pirrolidinnel. A nyers terméket acetonból kristályosítjuk; 0,1 gf 1H/2-I t2H(p-etoxibenzil)-5-nitro-3^benzofuranil] --etiÍ/-pirrolidin-hidrokloridot (az elméiéti hozam 40<y0-a) kapunk, amely 199—2űl°-on olvad. 27. példa: 0,32 g 2-(p-etoxibenzil)-5-metil-3-'benzofuránecetsavat 5 ml abszolút tetralhidrofuránban oldunk, 0,5 ml tionilkloridot adunk hozzá és az oldatot 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, •% ml abszolút benzolt adunk hozzá, majd még egyszer bepároljuk a termékhez tapadt; tionilklorid teljes eltávolítása céljából. A maradékként kapott nyers 2-(p-etoxibenzil)-5--metil-3-benzofuránecetsavkloridot 5 ml abszolút benzolban oldjuk és 0,1 ml piperidin 5 ml benzollal készített oldatát csepegtetjük hozzá. Ennek során exoterm reakció következik be, pipérí3in-thidroklorid leválása közben. A hozzáadás befejezése után a reakcióelegyet rövid időre felforraljuk, majd forrón szűrjük. A szűrletet híg sósavval, azután vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. A maradékot éter és petroléter ©legyéből kristályosítva 0,25 g 2-(p-etoxibenzil)-5-metil^3--benzofuránecetsav-piperidi'det kapunk, amely 97—98°-on olvad. 0,16 g 2H(p-etoxibenzil)H5-metil-3-benzofuránecetsav-jpiperididet 25 ml éterben oldunk és az oldatot hozzácsepegtetjük keverés közben 0,5 g lítiumalumíniumhidrid 30 ml éterrel készített szuszpenziójához. Ezután az elegyet keverés közben 20 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd a reakcióelegyet jéggel lehűtjük és híg sósav hozzácsepegtetése útján elbontjuk. 5 g káliumnátriumtartarát 20 ml vízzel készített oldatát csepegtetjük az elegyhez, majd a pH-értéket ammómumhidroxidoldat hozzáadása útján 8—9^re állítjuk és összerázzuk azi elegyet. Az éteres fázist azután elkülönítjük, vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. A kapott nyers 5 1 -/2- [2-(p-etoxibenzil)-5-metil-3-benzofur anil] --retiV-jpipeTidint a szokásos módon hldrokioriddá alakítjuk. 0,15 g hidrokloridot (az elméleti hozam 89%-a) kapunk, amely 192—<193°-on olvad. 16 A fent leírthoz hasonló módon 0,32 g 2-(p-etoxibenzil)-5-metil-3-benzofuránecetsav 0,5 ml tionilkloriddal való reagáltatása útján kapjuk a megfelelő savkloridot, majd ebből 1,0 ml dietilaminnal való reagáltatás és a reakcióelegy 15 feldolgozása útján 0,33 g 2-<(p*etöxibenzil)-5--metil-3-benzofuráneoetsav-dietilamidot (az elméleti hozam 87%-a) kapunk, színtelen olajszerű termék alakjában. A termék infravörös színképe metilénkloridban 1640 cm -1 (CO) ér-20 téknél mutat abszorpció-sávot. Ugyancsak a fent leírthoz hasonló módon 0,25 g 2 j(p-etox:ibenzil)-5-metil-3-benzofuránecetsav^dietilamidból 0,77 g lítiumalumínium-25 hidriddel való redukálás és a kapott nyers fázis hidrokloriddá való átalakítása, majd ennek aceton és.éter elegyéből történő kristályosítása után 0,20 g 2-H(p-etoxibenzil)-3-[2-(l-dietilamino)-etil] -í5-metil-benzofurán-ihidrokioridot 30 (az elméleti hozam 75%-a) kapunk, amely 139— 140°-on olvad. 35 55 28. példa: ; 0,25 g 2-(p-etoxibenzil)-5-metil-3-benzofuránecetsav-dietilamidot 10 ml 0,7 mólos tetrahidrofurános diborán-oldatban oldunk és az oldatot szobahőmérsékleten 20 óra hosszat állni hagy-40 juk. Ezután a diborán feleslegét metanol hozzáadása útján elbontjuk, az oldatot metánolos sósavoldat hozzáadásával határozottan megsavanyítjuk és 1/2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az oldószert és a meUéktei> 4S mákként képződött bórsav-metilésztert vákuumban elpárologtatjuk, a maradékot víz és éter kétfázisú elegyével felvesszük, a vizes fázis pH-értéknek körülbelül 9-re való beállásáig ammóniát adunk hozzá és az így felszabadított bázist gp éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatot elkülönítjük, vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó nyers bázist éter és aceton elegyében oldjuk, éteres sósavoldat hozzáadásával a hidrokloridot leválasztjuk és ezt acetonból átkristályosítjuk. Ily módon 0,12 g 2-(p-etoxibenzil)-3--[2-(l-dietilamino)-etil]-5-metil-benzofurán-hidrokloridot (az elméleti hozam 45%^a) kapunk, amely 139—140°-on olvad. fin A fent leírthoz hasonló módon 0,2 g 2-(p-etoxibenzil)-5-'metil^3-benzofuráhecetsav-piperid 10 ml 0,7 mólos tetrahidrofurános diboránoldattal való redukálása, majd a kapott és eí-85 különített nyers bázis hidroksloriddá történő át-21
