159516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás huminosavak, humátok és ezeket tartalmazó készítmények előállítására

159516 5 6 kezdeti hőmérsékletnél alig magasabb értéken áll. Az ily módon vezetett fermentálás alatt nemcsak minden az emberre, állatra vagy növényre káros állati vagy növényi organizmust távolítunk el (a „Tindalisatiom" vagy frakcionált sterilizálás következményeként), hanem, az anabolikus és katabolikus fiziológiai mikrobák folytonos és szabályozott behatása segítségével az anyag kémiai alkotórészeit is megtámadjuk és elbontjuk. 3. Szekundér fermentálás A fenti primer feranientálás után a nagyobb idegen testek eltávolítása céljából az egész anyagot átszitáljuk és tároljuk oly módon, hogy az anyag túl sok nedvességet ne veszítsen és csak korlátozottan levegőzzék. Ezalatt megteremtjük azokat a körülményeket, amelyek a további exoterm fermentáláshoz szükséges, kiválasztott mikroflóra aktivitását elősegítik. A hulladéktömeget a fenti körülmények között állni hagyjuk, addig míg a hőmérséklet már nem emelkedik vagy másképpen, amíg a hőmérséklet nagyjából állandóan egyezik a környezet hőmérsékletével. 4. A fermentált anyag őrlése A fermentált anyagot megőröljük olyan mértékben, hogy legalább 10% finom port tartalmazzon. Ekkor nedvességtartalma 40—50%r-ra növekedik. A hulladékban már ekkor jelentős mennyiségű — bár lényegesen kevesebb mint a folyamat végén — huminsav van jelen. 5. Huminvegyületek képzésé Az anyag pH-értékét hígított ásványi savval 5 ± 0,5-re beállítjuk, miáltal az összes nedvességtartelom 60—70%-ra növekszük. Az anyagot a Gliocladium cátenulatum erőteljes tenyészetével beoltjuk, 2—4 napon át 35—3;7 C°-on inkubáljuk, miközben az anyag felületét letakaratlanul hagyjuk és bizonyos időközökben megkeverjük, ami a szintézis aktivitását növeli. A fenti mikroba a jelzett időhatáron belül intenzív és makroszkopikus átalakuláson mehet keresztül, anélkül azonban, hogy a szubsztrátoit sterilizálni kellene. Az utóbbi művelet folyamán nemcsak a szubsztrát bonyolultabb alkotórészei lesznek alaposan megtámadva, hanem az anyagtömeg gomtoamieéliumokban és ezek anyagcseretermékeiben feldúsul, ami a következő műveletet előkészíti. A pH-értéket ekkor keverés közben előnyösen tömény lúggal (hogy a víztartalom ne növekedjék túlságosan) 7,0 ± 0,2-re beállítjuk és az anyagot a Streptomyoes nigrifaciens erőteljes tenyészetével beoltjuk. Az inkubálást 28— 30 C° hőmérsékleten végezzük, miközben az anyagot nem fedjük le és folytonosan keverjük, míg az aerob micélium makroszkópos átalakulása az anyag egy kis próbájának a felületén már nem figyelhető meg, ekkor tovább is a tenyésztési körülmények között tartjuk, de nem keverjük. A termékben ekkor az Azotobaeter chroococcum hatékony anyagcseretermékéit elszaporítjuk, melyek gyors szaporodásuk következtében a humin-anyagok további felhalmozódását idézik elő. Ezt a mikrobát mint intenzív és erőteljes tenyészetet adjuk a masszához, az inkubálást 28—30 C° hőmérsékleten végezve. Eközben az inkubált anyagot nem fedjük le és állandóan keverjük. Az inkubálást addig folytatjuk, míg a humímsavtartatlom iparilag számbajövő növekedést mutat, amit az anyagból kivett minta kémiai analizisével állapítunk meg. Ehhez általában 2—3 nap szükséges. 6. A huminsav extrahálása Az extrahálást keverés köziben hígított alkáliéval ismételten végezzük, míg a teljes huminsavtartalmlat kivontuk, majd a lúgos extraktot nem. adszorbeáló anyagon, előnyösen szűrőkendőn szűrjük. 7. A 'huminsav kicsapása és kitermelése Az előző lépést követően a megszűrt anyagot tetszőleges töménységű ásványi sav hozzáadásával az izoelektronios pontjára beállítjuk oly módon, hogy a Kolloid micélium könnyen dekantálható legyen. A használt ásványi sav egy része a huminsavval kémiailag stabil alakban kapcsolódik. A kicsapott anyagot elkülönítjük és a célnak megfelelő bármilyen módon mossuk és szárítjuk. Az így kapott termék stabil és igen hosszú ideig tárolható. Így tárolható és felhasználható mint huminsav vagy humátokká alakítható. 8. A huminsavas-sók (ihumátok) előállítása A porszerű huminsavat vagy közvetlenül az előző szakasz szerint kicsapolt terméket olyan oldatban oldjuk fel, amely a sóképzéslhez szükséges kationt tartalmazza. Az így kapott oldatot a koncentrált oldat, sűrű paszta vagy por, mint tiszta vagy technikai minőségű termékek készítéséhez betöményíthetjük vagy száríthatjuk. Azt is megállapítottuk, hogy a öliocladium catenulátuim, amelyet az első humuszképző művelethez használunk, az Euniyces félékkel helyettesíthető, amelyek a választott közegben előzetes sterilizálás nélkül ugyancsak gyorsan és intenziven el tudnak szaporodni. Ezek a fajták a következők: Gliocladium roseum, Bopularia sphaerospherma, Aspergillus fumigatus, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3