159516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás huminosavak, humátok és ezeket tartalmazó készítmények előállítására

159516 3 4 vak sóik által tulajdonképpen igen hatásos puffer-rendszert képviselnek, ami a talaj puf­fer-hatásához jelentősen hozzájárul. Huminsavakat számos országban, vagy in­kább ezekneik egy szűkebb területén, ahol meg­felelő mennyiségű tőzeg, lignit és hasonló anyag található, állítanak elő extrahálás útján. Meglepő módon azt találtuk, hogy huminsa­vak hulladékokból és mezőgazdasági mellékter­mékekből jó hoziamimal és iparilag gazdaságo­san előállíthatók. A találmány fontossága, könnyen belátható, ha meggondoljuk, hogy milyen jelentőséggel bírnak a huminsavak a megművelhető földek­re, s azt hogy ezeknek előállítása és alkalma­zása eddig csupán azokra a területekre korlá­tozódott, ahol — mint említettük — elegendő tőzeg és lignit áll rendelkezésre. Most viszont a találmány szerinti eljárás alapján adva vfan a lehetőség, hogy beépített területen nagy­mennyiségű humánsavat állítsunk elő. Másrészt a találmány szerintii eljárás egy másik problémára is megoldást ad, mely prob­léma évről-évre sürgetőbb és bonyolultabb lesz. Jól ismeretes ugyanis, hogy a városok állan­dó növekedése következtében naponta nagy­mennyiségű szemét és hulladék gyűlik össze és az ennek eltávolítására alkalmazott különböző módszerek túl költségesnek és nem megfelelő­nek bizonyultak. Mostanáig a szemetet és hulladékot úgy tá­volították el, hogy vagy a tengerbe dobták vagy viszonylag távol a beépített területektől a puszta földekre ...vitték, ahol adott esetben a föld alá temették. Az első megoldás — elte­kintve attól, hogy a tengerparttal rendelkező beépített területekre korlátozódik — kerülendő, mivel a szél és az áramlatok a hulladékot gyakran visszavetik a partra, s így a partot elszennyezik és fertőzési gócokat képezhetnek. A második megoldás sem kielégítő, mivel a külvárosok állandó fejlődése és terjeszkedése miatt egyre nehezebb megfelelő területeket ta­lálni és ugyancsak nehézséget okoz a terjesz­tett bűznek az ellenőrzése és csökkentése, to­vábbá a rovarok és rágcsálók elszaporodása. Ujabban sikerül csak a hulladéktól és sze­méttől megszabadulni oly módon, hogy azt elé­getik és szerves trágyává alakítják. A hulladékok elégetése azonban igen költsé­ges és azok mennyisége csak &0m-kal csökkent­hető anélkül, hogy hasznos terméket kapnánk, míg szerves trágyává alakítva terjedelmes anyag képződik, melynek szállítási költsége a termelés helyéről a felhasználási területig igen nagy, továbbá a hosszú út alatt változást szen­ved és degradálódik, s az így kapott trágya a modern műtrágyázás ágaiban nem használható (öntözéses trágyázás, talaj nélküli, oldatokban végzett növénytermesztés, a magok meghinté­se, stib.) A találmány szerinti eljárás a fenti problé­mának előre nem látható és igen jó megoldá­sát adja azáltal, hogy a huniinsavaknak a sze­métből és hulladékokból történő előállítását és magas %-ban való kivonását, s ezzel nagyér­tékű szerves műtrágyák készítését lehetővé te­szi. Ily módon az eredetileg fertőző anyagok steril ipari terimékekké alakíthatók, melyek ke­vésbé terjedelmesek, könnyebben szállíthatók és a humusznak a talajba való egyszerű visz­szajuttatását biztosítják. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a hulladékból az üvegtör­meléket, a puhatestűek héját, papírt, karton­papírt, valamint műanyagokat nem kell előze­tesen eltávolítani, mint a hulladék feldolgozá­sára ismert többi eljárásoknál. A huminsavak kivonása után visszaimaradó anyag még mindig jó trágya, amely a talaj kondicionálásához használható, vagy a szoká­sos trágyákkal keverve, kiváltképpen a sava­nyú talajok művelésére használható. A találmány tárgya eljárás huíminsiavaknak és származékainak hulladékból, szemétből, me­zőgazdasági melléktermékekből, más ipari fer­mentációs 'anyagok maradékaiból jó hozammal és nagy koncentrációban történő bio-teehnoló­giiai előállítására az alábbi műveletek szerint. 1. Kiindulási anyag A hulladékot melynek nedvességtartalma 35—65% —• önmagában vagy kiegészítve meg­felelő más mezőgazdasági vagy ipari mellék­termékékből kapott szerves és/vagy ásványi anyagokkal — először mágneses szeparátorral minden fémes anyagtól (amit értékes termék­ként hasznosítunk) mentesítjük és a fermen­táló berendezésbe visszük, amely forgo moz­gást biztosító keverőszerkezettel és a szüksé­ges szellőzés céljából szellőzőnyílásókkal vagy ajtókkal van ellátva. A fermentáló .berendezés 1 m3 kapacitásra 3©0—500 kg hulladékot adagolunk. 50 2. A primer fermentálás A hulladék tömegében természetesen jelen­levő élősdi mikroflóra által előidézett exoterm fermentálást az egész tömeg egyenletes és pon-55 tosan megállapított időközökben végzett leve­gőztetésével és keverésével irányítjuk, oly mó­don, hogy az anyag kezdeti hőmérséklete 10— 60 C°-kal emelkedjék, majd fokozatosan körül­belül a kezdeti értékre csökkenjen. gO A kezdeti hőmérsékletre való visszatérést vagy a helyi klimatikus feltételekkel vagy adott esetben biológiai és fizikai faktorokat tartalmazó folyamátokkal és behatásokkal sza­bályozzuk. A levegőztetést és keverést megsza­g5 kíthatjuk, ha a hőmérséklet néhány óráig a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents