159442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás offsetnyomólemez előállítására erőérzékenyített nyomóelemezanyagból
5 159442 6 A réteg képelem-helyeiit a gyantával — mely a találmány szerinti eljárás során a melegítéskor jelen van — oly módon is összehozhatjuk, hogy a gyantának szerves oldószerben készült oldatát (lakik) a nyomólemezanyag-'réteg felületére felvisszük és szárítjuk. Ezt a melegítés előtt bármikor elvégezhetjük, azonban a gyantaoldatot legcélszerűbb a megvilágított réteg" előhívása után felvinni. A kezelt felület egyszeri beikenése is elegendő, de a lakkal többször is kezelhetjük. Gyantaoldatot olyan nyomólemezanyagra is felvihetünk, amely a találmány szerint használandó gyantát a fényérzékeny rétegben már tartalmazza, például abból a célból, Jhogy a melegítéskor jelenlevő gyanta mennyiségét növeljük. A gyantaoldat felvitele a találmány szerinti eljárás során előnyösen alkalmazható olyan nyomóleimezanyagnál, amely már bizonyos mennyiségű, de a lehető legnagyobb javulás eléréséhez nem elegendő mennyiségű gyantát tartalmaz, valamint olyan nyomólemezanyagnál, amely fényérzékeny rétegében gyantát nem tartalmaz. Az alkalmazott lakkokiban a gyanta olyan szerves oldószerekben van jelen, amelyek a lakkoknak az eljárás során történő használata után a fényérzékeny réteget vagy az abból képződő képelem-helyéket az alátétről nem oldják le. Ilyen szerves oldószerek közül például azok jönnek tekintetbe, amelyek vízzel korlátlanul elegyednek, kiváltképpen a vízzel korlátlanul elegyedő oldószerek olyan keverékei, amelyek — a teljes oldószermennyiségre számítva — 40—80% töblbértékű alkoholt tartalmaznak. Többértékű alkoholokként pl. etilénglikol vagy glicerin használható. Az oldatban levő gyanta mennyisége az összes oldatra vonatkoztatva 3—20 súly%. A találmány szerinti eljárás soman használható novolak-oldatok pl. az 1,180.869 sz. német szabadalmi leírásban ismertetett lakkok lehetnek. A találmány szerinti eljárás során egyes esetekben olyan gyantaoldatok is alkalmazhatók, amelyeknek az oldószerre víziben csak korlátozott m'értékben oldódik. Ilyen gyantaoldatiokat célszerűen vízben emulgeált alakban használthatunk, ahol az emulzió vizes fázisa egy vízben oldódó kolloid sűrítőszert tartalmaz. Ilyen emulgeált gyantaoldatokat pl. az 1,143.710 sz. német szabadalmi leírás ismertet. A találmány szerinti eljárással készült nyomólemezek fényérzékeny anyagként legalább egy, aktimiku's fénnyel történő megvilágítás hatására nehezebben oldható anyaggá átalakuló diazovagy azido'vegyületet tartalmaznak. Ilyen vegyületek pl. a következők lehetnek: p-b enzok i n on diazidv egy ül etek, p-ibenzokinoniiminodiazidvegyületek; diazóniumsók; a difenilamin-4-diazóniumkation-sói és formaldehid savanyú közegben végzett kondenzálása útján nyert kondenzálási termékei és az olyan megfelelő kondenzálási termékek, ahol a difsn'ilamin-é-diazómum-származékok sói a két fenilgyűrű közül legalább az egyiken szuhsztituálva 5 vannak; monomer vagy polimer azido- vagy diazidv egy ül etek. Ilyen vegyületeket pl. a 485 298, 752:852, 858 195, 901 500, 929 460, 960 33:5, 1 053 930, 10 1 104 824, 1 138 399, 1 318 400, 1 138401, 1 142 871, 1154123 és 1160 733 sz. német, továbbá az 1310574 és 132:1460 sz. francia szabadalmi leírások és a 83' 774 és 83 775 sz. francia pótszalbadalmii leírások ismertetnek. 15 A diazovegyületek koncentrációja a rétegezéshez alkalmazott oldatokban 0,1—8, előnyösen 1—4 .súly%. Réteghordozóként a nyomdatechnikában ismert öisszes fémlemezek, így alumínium-, cink-2o vagy acé1 lemezek, vagy bimetallemiezek, mint réz-alumínium-, réz-króm- vagy réz-cink-lemezek használhatók. A lemezek simák lehetaek, vagy kémiai, mechanikai vagy elektrolitikus úton érdessé tett, vagy előkezelt felülettel ren-25 delkezhetnek. A találmány szerinti eljárás lényeges része a nyoimólemezanyagréteg gyantával bevont, besugárzott és előhívott képelemhelyeinek a fel-30 melegítése. Az, hogy a melegítés hőfoka menynyivel lehet 180 C°-nál magasabb, többek között az alkalmazott gyantától és a réteghordozó hőállóságától függ. Alumíniumiréteglhordozókiat célszerűen 200—2:50 C°-ra melegítünk. A melegítés 35 időtartama az alkalmazott hőfoktól függően általában 5—60 perc. A szükségesnél sokkal hoszszabb ideig, pl. kétszeres, ideig tartó melegítés az elpazarolt időtől eltekintve ko:moly hátrányt általában nem okoz. Lényegesen magasabb me-40 legítési hőmérsékletet alkalmazhatunk, ha, rozsdamentes acél a nyomólemez-anyag reteghoirdozója. 4,50 C°-on 30 mp melegítési idő elegendő, A szükséges melegítési hőmérséklet és a melegítés időtartama természetesen oly módon függ« nek egymástól, hogy magasabb melegítési hőmérsékletnél rövidebb melegítési idő elegendő és fordítva. A találmány szerinti eljárás során a melegítést minden esetben olyan magas, hőmérsékleten, annyi ideig folytatjuk, hogy a képelem-helyek olyan változáson menjenek keresztül, hogy a képalaipon legalább helyenként bevonat képződjék, amely- bevonat a nyomólemez megfestésekor nyomdafestéket venne fel és nyomtatásnál teljesen vagy nagyrészt szenynyezett kép alapot adna. 55 Ha a melegítést nem pontosan olyan módon hajtjuk végre, hogy a nyomtatás előtt újra tiszta, "nyomdiaifestéket taszító képalapot kell előállítani, akkor a nyomólemezen jelentós javulás nem tapasztalható. A melegítéskor a nyomólemezanyagnak a képalapra lecsapódó és festésnél a nyomdafestékkel mcgfastődő bevonat szabad szemmel általában nem észrevehető. Ha te-65 hát a következőikben a képalap szennyeződésé-3
