159442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás offsetnyomólemez előállítására erőérzékenyített nyomóelemezanyagból

5 159442 6 A réteg képelem-helyeiit a gyantával — mely a találmány szerinti eljárás során a melegítés­kor jelen van — oly módon is összehozhatjuk, hogy a gyantának szerves oldószerben készült oldatát (lakik) a nyomólemezanyag-'réteg felüle­tére felvisszük és szárítjuk. Ezt a melegítés előtt bármikor elvégezhetjük, azonban a gyantaolda­tot legcélszerűbb a megvilágított réteg" elő­hívása után felvinni. A kezelt felület egyszeri beikenése is elegendő, de a lakkal többször is kezelhetjük. Gyantaoldatot olyan nyomólemez­anyagra is felvihetünk, amely a találmány sze­rint használandó gyantát a fényérzékeny réteg­ben már tartalmazza, például abból a célból, Jhogy a melegítéskor jelenlevő gyanta mennyi­ségét növeljük. A gyantaoldat felvitele a talál­mány szerinti eljárás során előnyösen alkalmaz­ható olyan nyomóleimezanyagnál, amely már bi­zonyos mennyiségű, de a lehető legnagyobb ja­vulás eléréséhez nem elegendő mennyiségű gyantát tartalmaz, valamint olyan nyomólemez­anyagnál, amely fényérzékeny rétegében gyan­tát nem tartalmaz. Az alkalmazott lakkokiban a gyanta olyan szerves oldószerekben van jelen, amelyek a lakkoknak az eljárás során történő használata után a fényérzékeny réteget vagy az abból képződő képelem-helyéket az alátétről nem old­ják le. Ilyen szerves oldószerek közül például azok jönnek tekintetbe, amelyek vízzel korlát­lanul elegyednek, kiváltképpen a vízzel korlát­lanul elegyedő oldószerek olyan keverékei, ame­lyek — a teljes oldószermennyiségre számítva — 40—80% töblbértékű alkoholt tartalmaznak. Többértékű alkoholokként pl. etilénglikol vagy glicerin használható. Az oldatban levő gyanta mennyisége az összes oldatra vonatkoztatva 3—20 súly%. A találmány szerinti eljárás soman használható novolak-olda­tok pl. az 1,180.869 sz. német szabadalmi leírás­ban ismertetett lakkok lehetnek. A találmány szerinti eljárás során egyes ese­tekben olyan gyantaoldatok is alkalmazhatók, amelyeknek az oldószerre víziben csak korláto­zott m'értékben oldódik. Ilyen gyantaoldatiokat célszerűen vízben emulgeált alakban használtha­tunk, ahol az emulzió vizes fázisa egy vízben oldódó kolloid sűrítőszert tartalmaz. Ilyen emul­geált gyantaoldatokat pl. az 1,143.710 sz. német szabadalmi leírás ismertet. A találmány szerinti eljárással készült nyomó­lemezek fényérzékeny anyagként legalább egy, aktimiku's fénnyel történő megvilágítás hatására nehezebben oldható anyaggá átalakuló diazo­vagy azido'vegyületet tartalmaznak. Ilyen ve­gyületek pl. a következők lehetnek: p-b enzok i n on diazidv egy ül etek, p-ibenzokinoniiminodiazidvegyületek; diazóniumsók; a difenilamin-4-diazóniumkation-sói és form­aldehid savanyú közegben végzett kondenzálása útján nyert kondenzálási termékei és az olyan megfelelő kondenzálási termékek, ahol a difsn'il­amin-é-diazómum-származékok sói a két fenil­gyűrű közül legalább az egyiken szuhsztituálva 5 vannak; monomer vagy polimer azido- vagy diazid­v egy ül etek. Ilyen vegyületeket pl. a 485 298, 752:852, 858 195, 901 500, 929 460, 960 33:5, 1 053 930, 10 1 104 824, 1 138 399, 1 318 400, 1 138401, 1 142 871, 1154123 és 1160 733 sz. német, továbbá az 1310574 és 132:1460 sz. francia szabadalmi le­írások és a 83' 774 és 83 775 sz. francia pót­szalbadalmii leírások ismertetnek. 15 A diazovegyületek koncentrációja a rétege­zéshez alkalmazott oldatokban 0,1—8, előnyösen 1—4 .súly%. Réteghordozóként a nyomdatechnikában is­mert öisszes fémlemezek, így alumínium-, cink-2o vagy acé1 lemezek, vagy bimetallemiezek, mint réz-alumínium-, réz-króm- vagy réz-cink-leme­zek használhatók. A lemezek simák lehetaek, vagy kémiai, mechanikai vagy elektrolitikus úton érdessé tett, vagy előkezelt felülettel ren-25 delkezhetnek. A találmány szerinti eljárás lényeges része a nyoimólemezanyagréteg gyantával bevont, be­sugárzott és előhívott képelemhelyeinek a fel-30 melegítése. Az, hogy a melegítés hőfoka meny­nyivel lehet 180 C°-nál magasabb, többek között az alkalmazott gyantától és a réteghordozó hő­állóságától függ. Alumíniumiréteglhordozókiat cél­szerűen 200—2:50 C°-ra melegítünk. A melegítés 35 időtartama az alkalmazott hőfoktól függően ál­talában 5—60 perc. A szükségesnél sokkal hosz­szabb ideig, pl. kétszeres, ideig tartó melegítés az elpazarolt időtől eltekintve ko:moly hátrányt általában nem okoz. Lényegesen magasabb me-40 legítési hőmérsékletet alkalmazhatunk, ha, rozs­damentes acél a nyomólemez-anyag reteghoirdo­zója. 4,50 C°-on 30 mp melegítési idő elegendő, A szükséges melegítési hőmérséklet és a mele­gítés időtartama természetesen oly módon függ­« nek egymástól, hogy magasabb melegítési hő­mérsékletnél rövidebb melegítési idő elegendő és fordítva. A találmány szerinti eljárás során a melegítést minden esetben olyan magas, hő­mérsékleten, annyi ideig folytatjuk, hogy a képelem-helyek olyan változáson menjenek ke­resztül, hogy a képalaipon legalább helyenként bevonat képződjék, amely- bevonat a nyomó­lemez megfestésekor nyomdafestéket venne fel és nyomtatásnál teljesen vagy nagyrészt szeny­nyezett kép alapot adna. 55 Ha a melegítést nem pontosan olyan módon hajtjuk végre, hogy a nyomtatás előtt újra tisz­ta, "nyomdiaifestéket taszító képalapot kell elő­állítani, akkor a nyomólemezen jelentós javulás nem tapasztalható. A melegítéskor a nyomó­lemezanyagnak a képalapra lecsapódó és festés­nél a nyomdafestékkel mcgfastődő bevonat sza­bad szemmel általában nem észrevehető. Ha te-65 hát a következőikben a képalap szennyeződésé-3

Next

/
Thumbnails
Contents