159442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás offsetnyomólemez előállítására erőérzékenyített nyomóelemezanyagból

7 159442 8 rŐl és annak tisztításáról beszélünk, akkor az alatt csaknem kivétel nélkül a szabad szemmel csak akikor észrevehető szennyeződést és szabad szemmel csak akkor észrevehető tisztítást értünk, ha a nyomólemezt nyomdafestékkel vagy korrektúrafestiekkel megfestjük. Igen nagy jelentősége van annak, hogy a réteg melegítés után savaikkal, ~még koncentrált savaikkal és gyakorlatilag minden szerves oldószerrel szemlben ellenálló, sőt még hígított (0,5'%í-os) alkálihidroxidoldatokkal szemben is viszonylag tartós. Egyidejűleg a réteget, vagyis a nyomtatandó képet úgy keményítjük ki, hogy az ezzel készített lenyomatok száma még a sokszorosítás kedvezőtlen nyomtatási feltételei mellett is többszörösen nagyobb, mint az a nyomdai példányszám, amit a hagyományos eljárá-sdkjkal elérteik. A találmány szerinti eljárásnak igen lényeges mozzanata a képalap újbóli tisztítása. Ehhez tisztítószerként többnyire gyengén lúgos vizes oldatokat használnak. A találmány oltalmi köre azonban ezekre nem korlátozható. Bizonyos esetekben erősen lúgos oldatokat és sok esetben mindenfajta savat is használhatunk. A cél a gyakorlatban természetesein lehetőleg gyenge oldatok alkalmazása. Egy nyomólemezanyag tisztításánál — ha annak célszerű kezelési módját még nem próbáltuk ki — általában úgy járunk el, hogy a tisztítást először gyengén lúgos vizes oldatokkal, azután gyengén és erősen savas vizes oldatokkal, majd erősen lúgos vizes oldatokkal kíséreljük meg. A tisztítószerek olykor szerves oldószeréket is tartalmaznak, melyek a lúgos vagy savas anyag vizes oldatában oldott, vagy emulgeált állapotban lehetnek és amelyeik fő feladata a megfestéshez használt nyomda- vagy kor rektúraf esték eltávolítása. Érthető, hogy a szennyeződések a fémhordozórétagre az egyes esetekben különböző erővel tapadnak, úgy, hogy egy bizonyos tisztítóiszer azokat különböző módon támadja meg. Minden esetiben azt találtuk azonban, hqgy a fémhordoEÓrétegein levő szennyeződés a nyomólemez teljes felületét az előzőleg említett tisztítószereknek legalább egyikével áttörölve, tökéketesen eltávolítható, míg a nyomóforma lenyomata, melyet egyidejűleg ugyanúgy áttörölünk, változatlan maradt. Sok esetben előnyösnek mutatkozott, ha a tiszta, nyomdafestéket taszító fcépalap első kialakítása és a melegítés közötti időben a nyomólemezanyagot savas, vizes oldattal, pl. 0,5i%os faszforsawal kezeltük. Az ilyen kezelés a fémből készült képalapot erősébben hidrofillá teszi, és ezáltal a melegítéskor rácsiapódó bevonattal szemben csökkenti. A találmány szerinti eljárással készült nyomólemezeket mindenhol alkalmazni lehet, ahol eddig az ismert, érzékenyített nyamóformákkal csak bizonyos fokú hatást értek el, pl. a rotációs ofszetnyomtatásnál, a magas- és mélynyomás bizonyos edzőeljárásainál és a műanyagfóliákra vagy oldóhatású oldószereiket tartalmazó nyomdafestékekkel történő nyomtatásnál. 5 Meglepő volt, hogy éppen a rezolgyantát vagy noivolalkot tartalmazó nyomólemezainyagok melegítése útján ilyen értékes tulajdonságokkal rendelkező nyomólemezeket lehet előállítani. Melegítésikor ugyanis először olyan elrontott 10 lemezeket kapunk, amelyeket nyomólemezként használni nem lehet, mivel az ezzel nyerhető lenyomat fátyolos, vonalaikkal vagy foltokkal van résziben vagy egészen tele. Már az is meglepő, hogy ebből a lemezből egyáltalán basznál-15 ható nyomólemezt lehet még készíteni. A legnagyobb mórtékben meglepő azonban, hogy melegítéssel — amiről azt gondolnánk, hogy a nyomólemezt végérvényesen elrontja — szolkatlanul jóminőségű nyomólemezt lehet előállítani. 2o A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját az alábbi példák szemléltetik. Ha a példákban 1 súíyrészkónit 1 g-ot viszünk be, akikor egy térfogatrész 1 ml-t jelen. A legtöbb példában az előhívás és a melegítés kö-2g zött a nyomólemezen javítást nem végeztünk, mivel az előhívás után a képálap olyan tiszta volt, hogy javításra nem volt szükség. A példákban megadott nyomdai példányszáo0

mok nagyságát természetesen nem mint abszolút, csak mint relatív adatot lehet értékelni, mivel az elérhető példányszám a nyomólemezanyag minőségén kívül más tényezőktől is függ. A kísérletek kivitelezése során, idő és anyag „g

megtakarítása céljából a legtöbb példában szándékosan olyan nyomdagépet használtunk, amely a nyomólemezanyagoit viszonylag erősen elhásznáittá tette. 1. példa: Alumíniumfólia mechanikailag érdessé tett felületére az alábbi összetételű oldatot rétegez-1,3 súlyrósz l^[i(4'-mietilbenzJol-irj

szulfanil)-imino]^2-(2",!5"-dimetü-fenilamfoo-szullfanil)-ibenzokinon^(!l,4)-dÍ-azid^(4) dilazovegyülete (előállítását az 1,104.8124 sz. német szabadalmi leírás ismerteti), 0,3 súlyrész klórecetsav és o-krezolból és formaldehidből készült novolakgyanta fcondanzálása útján, előállított 55 108—>1I18 C° olvadáspontú termék, (előállítását az 1,053.930 sz. német szabadalmi leírás 5. példája ismerteti), 80 súlyrész etilénglikolmonometiléter, 20 súlyrész butilaoétát. A felhordott réteg megszárítása után nyert előérzékefnyített nyomólemezanyag hosszú ideig 65 tárolható. A nyamólemezanyagot negatív elő-4