159442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás offsetnyomólemez előállítására erőérzékenyített nyomóelemezanyagból

7 159442 8 rŐl és annak tisztításáról beszélünk, akkor az alatt csaknem kivétel nélkül a szabad szemmel csak akikor észrevehető szennyeződést és szabad szemmel csak akkor észrevehető tisztítást ér­tünk, ha a nyomólemezt nyomdafestékkel vagy korrektúrafestiekkel megfestjük. Igen nagy jelentősége van annak, hogy a ré­teg melegítés után savaikkal, ~még koncentrált savaikkal és gyakorlatilag minden szerves oldó­szerrel szemlben ellenálló, sőt még hígított (0,5'%í-os) alkálihidroxidoldatokkal szemben is vi­szonylag tartós. Egyidejűleg a réteget, vagyis a nyomtatandó képet úgy keményítjük ki, hogy az ezzel készített lenyomatok száma még a sok­szorosítás kedvezőtlen nyomtatási feltételei mel­lett is többszörösen nagyobb, mint az a nyom­dai példányszám, amit a hagyományos eljárá-­sdkjkal elérteik. A találmány szerinti eljárásnak igen lényeges mozzanata a képalap újbóli tisztítása. Ehhez tisztítószerként többnyire gyengén lúgos vizes oldatokat használnak. A találmány oltalmi köre azonban ezekre nem korlátozható. Bizonyos esetekben erősen lúgos oldatokat és sok eset­ben mindenfajta savat is használhatunk. A cél a gyakorlatban természetesein lehetőleg gyenge oldatok alkalmazása. Egy nyomólemezanyag tisztításánál — ha annak célszerű kezelési mód­ját még nem próbáltuk ki — általában úgy járunk el, hogy a tisztítást először gyengén lú­gos vizes oldatokkal, azután gyengén és erősen savas vizes oldatokkal, majd erősen lúgos vizes oldatokkal kíséreljük meg. A tisztítószerek oly­kor szerves oldószeréket is tartalmaznak, me­lyek a lúgos vagy savas anyag vizes oldatában oldott, vagy emulgeált állapotban lehetnek és amelyeik fő feladata a megfestéshez használt nyomda- vagy kor rektúraf esték eltávolítása. Érthető, hogy a szennyeződések a fémhordozó­rétagre az egyes esetekben különböző erővel ta­padnak, úgy, hogy egy bizonyos tisztítóiszer azo­kat különböző módon támadja meg. Minden esetiben azt találtuk azonban, hqgy a fémhor­doEÓrétegein levő szennyeződés a nyomólemez teljes felületét az előzőleg említett tisztítósze­reknek legalább egyikével áttörölve, tökékete­sen eltávolítható, míg a nyomóforma lenyomata, melyet egyidejűleg ugyanúgy áttörölünk, válto­zatlan maradt. Sok esetben előnyösnek mutatkozott, ha a tiszta, nyomdafestéket taszító fcépalap első ki­alakítása és a melegítés közötti időben a nyo­mólemezanyagot savas, vizes oldattal, pl. 0,5i%­os faszforsawal kezeltük. Az ilyen kezelés a fémből készült képalapot erősébben hidrofillá teszi, és ezáltal a melegítéskor rácsiapódó be­vonattal szemben csökkenti. A találmány szerinti eljárással készült nyomó­lemezeket mindenhol alkalmazni lehet, ahol eddig az ismert, érzékenyített nyamóformákkal csak bizonyos fokú hatást értek el, pl. a rotációs ofszetnyomtatásnál, a magas- és mélynyomás bizonyos edzőeljárásainál és a műanyagfóliákra vagy oldóhatású oldószereiket tartalmazó nyom­dafestékekkel történő nyomtatásnál. 5 Meglepő volt, hogy éppen a rezolgyantát vagy noivolalkot tartalmazó nyomólemezainyagok me­legítése útján ilyen értékes tulajdonságokkal rendelkező nyomólemezeket lehet előállítani. Melegítésikor ugyanis először olyan elrontott 10 lemezeket kapunk, amelyeket nyomólemezként használni nem lehet, mivel az ezzel nyerhető lenyomat fátyolos, vonalaikkal vagy foltokkal van résziben vagy egészen tele. Már az is meg­lepő, hogy ebből a lemezből egyáltalán basznál-15 ható nyomólemezt lehet még készíteni. A leg­nagyobb mórtékben meglepő azonban, hogy me­legítéssel — amiről azt gondolnánk, hogy a nyomólemezt végérvényesen elrontja — szolkat­lanul jóminőségű nyomólemezt lehet előállítani. 2o A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivi­teli módját az alábbi példák szemléltetik. Ha a példákban 1 súíyrészkónit 1 g-ot viszünk be, akikor egy térfogatrész 1 ml-t jelen. A leg­több példában az előhívás és a melegítés kö-2g zött a nyomólemezen javítást nem végeztünk, mivel az előhívás után a képálap olyan tiszta volt, hogy javításra nem volt szükség. A példákban megadott nyomdai példányszá­o0 mok nagyságát természetesen nem mint abszo­lút, csak mint relatív adatot lehet értékelni, mivel az elérhető példányszám a nyomólemez­anyag minőségén kívül más tényezőktől is függ. A kísérletek kivitelezése során, idő és anyag „g megtakarítása céljából a legtöbb példában szán­dékosan olyan nyomdagépet használtunk, amely a nyomólemezanyagoit viszonylag erősen elhász­náittá tette. 1. példa: Alumíniumfólia mechanikailag érdessé tett fe­lületére az alábbi összetételű oldatot rétegez-1,3 súlyrósz l^[i(4'-mietilbenzJol-irj szulfanil)-imi­no]^2-(2",!5"-dimetü-fenilamfoo­-szullfanil)-ibenzokinon^(!l,4)-dÍ-azid^(4) dilazovegyülete (előállítását az 1,104.8124 sz. német szabadalmi leírás ismerteti), 0,3 súlyrész klórecetsav és o-krezolból és form­aldehidből készült novolakgyanta fcondanzálása útján, előállított 55 108—>1I18 C° olvadáspontú termék, (előállítását az 1,053.930 sz. német szabadalmi leírás 5. példája ismer­teti), 80 súlyrész etilénglikolmonometiléter, 20 súlyrész butilaoétát. A felhordott réteg megszárítása után nyert előérzékefnyített nyomólemezanyag hosszú ideig 65 tárolható. A nyamólemezanyagot negatív elő-4

Next

/
Thumbnails
Contents